Európai állam- és kormányfők is a megfigyeltek között


Autoriter kormányok szupertitkos izraeli kémprogrammal figyeltettek meg ellenzéki politikusokat, civil aktivistákat és újságírókat – leplezte le egy nemzetközi média konzorcium. Lehallgattak magyar üzletembereket és kormánykritikus újságírókat is.


Az adatbázisban 50 ország 50 ezer telefonszáma szerepel.

Franciaországban több mint ezer, sajtóban dolgozó ember lehet érintett

A jelenleg is folyó feltárásban eddig több mint ezer francia újságíróról vagy a médiában tevékenykedő üzletemberről derült ki, hogy érintett a lehallgatási botrányban. Olyan szerkesztőségek is érintettek, mint a Le Monde, a France Télévisions, a le Figaro, vagy a francia hírügynökség, az AFP. A francia kormányszóvivő, Gabriel Attal úgy nyilatkozott: Ezek kirívóan sokkoló tények, és ha igazak, nagyon komolyan kell venni őket. A Mediapart francia oknyomozó portál eközben feljelentést tett az ügyészségen – újságíróik közül ketten ugyanis szintén célpontok voltak, feltételezéseik szerint a marokkói titkosszolgálat kémkedett utánuk.

Ami ennél is aggasztóbb: 13 állam- vagy kormányfő – köztük három európai – telefonját is megfigyelték a programmal. A legnagyobb számban érintettek azonban mexikóiak: több mint 15 ezer mexikói számot is tartalmazott a lista. Utánuk a Közel-Kelet a leginkább érintett. Szaud-Arábia szintén az NSO kliensei közé tartozik – de vásárolt tülök Magyarország, India, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Pakisztán is.

A Pegasus kémprogram lényege, hogy ha egyszer beszivárog az okostelefonba, az üzenetek, képek fotók, kontaktok elérhetővé válnak, a hívások meghallgathatóak, és hozzáférnek a telefon mikrofonjához illetve képernyőjéhez is.

A gyártó izraeli kibercég állítja, csak állami szerveknek értékesítették a Pegasus-szoftvert bűnözők megfigyelésére.

Szijjártó a Telexnek: Az Információs Hivatal kivizsgálja, milyen külföldi titkosszolgálatok állhatnak a Pegasus-botrány mögött

Szijjártó Pétert hétfőn délelőtt Komáromban kérdezte a Telex stábja, a V4-es külügyminiszteri találkozót követően. Azt a kérdést tették fel a külgazdasági és külügyminiszternek, hogy megvásárolta-e a magyar állam vagy bármelyik állami hatóság, szakszolgálat az NSO-tól a Pegasus nevű kémszoftvert. „Erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezem” – mondta. Azt is hozzátette, hogy hétfőn reggel megkérdezte az egyetlen általa felügyelt szolgálatot, az Információs Hivatalt, amelynek a vezetője arról tájékoztatta, hogy ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, rá vonatkozó megállapodást nem kötöttek.

„Hogy ebből fakadóan lehet-e bármilyen felelőssége vagy hatásköre az IH-nak… kértem az IH főigazgatóját, hogy legyen kedves ezt a kérdést áttekinteni: milyen titkosszolgálati érdekek állhatnak ezen információk mögött? Milyen titkosszolgálati érdekek amögött, ha ez valóban megtörtént, kinek az utasítására, kinek az érdekében, ha meg nem történt meg, akkor milyen titkosszolgálatok koordinációjával került sor egy ilyen nemzetközi kommunikációs akcióra?” – folytatta Szijjártó. Szerinte ha az IH bevonása szükséges lesz a jogszabályok alapján, akkor ezt meg fogják tenni, és amint lehetséges, azt nyilvánosságra hozzák.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

A kizáró okok szabályozása a közbeszerzési eljárásban – 11. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Ezúttal a kizáró okok szabályozásáról olvashatnak egy részletet.

2021. november 30.

Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?