Felléphetünk-e a jogtalan biztonsági őrrel szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogos védelmi helyzetet megalapozó jogtalan támadást valósít meg a vagyonőr, ha az áruház vásárlóját tettenérés hiányában, valós jogszabályi feltétel nélkül feltartóztatja és kézrátétel mellett az üzlet irodahelyiségébe akarja bekísérni, majd az ez elől kitérő vásárlót haladásában ismételten meggátolja, fizikai kényszerrel visszatartja – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a terhelt az áruház eladótérben nézelődött, majd a CD-lemezes pulthoz ment. Ekkor levette hátizsákját és belenyúlt. A mozdulatot észlelte az üzlethelyiséget kamerarendszeren keresztül figyelő biztonsági őr, azonban mivel a terhelt a kamerának háttal állt, a pontos mozdulatokat nem tudta követni. Úgy döntött, lemegy az eladótérbe, és tovább figyelte a terheltet, majd amikor az elhagyta a kasszát, elé lépett, és udvariasan felszólította, hogy számlaellenőrzés végett menjen vele az üzlet irodahelyiségébe. A cél elérése érdekében kezét a terhelt karjára tette. A terhelt ekkor feldühödött, kiabálni kezdett, és a biztonsági őrt kikerülve az üzlet bejárati ajtaja felé indult. A biztonsági őr ekkor ismét elé lépett, a terhelt két alkalommal megütötte, majd a bejárati ajtón kívül kerülve térddel gyomron is rúgta a sértettet. A terheltet végül a sértett az időközben a helyszínre érkező másik biztonsági őr segítségével megfékezte, és őt az üzlet irodájába vitték, a kiérkező rendőrök pedig előállították. A terheltnél nem volt olyan termék, amit az üzletből fizetés nélkül vett volna el. A sértett a terhelt bántalmazása során ténylegesen 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott.

 

Az első- és másodfokú eljárás

A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet garázdaság vétségében és könnyű testi sértés vétségében. Az ítélet fellebbezés hiányában a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. A terhelt által utólag előterjesztett perújítási indítványt a törvényszék elutasította. A fellebbezés során eljárt ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a terhelt az áruházban olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsított, ami alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt azzal érvelt, hogy a biztonsági őrnek nem volt oka intézkedni vele szemben, hiszen nem lopott el semmit az üzletből. Az őr a helyszínen is azonnal észlelhette volna, hogy a terhelt által megfogott és a helyére visszatett, DVD-csomag sértetlen volt. Ehelyett megtámadta és megpróbálta becibálni egy szobába, amit a terhelt emberrablásként minősített, és ami ellen álláspontja szerint csupán önvédelemmel élt. A kamera nem rögzített semmit, és a biztonsági őr sem állította, hogy látta volna, amint a terhelt a boltból bármit eltett volna. Így az intézkedése jogszerűtlen volt.

A Legfőbb Ügyészség szintén a terheltnek az ellene garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alóli felmentésére tett indítványt. A személy- és vagyonvédelmi törvény szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy a jogosultságait a törvény rendelkezései szerint, vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja. A vagyonőrnek joga van arra, hogy az őrzött létesítmény területén tartózkodó vagy onnan kilépő személyt felhívja csomagja tartalmának bemutatására. Erre egyebek mellett akkor kerülhet sor, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőr szerződésből fakadó kötelezettsége. A vagyonőr jogosult a szabálysértéssel tettenért személy elfogására is.

