Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövő hónapban hatályba lépnek a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló 2021. évi LXXIX. törvény pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásáról szóló rendelkezései is.
A 2021. évi LXXIX. törvény indokolása kiemeli, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények a társadalomban, de a bűnözői körökben is egyértelműen megvetést váltanak ki, azok társadalmi megítélése szélsőségesen negatív. Az ilyen típusú bűncselekmények beláthatatlan törést okozhatnak a gyermekek életében, testi és szellemi fejlődésüket visszafordíthatatlanul negatívan befolyásolhatják. A gyermekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények súlyos pszichés és testi következményekkel járhatnak. A szexuálisan bántalmazott gyermekek körében később 51-75 százalékban alakulnak ki pszichés problémák. Ezek a következmények ráadásul még gyakoribbak és súlyosabbak, ha az elkövető családtag, közeli ismerős, vagy olyan személy, akivel a gyermek személyes kapcsolatot ápol, esetleg akivel szemben úgy érzi, hogy társadalmi helyzetére figyelemmel vagy a gyermek életében betöltött szerepe folytán feltétlen bizalommal lehet.
A pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartása
Mivel kiemelkedő, hogy a gyermekekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyek esetén a beléjük vetett bizalom minden esetben megalapozott legyen, a törvény létrehozza a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartását, amelynek célja olyan új adatigénylési lehetőség biztosítása, amely lehetővé teszi a hozzátartozók, valamint a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátó személyek számára, hogy a gyermek érdekeinek védelmében a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyek (pl. iskolai dolgozók, bébiszitterek, edzők) tekintetében ellenőrizni tudják, hogy korábban elítélték-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt. A nyilvántartáson keresztül a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére vagy kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése céljából a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében, kizárólag azon jogerősen elítéltek adatai lesznek elérhetőek, akik a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévüket betöltötték.
Az Alkotmánybíróság több ízben rámutatott arra, hogy egy ilyen nyilvántartás esetén garanciális, hogy az abból való adatigénylés során szükséges megjelölni az adatigénylés jogalapját, az adatigénylő által megismert adatok kezelése pedig célhoz kötötten történhet: a gyermek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények megelőzése, és a gyermekkel kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében. Az elkövetőkről csak az azonosításukhoz és társadalomra veszélyességük mértékének felméréséhez szükséges legszűkebb adatkör válik megismerhetővé (név, születési év, településszintű lakóhely, arcképmás, elkövetett bűncselekmény adatai). A megismert adatokról másolat, képernyőfotó nem készíthető, azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani.
Az adatigénylő elektronikus azonosítást (ügyfélkapu) követően tud az adatigénylési felületre belépni. Az adatigényléshez szükség van az érintett nevének a megadására. Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha a kezdeményező olyan nagykorú személy, aki gyermek hozzátartozója vagy gyermek nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el. Többes találat esetén – adatvédelmi indokok miatt – először csak az érintettek fényképe és településszintű lakcíme jelenik meg, nem pedig minden nyilvántartásban szereplő adat. Az adatigénylések száma nincs korlátozva.
A rendszer tehát megismerhetővé teszi az érintettre vonatkozóan az érintett családi és utónevét, a születési idő adatból képzett, a születési évre vonatkozó adatot, a lakcímadatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület megnevezését is, a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek, a bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított bűncselekmény megnevezését, a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését, a bűncselekmény elkövetésének idejét, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot, a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját.
Az adatok kizárólag akkor tehetők megismerhetővé, ha az érintett a bűncselekményt nem fiatalkorúként követte el, és ha azok a régi Btk. szerint erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, tiltott pornográf felvétellel visszaélés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, szexuális kényszerítés; az új Btk. szerint szexuális erőszak, szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia, szeméremsértés elkövetéséhez kapcsolódnak. Kimondja a törvény, hogy akkor is lehetőség van a megismerhetővé tételre, ha az adatok az érintett végleges hatályú foglalkozástól eltiltásához kapcsolódnak. A Btk szerint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. További kritérium, hogy az érintett az elkövetett cselekmény miatt a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, legfeljebb azonban a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételétől számított tizenkét évig tehetők az adatok megismerhetővé.
