Eszterlánc: a valóság show-ja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyelőre nem tudni, egyáltalán felelősségre vonható-e az ellene indult fegyelmi eljárásban az az ügyvédnő, aki szerepet vállalt az RTL Klub Való Világ című műsorában. Ha a kamara vizsgálhatónak tartja az esetet, Dadi Esztert felmentheti, vagy többféle szankcióval sújthatja. Mindenesetre a történtek megítélése érdekes jogi érvek mentén zajlik, melyekhez Fekete Tamás, a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke adott lapunknak általános eligazítást. A konkrét ügy részleteiről azonban nem nyilatkozott, mondván: semmilyen módon nem akarja befolyásolni a nemrég kijelölt eljáró tanácsot.

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) fegyelmi bizottságának elnöke a közelmúltban jelölte ki azt az eljáró tanácsot, melynek feladata lesz eldönteni: Dadi Eszter felelősségre vonható-e amiatt, hogy szerepet vállalt az RTL Klub Való Világ című valóságshow-jában. Ha a testület igenlően dönti el a kérdést, akkor érdemben tárgyalja az ügyet, ha nemlegesen, akkor megszünteti az eljárást. Előreláthatólag négy-hat héten belül kerül sor a tárgyalásra és a határozat meghozatalára. Mint azt Fekete Tamás, a BÜK fegyelmi bizottságának elnöke az Ügyvédvilágnak elmondta, az eljáró tanácsnak legelőször is azt kell eldöntenie, van-e az ügyvédnő magatartásának úgynevezett kollíziós vonzata, azaz cselekedete miatt van-e helye felelősség vizsgálatának vagy sem. Nem feltétlenül egyértelmű ugyanis, hogy az eset vizsgálható-e, érvek mellette és ellene is szólnak. Ha a kijelölt grémium az előbbi mellett foglal állást, akkor értelemszerűen megindítja, s érdemben vizsgálja az ügyet. A vizsgálatot és a fegyelmi eljárást egyébként a kamara elnöke rendelte el hivatalból, miután több „civil” bejelentés is érkezett a köztestülethez, de több kolléga is észrevételezte a történteket.

Dadi Eszter a televíziós szereplése alatt hivatalosan szüneteltette ügyvédi tevékenységét, és egyes vélemények szerint épp emiatt kétséges, hogy ez esetben is vonatkozik-e rá az ügyvédi törvény. A jogszabály szövege szerint ugyanis a „szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és – a szüneteltetés alatt fizetendő tagdíj, valamint a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének járó tagdíj fizetése kivételével – nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek”. Nos, többen azt állítják, ez az a kitétel, amely alapján az ügyvédnő egyáltalán nem vonható felelősségre. E vélemények szerint kizárólag magánéleti és nem közszereplésről van szó, pláne, hogy hivatása felfüggesztése alatt vállalt szerepet, ráadásul semmi komolyabb kifogásolni valót nem tett a műsorban, ami erkölcstelen, pláne törvénytelen lett volna. A kérdés tehát az: felelősséggel tartozik-e a hivatásrendnek csak azért, mert bement az ominózus villába? Vagy azt kell megítélni, hogy ott milyen magatartást tanúsított.

Az eljáró testületnek azt kell eldöntenie, a szüneteltetés alatt is vonatkoznak-e egy ügyvédre a kamarai jogok és kötelezettségek. Ha vizsgálhatónak tartja a történteket, a fegyelmi eljárás még akkor is végződhet felmentéssel, más esetben viszont a szankció lehet figyelmeztetés, megrovás, pénzbírság, a legsúlyosabb pedig, ha kizárással sújtják az ügyvédnőt. Bárhogy is, a BÜK döntését másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara bírálja el, majd ha továbbmegy az ügy, akkor a Fővárosi Törvényszék, legvégül pedig a volt Legfelsőbb Bíróság, azaz a Kúria. Ilyen esetekben egyébként a Magyar Ügyvédi Kamara pernyertessége 95 százalékos. Az persze hozzátartozik, hogy a bíróság kizárólag csak azt vizsgálja, a fegyelmi döntés a jogszabályoknak megfelelően történt-e, magát a határozatot azonban nem veszi górcső alá. Tény ugyanakkor, hogy a fegyelmi eljárásokat igen felkészült kollégák folytatják le, akiknél soha nem merült fel elfogultság, ezt az eljárás alá vontak sem vitatták.

Fekete Tamás leszögezte, a konkrét ügyben semmilyen megállapítást nem akar tenni, hiszen elnökként semmilyen módon nem befolyásolhatja az eljáró tanács munkáját. Ugyanakkor az alapfelvetéssel kapcsolatban – általánosságban – emlékeztetett arra, hogy az 1998-ban született ügyvédi törvény – a szünetelő ügyvédekre vonatkozó szabálytól eltérően – a fegyelmi felelősség körében nem tesz különbséget a tevékenységét szüneteltető vagy aktív ügyvédek, következésképp azok magatartása között, legyen szó a hivatásával összefüggő vagy az azon kívüli, magánéleti viselkedéséről. Ennek régi hagyománya van: az ügyvédi rendtartásról szóló 1937-es IV. törvény vonatkozó szellemisége és előírásai a második világháború után is megmaradtak, s egészen 1983-ig éltek, így az ügyvéd igenis felelősséggel tartozott a magánéleti magatartásáért. Egy törvényerejű rendelet 1983-ban ezt a kitételt kiemelte a jogszabályból, így a nem ügyvédi tevékenységből eredő magánéleti cselekedetéért az ügyvéd nem tartozott felelősséggel. Tizenöt évnyi kihagyás után azonban az 1998-as törvény visszahozta a korábbi passzust.

