Elvesztett közhasznúság?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi történik, ha a közhasznú vagy kiemelten közhasznú alapítvány határidőn belül nem nyújtotta be kérelmét a közhasznú jogállás megtartása iránt és az illetékes törvényszék hivatalból törli/törölte a közhasznú jogállást?

A mulasztás kifejezetten jelentős következményekkel járhat az ilyen szervezeteknek juttatott támogatások esetében, hiszen a közhasznú szervezetnek adományozási vagy tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás annak juttatójánál adózás előtti eredményt csökkentő tételként jelenik meg, a társasági adó tekintetében.

A társasági adóról szóló törvény ugyanis, az adó megállapításakor csökkentő jogcímek között nevesíti a közhasznú szervezetnek nyújtott támogatást. Ilyen szervezetek támogatása esetén a támogatás értékének 20 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, míg tartós adományozási szerződés esetén a juttatás értékének további 20 százaléka szintén csökkentő tétel. Ezen adózás előtti eredményt csökkentő jogcím abban az esetben vehető igénybe, ha a támogatást nyújtó rendelkezik a közhasznú szervezet által, az adóalap megállapítása céljából kiállított, a törvényben meghatározott tartalmú igazolással.

Ilyen igazolás kiállítására azonban kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező alapítvány és egyéb civil szervezet jogosult, ily módon olyan támogatás, mely adózás előtti eredményt csökkentő tételként jelenik meg, csak ilyen szervezet részére nyújtható.

Ebből a szempontból bír alapvető jelentőséggel, hogy a korábban közhasznú vagy kiemelten közhasznú jogállású alapítványok és más civil szervezetek számára a Civil törvény egy 2014. május 31. napjáig terjedő határidőt állapított meg. E határidőig kezdeményezhették a közhasznú és kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételüket és e határidőt követően csak az e közhasznúsági nyilvántartásba felvett alapítványok és más civil szervezetek jogosultak a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

Mivel azonban a határidő elmulasztásához végleges jogvesztés nem kapcsolódik, lehetőség van arra, hogy az érintett civil szervezet újfent kezdeményezze a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét, amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

Ismételt nyilvántartásba vétel esetén pedig a határidő elmulasztásához fűződő hátrány csupán annak az időszakban a tekintetében merül fel, ameddig az alapítvány nem minősült közhasznúnak.

Ügyvédvilág Kutatás
Az Ügyvédvilág szerkesztősége minőségfejlesztési céllal összeállított egy  kérdőívet, melynek kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. A kitöltők számára hozzáférhetővé tesszük A Polgári Törvénykönyv – A Ptké.-vel és az irányadó elvi iránymutatásokkal egységes szerkezetben című e-könyvet. Kérjük, segítse munkánkat a kérdések megválaszolásával. A kérdőívet ide kattintva éri el »

Végleges jogvesztés tehát nem kapcsolódik a 2014. május 31-ei határidő elmulasztásához, az ismételten nyilvántartásba vett alapítványok újfent jogosulttá válnak a szükséges, fent ismertetett igazolás kiállítására, így a részükre nyújtott támogatás az annak nyújtójánál ismét adózás előtti eredményt csökkentő tételként jelenhet meg. E szervezetek ezen igazolást a társasági adó bevallásával egyidejűleg, május 31-éig kötelesek benyújtani.

Amennyiben a kérelem benyújtása során az alapító okirat módosítása is szükséges a közhasznú jogállás megszerzése érdekében, mivel a hatályos alapító okirat az új Civil törvény vonatkozó feltételeinek nem felel meg, a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelemmel együtt a változásbejegyzési kérelmet is elő kell terjeszteni. Ennek során pedig figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a módosított alapító okiratnak immáron az új Ptk. rendelkezéseinek is meg kell felelnie, így az új Ptk. szerkezeti felépítéséből következően, mind a jogi személyekre vonatkozó általános, mind pedig az alapítványokra vonatkozó különös szabályokat figyelembe kell venni.

Szerző: Dr. Korim Balázs   

Az írás az Ars Boni jogi folyóiratban jelent meg, az ars boni az Ügyvédvilág.hu szakmai partnere.

---