Engedményezés és tartozásátvállalás az új Ptk.-ban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az engedményezés és a tartozásátvállalás intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is. Jelen cikk a fogalmi meghatározásokon túlmenően azokat a rendelkezéseket elemzi, amelyek eltérnek az új szabályozásban.

Az új Ptk. jelentős mértékben újraszabályozta az engedményezés rendszerét. Ennek keretében egyrészről rendelkezik a jövőbeni követelésekről, másrészről pedig meghatározza, hogy az engedményezés keretében mi szükséges a tulajdon átszállásához. Jelentős változás, hogy lényegesen részletesebben határozza meg, mely követelések engedményezhetők s ennek keretében kitér a jövőbeli követelések engedményezésére is, amely az eddigi szabályozásban nem, csak a bírói gyakorlatban szerepelt.

Az engedményezés és a tartozásátvállalás intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljeskörűen, minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltüntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.

1. Engedményezés

1.1. Az engedményezés fogalma

A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is (6:193. §).

Lényeges különbség a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az új rendelkezés kimondja: a követelés átruházással történő megszerzéséhez az erre irányuló szerződés vagy jogcím valamint a követelés engedményezése is szükséges. Meghatározza az engedményezés fogalmát, szerződésként definiálva azt s kiterjeszti azt a kamatokra is.

1.2. Engedményezhető követelések

A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése (6:194. §).

Fontos kiterjesztés, hogy a jövőbeli követelésre is vonatkozhat az engedményezés, létre sem jött követelésre azonban nem.

1.3. Engedményezést kizáró kikötés

Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés. Az előző rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő (6:195. §).

Teljesen új rendelkezés került a szabályozásba, kizárva az eddigi törvényi bizonytalanságot, amelyet az eddigi bírói gyakorlat tett korábban helyre.

1.4. Eljárási szabályok

Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni (6:196. §).

Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni. A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét (6:197. §).

Az engedményes tájékoztatását, illetve okiratokkal ellátását, valamint az értesítés részletes szabályait és annak következményeit a törvény szövegébe emeli a jogalkotó.

1.5. Teljesítési utasítás

A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték (6:198. §).

Szintén új rendelkezés: a jelenlegi törvény részleteiben tartalmazza a teljesítési utasítás tartalmát, annak joghatását, illetve az utasítás hiányában történő teljesítés jogkövetkezményeit.

1.6. Többszöri és utólagos engedményezés, költségek és a követelés átszállása.

Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít. Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít (6:199. §).

A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek (6:200. §).

Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő (6:201.).

2. Tartozásátvállalás

A tartozásátvállalás fogalmilag egy igen lényeges különbséget tartalmaz az engedményezéshez képest. Ez esetben ugyanis tulajdonátszállásról vagy rendelkezési jogról nem beszélhetünk, a tartozás, azaz a vagyon passzívuma ilyet nem tartalmaz. Ezért alaposabb az új szabályozás azzal, hogy egyértelművé teszi: a tartozásátvállalás kizárólag a három érintett fél közreműködésével, illetve megegyezésével lehetséges. Ez a bírói gyakorlat alapján eddig is így volt, de nem tartalmazta a törvény szabályozás.

2.1. A tartozásátvállalás fogalma

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.

A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul (6:203. §).

2.2. Előzetes hozzájárulás a tartozásátvállaláshoz

Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá. A jogosult jognyilatkozata megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására (6:204. §).

2.3. Teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás és -átszállás jogszabály alapján

Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől (6:205. §).

Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. A tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését (6:206. §).

Ha a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni (6:207. §).

A rendelkezések új szabályokat tartalmaznak, sem a jogosulti nyilatkozat előzetes megtétele, sem a teljesítésátvállalás szabályai, sem pedig a tartozáselvállalás szabályai nem szerepelnek a régi Ptk-ban.

Összeállította: Dr. Ócsai József ügyvéd

---