Más kérdés, hogy maga a cselekedet kimeríti-e az eljárás megindításához szükséges feltételeket. Fekete Tamás felidézte, 1938-ban egy ügyvédet azért vontak felelősségre, mert szamáron jelent meg a nyilvánosság előtt. Ezzel pedig nemcsak magát, hanem a hivatásrendet is nevetségessé tette. De az is fegyelmi eljárást vont maga után, ha valaki nyilvánosan káromkodott. És ez ma sincs másként. Az ügyvédeket általában nem szeretik ugyan, a társadalomban mégis van velük szemben egy magasabb erkölcsi elvárás, tekintély fűződik a hivatáshoz, következésképp gyakorlóihoz. Ha valaki nem fizeti a bíróság által megítélt gyerektartást, mindennapos történet, de ha egy ügyvéd teszi ugyanezt, az fegyelmi vétség. Természetesen nemcsak a társadalom, hanem a szakma alapvető elvárása is az, hogy egy jogalkalmazó maga is betartsa a jogszabályokat. Ha tehát egy szüneteltető ügyvéd rablást követ el, vagy a válóperében felpofozza a bírót, az ugyanúgy vétség, mintha aktívként tenné. Nincs olyan, hogy valaki hétfőtől péntekig ügyvéd, aztán hétfő reggelig csak magánember. Ügyvéd az, aki a kamarai tagnévsorban szerepel, márpedig a szüneteltető ügyvéd is kamarai tag marad, azaz csak a tevékenységét nem gyakorolhatja, de a viselkedését ekkor is az ügyvédi törvény hatálya alatt kell vizsgálni – ismertette az elnök a felelősségre vonhatóság mellett érvelők álláspontját.

Hozzátette ugyanakkor, maga is azt az álláspontot képviseli, hogy önmagában nem egy televíziós szereplés vonhat maga után fegyelmi eljárást. Ez képtelenség is lenne, hiszen akkor egyetlen kollégája sem nyilvánulhatna meg különböző, sajtónyilvánosságot kapott perekben, ügyekben vagy általános jogi kérdésekben. Ám a konkrét esetben nem erről van szó, hiszen egy valóságshow igencsak sajátos stílusú műsor, sajátos „játékszabályokkal”. Az nyilvánvaló, hogy nem nagyestélyis hölgyek és szmokingos urak intelligens beszélgetése tölti ki a műsoridőt. Ahogy a mozizáshoz hozzátartozik a kóla és a pattogatott kukorica, úgy egy ilyen „kukkolós” show-nak az erotika és a szabadszájúság a sajátja. Ha egy szereplő nem így viselkedik, azt kiszavazzák a nézők, épp ezért a győzni vágyó szereplőknek „hozniuk kell” ezt a formájukat. A néző ezt a fajta „természetes” viselkedést díjazza, a közös fürdőzést, az egy ágyban alvást és egy sor hasonló dolgot. Fekete Tamás nem titkolja: van véleménye a történtekről, Dadi Eszter műsorbeli viselkedéséről, melyet a közvélemény is meglehetősen vegyesen fogadott. Az elnök személyesen nem találkozott ugyan az ügyvédnővel, viszont való világos szereplését bemutatták neki annak a stúdióbeszélgetésnek a során, amelyben a kamarai tisztségviselői álláspontját firtatták. Konkrétumokat azonban ott sem mondott Fekete Tamás, ugyancsak amiatt, hogy ne befolyásolja az eljáró tanácsot.

A bizottsági elnök arra a kérdésünkre – miszerint precedensügyről van-e szó – elmondta, az ügyvédek ilyen jellegű showműsorokban történő szereplése egyáltalán nem tipikus, konkrétan ilyen üggyel ő még nem találkozott. Olyanról viszont már hallott, hogy valaki a szüneteltetés alatt tovább folytatta az ügyvédi tevékenységét. Budapesten ugyanakkor az elmúlt másfél évtizedben nem indult fegyelmi a tevékenységét szüneteltető ügyvéd ellen. A szüneteltetést egyébként nem kell indokolni, és megtagadni sem lehet senkitől, ugyanakkor a kamara feladata, hogy kijelöljön egy helyettes irodagondnokot a folyamatban lévő ügyek továbbvitelére, vagy például az esetleges letéti összegek kezelésére. Természetesen a legjobb, ha a helyettes személyére a szüneteltető ügyvéd tesz javaslatot, a kamarának ekkor van a legkönnyebb dolga, hiszen nem kell keresgélnie, ráadásul olyan ember kerül oda, akiben a kolléga feltétlenül megbízik. A kamara mindössze két esetben tagadhatja meg a szüneteltetés engedélyezését, akkor, ha az ügyvéd nem gondoskodott megfelelően megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről. Valamint, ha a szüneteltetést bejelentő kolléga ügyvédet alkalmaz, illetve jelöltet foglalkoztat, s nem intézkedik munkaviszonyuknak a Munka Törvénykönyve szerinti rendezéséről.

