Felelősség a mégsem akciós „akciós termékekért”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a kereskedő az akciós áron hirdetett árut teljes áron értékesíti. A kereskedőnek az elkövetett jogsértésért felelnie kell, nem mentesülhet a jogkövetkezmény alól munkavállalói gondatlanságra hivatkozással – a Kúria eseti döntése.


Az alperes elsőfokú hatósága próbavásárlással egybekötött ellenőrzést végzett a felperes üzletében. Bár az akciós tábla azt hirdette, hogy a „Balaton Mikulás zsák 793 forint helyett 397 forint/csomag”, az mégsem az akciós áron került értékesítésre, hanem az eredeti árán.

Az első- és másodfokú hatóság eljárása

Az első fokú hatóság 500 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felperesre, amit az alperes helybenhagyott. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a termék eladási áraként nem a kedvezményes eladási árat számolja fel, hanem a termék eredeti eladási árát, és az üzletben valótlan információt tesz közzé a termék árát illetően, amellyel azt sugallja a fogyasztók számára, hogy a termék akciós áron kerül értékesítésre [6. § (1) bekezdés c) pont]. A hatóság szerint a felperes megtévesztésre alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy az árura csupán látszólag adott különleges árkedvezményt.

A bíróság eljárása

A bíróság helyesnek ítélte a hatóság döntését, mivel a felperes nem a valós, ténylegesen fizetendő árat tüntette fel. Álláspontja szerint a valótlan információt tartalmazó, az üzletben kihelyezett felirat alkalmas volt arra, hogy a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet nem hozott volna meg, ha tudja, hogy a termék tényleges ára a kiírt árnak mintegy kétszerese.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a vonatkozó Uniós szabályozás három szinten valósul meg:

– fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás általános tilalma,

– ezen belül a legjellemzőbb előfordulási esetek,

– az ún. feketelistás esetek, amelyek a körülmények mérlegelése nélkül tisztességtelennek minősülnek.

Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényhez

A kommentár a törvény előírásainak értelmezésével, ezek gyakorlatban való alkalmazásának bemutatásával segíti a felkészülést a felmerülő jogi problémák megoldására. Részletesen bemutatja a törvény belső összefüggéseit, kitekintve a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseire is.

További információ és megrendelés >>

Meglátása szerint a jogalkalmazás során fordítva kell végigjárni a szabályozás három lépcsőjét:

– vizsgálni kell, hogy az adott magatartás szerepel-e feketelistában,

– ha nem szerepel, akkor vizsgálandó, hogy a magatartás megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e,

– ha egyikbe sem sorolható, akkor kell vizsgálni, hogy tilalomba ütköző volt-e a vizsgált magatartás, vétkességi felelősség megállapítható-e.

A felperes szerint a magyar szabályozás csak a feketelista esetén szabályoz objektív felelősséget, míg a második és a harmadik vizsgálódási szint alapja a vétkességi felelősség. Álláspontja szerint vizsgálni kellett volna, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat kinek a hibájából következett be. Állítása szerint az egyik munkavállaló hibájából nem került rá az akciós vonalkód a próbavásárlással érintett termékre, annak ellenére, hogy munkáltatóként minden feltételt biztosított a dolgozó részére a szabályszerű munkavégzéshez, így az ilyen dolgozói mulasztás esetén a felperes felelősségre nem vonható.

A Kúria megállapításai

Az Európai Unió Bírósága a kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében kimondta, hogy az Unió joga szerint megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót például az ár vagy különleges árkedvezmény megléte vonatkozásában, és ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Az e kritériumoknak megfelelő megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tekintetében a Bíróság szerint nem szükséges vizsgálni azt, hogy az a szakmai gondosság követelményével ellentétes-e.

A Kúria szerint az ezt átültető törvényi szabályok alkalmazása során sem kell a kereskedő szakmai gondosságát vizsgálni, nincs jelentősége annak sem, hogy a kereskedő kellően gondosan járt-e el, továbbá kinek a hibájából nem került az akciós vonalkód az akciós árú termékre. A kereskedőnek az elkövetett jogsértésért felelnie kellett, nem mentesülhetett a jogkövetkezmény alól munkavállalói gondatlanságra hivatkozással.

Mindezek alapján a jogerős ítéletet helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.II.37.684/2013/2.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár folyóirat 2015/7-8. számában 98. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Jogszabályfigyelő 2024 – 21. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.