Európai kitekintő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló európai polgárok gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben uniós jogi kérdésekben jártas ügyvédhez vagy közjegyzőhöz kell fordulniuk, ezért nagyon fontos, hogy a jogászok ne csak a hazai jogot ismerjék, hanem az uniós joganyagot is, és tisztában legyenek a különböző tagállamok igazságszolgáltatási rendszerével és a mögöttes szabályokkal. Számos olyan példát találunk az EU-ban, amely a jogászok közötti együttműködést segíti elő.


A gyakorló jogászoknak a bizalomra és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazására épülő, a jog érvényesülésén alapuló európai térségben nemcsak az uniós joggal kell tisztában lenniük, hanem bővíteniük kell a különböző európai igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó ismereteiket is. Ennek egyik legjobb módszere lehet a csere, amelyen a résztvevők gyakorlati ismereteket szerezhetnek az uniós eszközökről és a többi tagállam jogrendszeréről, átadhatják egymásnak tapasztalataikat, valamint fokozhatják az egymás közötti bizalmat és megértést.

A perpignani és a barcelonai ügyvédi kamara pl. évek óta közös éves szemináriumot szervez azoknak a nehézségeknek a megvitatására, amelyek újra és újra felbukkannak a határokon átnyúló ügyekben, az uniós jogi keret végrehajtásával kapcsolatosan.

2001-ben a franciaországi Ecole Nationale de la Magistrature, a portugáliai Centro de Estudos Judiciários és a spanyolországi Escuela Judicial del Consejo General del Poder Judicial szoros együttműködésbe kezdett. Tevékenységük a leendő bírák és ügyészek cseréjére terjed ki, akik az e három országban megrendezett, elsősorban az uniós joghoz kapcsolódó témákkal, valamint az adott ország saját nemzeti jogrendszerével foglalkozó képzési tevékenységeken vehetnek részt. A tevékenység azóta is zavartalanul folytatódik, sőt más képzőintézmények részvételével is kibővült; 2010-ben már 13 ország vett részt az együttműködésben.

Az ERA aktív módszereken – többek között informatikai eszközökön – alapuló nyári európai büntetőjogi kurzusokat szervez a különböző tagállamok bíráinak, ügyészeinek és védőügyvédeinek, amelyek során a résztvevők új ismereteket szerezhetnek a határokon átnyúló büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés eszközeinek alkalmazásáról.

A finn ügyvédi kamara pedig a turkui, a helsinki és a lappföldi egyetemmel, valamint az igazságügyi minisztériummal karöltve szervez ügyvédek, bírák és ügyészek számára jogi tanfolyamokat.

Az együttműködés további elősegítésére az Európai Bizottság 2011 szeptemberében közleményt adott ki, melyben többek között felhívja a figyelmet az európai igazságügyi portálra, ahol a polgárok, a vállalkozások és a gyakorló jogászok tájékozódhatnak. Ez az egyablakos portál rengeteg információt biztosít 22 nyelven, és az igazságügyi képzés területén is referenciaeszközként szolgálhat. A portált később tovább fogják fejleszteni: információkat fognak nyújtani a képzőintézményekről és a képzésekről, biztosítani fogják a jogi adatbázisokhoz és a színvonalas képzési anyagokhoz való könnyű hozzáférést, továbbá a Bizottság által rendelkezésre bocsátott társfinanszírozási lehetőségekre vonatkozóan belépési pontot is biztosítanak. Emellett az elektronikus tanulás fontosságára hívják fel a figyelmet, mivel ennek révén lehetne a legjobban orvosolni a gyakorló jogászok időhiányát. Az elektronikus tanulást mindenképpen tovább kell fejleszteni, mivel ez az a módszer, mely rugalmasságának köszönhetően több végfelhasználó elérését is lehetővé teszi.

A Bizottság azt is megígérte, hogy gyakorlati iránymutatást fog kidolgozni az igazságügy világában alkalmazható speciális tanulási magatartásokról, valamint a legmegfelelőbb képzési módszerekről, amelyben kitér a minőség és a hatás értékelésére, valamint a közös minőségi kritériumok és mutatók alkalmazására is.

A Bizottság szerint nagyon fontos a nyelvi készségek fejlesztése. Az idegen nyelveken belül a jogi terminológia elsajátítása kiemelt projekt a jogászok világában. Ez ugyanis az igazságügyi együttműködés alapjául szolgáló, tagállamok közötti hatékony kapcsolattartás előfeltétele.