Fekete Tamás szerint sokféle élethelyzet lehet, amelyik indokolja a szüneteltetést, melynek ideje alatt semmilyen ügyvédi tevékenység nem folytatható, az illető még a hivatalos aláírási jogát sem gyakorolhatja. Az okok közt ugyanakkor meglehetősen gyakori, hogy valaki politikai pályára lép, az országgyűlési és az önkormányzati képviselőség mellett pedig nem folytatja ügyvédi munkáját. De olyan is akad, hogy valaki bírónak áll, vagy gyermeket szül, ezekben az esetekben rövidebb-hosszabb időre szintén megszakítja ügyvédi tevékenységét. Ha valakit például büntetőeljárás alá vonnak, előfordulhat, hogy akár évekig is szünetelteti az ügyvédségét. Ami biztos, a szüneteltetés határozatlan idejű, a törvény mindössze a legkisebb időtartamot határozza meg, három hónapban. Fekete Tamás szerint egyébként Budapesten évente a hatezer ügyvéd 8–10 százaléka dönt a szüneteltetés mellett. Ezeknek a kollégáknak nagyjából a húsz százaléka tekinthető „mozgó résznek”, a fennmaradó nyolcvan százalékot évről évre ugyanazok jelentik a már említett hosszú évek, a több ciklusos „távollétek” miatt. Ha valaki újra aktiválni szeretné magát, a kamara az újraindításkor ellenőrizi, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételek továbbra is fennállnak-e.

Arra a kérdésre, ha valaki nem szünetelteti a tevékenységét, holott ezt élethelyzete – például gyermekszülés – indokolná, Fekete Tamás azt mondta, ez önmagában nem bűn. De nem is életszerű, hiszen az aktív ügyvédség költségekkel jár, melyeket feleslegesen fizetne valaki úgy, hogy közben nincs tényleges bevétele. Ez olyan, mintha valaki kivenne egy drága szállodai lakosztályt, de nem költözne be. Más esetekben viszont csak akkor lesz baj a dologból, ha valaki nem tudja maradéktalanul ellátni ügyvédi feladatát, például hanyagul, késedelmesen kezeli az ügyeket, s ezzel hátrányt, netán kárt okoz az ügyfelének.

 

A cikk az Ügyvédvilág 2012. márciusi számában jelent meg.

 

Mi az a valóságshow?

A valóságshow olyan interaktív televíziós műsor, melyben a szereplők a valós élettől elzárva, közösséget alkotva a valóságot imitáló helyzetekben teljesítenek különböző feladatokat, konfliktusokat oldanak meg, illetve generálnak. Általában kieséses rendszerben működik, a nyertes pedig, aki utolsóként bennmarad, díjazásban részesül. A díj megnyeréséhez legtöbbször szavazatokra van szüksége, amit a tévénézők adnak le, a műsorvezető felhívására. A szavazás szimpátia alapján történik.

A valóságshow-k több ágáról, több tematikájú stílusáról beszélhetünk:

Dokumentumstílus

A legismertebb válfaja, ahol a filmezés és a vágás azt a benyomást kelti, mintha a megfigyelő részt venne a szereplők mindennapjaiban. Gyakran feladatokkal vagy más szerkesztői, tervezett szituációkkal viszik előre a cselekményt. Alkategóriái:

– Különleges életkörülmény
Ilyen a Való Világ is, amikor egy helyre költöztetnek embereket és feladatokat kell megoldaniuk a mindennapi életük mellett. Az egyik legsikeresebb valóságshow, a Survivor is ebbe a kategóriába tartozik.

– Hírességek élete
A stáb hetekig követi és együtt él egy hírességgel, miközben bemutatja a mindennapi életüket.

– Szakmai tevékenységek
A készítők egy speciális szakma művelőit követi a kamerával hosszabb időn át, így bemutatva a munkájukat. A leghíresebb a Magyarországon is sugárzott Zsaruk volt, de a favágóktól kezdve a tengeri halászokon át a kamionosokig igen széles a paletta.

Játékok és kihívások

Ezekben a show-kban mindig van egy fődíj, amiért küzdenek a játékosok, és általában a nézők szavazatai döntik el, hogy ki nyer.

Beszélhetünk tehetségkutatókról, párkereső, álláskereső formátumokról, de sportalapú műsorokról is.

Átalakítások

Lehet szó akár személyes átalakulásról (fogyás, szépítkezés, életstílus) vagy akár életkörülmények, lakások renoválásáról vagy újjáépítéséről.

---