 

Az európai szintű szakmai szervezetek szerepe

 

A jogi szakmák európai szervezetei – például a CCBE, a CNUE, az ENCJ, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és a Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért, vagy pl. az Európai Unió Legfőbb Ügyészeinek Hálózata – fontos koordinációs szerepet töltenek be.

 

Az Európai szintű konferenciák szerepe

 

Számos olyan európai tanácskozásra került sor az év folyamán, ahol a megvitatott kérdések az ügyvédeket segítik az itthoni munkájuk folyamán. Ilyen volt például az ERA által szervezett novemberi konferencia is, melynek témája az antidiszkrimináció volt.

Az EU antidiszkriminációs irányelvei megjelentek a 2000/43/EK és a 2000/78/EK sz. alatt. A trieri konferencián az irányelvek gyakorlati érvényesüléséről folyt a disputa. Az utóbb említett irányelv 10. cikkében szabályozott bizonyítási teherre vonatkozó előírás pl. érdekes kérdéseket vet fel a hétköznapok gyakorlatában. Az Egyesült Királyság esetjogában pl. nagyon fontos az adott ügy hátterének a tisztázása. A felperesnek kell alátámasztania azokat a tényeket, amelyekből valószínűsíthető, hogy a közvetlen vagy a közvetett hátrányos megkülönböztetés megtörtént-e. Amennyiben ezt a felperes nem tudja megfelelően alátámasztani, akkor a további bizonyításra már nincs is szükség, vagyis az alperes munkáltatónak nem keletkezik bizonyítási kötelezettsége.

Érdekes jogesetek hangoztak itt el az életkoron alapuló diszkrimináció tilalma kapcsán is. Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés közösségi joggyakorlata egyébként az Európai Bíróságnak a „Mangold” ügyben hozott döntésével kezdődött, amikor is a Bíróság kimondta, hogy ez a fajta diszkrimináció elleni tilalom a közösségi jog egyik alapelve. Ezt követően még két ügyben értelmezte az EK irányelveit: a Palacios de la Villa ügy és az Age Concern England ügy.

2011 szeptemberében, Szófiában került sor arra a konferenciára, amelynek a témája az intranet útján történő visszaélések és az illegális kereskedelem elleni harc volt. Az összejövetelen számos érdekes megállapítás hangzott el, többek között:

– Sok probléma merül fel a szolgáltatóknak szánt, de a nem pontosan megfogalmazott, illetve a nem megfelelő helyre küldött megkeresések miatt;
– Problémát jelent, hogy a különböző internet- és távközlési szolgáltatók rendkívül gyorsan alakulnak át, illetve szűnnek meg az üzleti világban;
– Problémát jelent, hogy az eljáró bűnüldözők a technika gyors fejlődése miatt nem tudnak lépést tartani a bűnözők felkészültségével;
– A nyomozó hatóságnál fellépő költségvetési hiány is nehézkessé teszi a bizonyítási eljárás lefolytatását;
– Vannak szolgáltatók, ahol nincs meg az egész heti és a napi 24 órás ügyelet, és ezt az elkövetők ki is használják, amikor a hétvégéken és az ünnepnapokon követik el a bűncselekményeket.

 

Az ügyvédhez való jog fontossága Brüsszelben

 

Október végén Brüsszelben találkoztak az igazságügyi tárca vezetői, hogy több kérdést is megvitassanak, többek között azt is, hogy az EU-ban a különböző tagállamok hogyan biztosítják az ügyvédhez való jogot. A dánok például 2008-ban meglehetősen vitatható lépést tettek a terhelt azon jogát illetően, hogy ő maga válassza ki védőjét. Törvénykezésükben ez csakugyan mindenütt az egyik alapjog, és természetesen az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikke is ezt mondja ki. Ugyanakkor azonban azt tapasztalták, hogy a saját védő megválasztásához való jog gyakran nagy késedelmet jelent az igazságszolgáltatásban. Az ügyvédek elfoglaltak, szoros az időbeosztásuk. Főleg a sztárügyvédeké. Ezért 2008-ban azzal egészítették ki a jogszabályt, hogy a bíróság megtagadhatja egy konkrét ügyvéd kijelölését, ha ez jelentős késedelemmel járna. Kezdetben a bíróságok kissé vonakodtak attól, hogy megtagadják a terhelt szabad védőválasztásához való jogát. Mivel azonban egyértelműen ez az a jog, amely késlelteti az eljárás gyors befejezését, a dán ügyészek azt remélik, hogy a bíróságok élni fognak ezzel az új eszközzel.

Ha a dánok említett jogi megoldását nézzük, akkor talán nem is állunk olyan rosszul a védői jogok biztosítása terén?

 

A cikk az Ügyvédvilág 2012. januári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]