Ez az ügyészség szerint ebben az ügyben nem állt fenn. A vagyonőr csupán azt észlelte, hogy a terhelt levette a hátáról a hátizsákját és abba belenyúlt, olyan tény azonban nem merült fel, amiből már közvetlenül arra lehetett volna következtetni, hogy a terhelt az üzletből bármit eltulajdonított volna. Tettenérésére így nem került sor, ezért a vagyonőr a terhelt elfogására, feltartóztatására nem volt jogosult. Ugyanakkor még csak azt sem feltételezhette megalapozottan, hogy a terhelt bűncselekményből vagy szabálysértésből származó dolgot tart magánál. Meglátásuk szerint a csomagja tartalmának bemutatására sem szólíthatta volna fel a terheltet, arra pedig nincs lehetőség, hogy a csomagbemutatást megtagadó személlyel szemben fizikai kényszert alkalmazhatna a vagyonőr. A sértett csak a terhelt önkéntes beleegyezése esetén lett volna jogosult számlaellenőrzésre, illetve a terhelt csomagjának bemutatására irányuló felhívására. Ellenkező álláspont az ügyészség szerint a vagyonőr hatósági jogkörrel való felruházását, és azt jelentené, hogy a vagyonőr megalapozott indok nélkül is jogosult lenne egyes vásárlók erőszakos feltartóztatására, csomagjaik tartalmának átvizsgálására. A terhelti magatartással kapcsolatban kiemelte, hogy először nem is alkalmazott erőszakot, csak kikerülte a vagyonőrt, tettlegességre csak akkor került sor, miután a sértett ismételten eléje lépett. A bántalmazás meglátása szerint nem öncélú volt, azért történt, hogy a terhelt a helyiséget el tudja hagyni, vagyis jogos védelmi helyzet állt fenn.

[multibox]

A Kúria megállapításai

Mivel a Be. alapján felülvizsgálati ok, ha terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jogszabály megsértése miatt került sor (jogos védelemre, mint büntetendőséget kizáró okra történő hivatkozás), a Kúria érdemben vizsgálta a felülvizsgálati kérelmet. Kiemelte, hogy a védekezés, illetve az adott, formailag bűncselekményt megvalósító magatartás csak akkor lehet jogszerű, ha az már megindult, folyamatban levő, intézett jogtalan támadás, vagy közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Tehát a jogos védelmi helyzet feltétele, hogy a támadás más általi, a megtámadotton kívüli, tőle idegen, független magatartás legyen. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A Kúria szerint a tettlegesség kétségtelenül erőszak, a jogos védelem pedig rendeltetésénél fogva az azzal szemben kifejtett ellenállás. Azt leszögezte a Kúria is, hogy az ügyben két magánszemély összeütközéséről van szó annak ellenére is, hogy egyikük polgári jogi szerződés alapján éppen őrzési feladatot végzett, így kétségtelen, hogy a terhelt magatartásával szemben nem hivatalos személy eljárása állt. Ha az lett volna, akkor egyértelműen leszögezhető lenne, hogy az esetleges hibás eljárási cselekmény (például eljárás indítása megalapozott gyanú hiányában) önmagában nem adna alapot jogos védelmi helyzetre. Ezért a vizsgálat tárgyát a terhelt magatartása mellett a vagyonőri eljárás szabályszerűsége is képezi, és az is, hogy a sértett magatartása, a kézrátétel, és az elé állás alkalmas-e a terhelttel szembeni támadás megállapítására.

A verbális becsületsértés a Kúria értelmezése alapján fogalmilag nem eredményezhet jogos védelmi helyzetet. Ugyanakkor a testi érintéssel járó becsületsértés, a tettleges becsületsértés erre már alkalmas lehet. Az, hogy a sértett a terhelt elé állt, kezét rátette és az irodába akarta kísérni, amivel azt a látszatot keltette a bolti dolgozók és az azt észlelő más vásárlók előtt, hogy a terhelt tettenért tolvaj. E magatartása tehát a terhelt számára kívülről jövő, fizikai ütközéssel járó és egyúttal a becsületét is sértő támadás volt.

Kétségtelennek tartotta továbbá, hogy amikor a vagyonőr ismételten a terhelt elé lépett, hogy feltartóztassa, ez esetben még nem volt fizikai támadó magatartás, vagy fizikai érintés, de annak közvetlen fenyegető veszélye fennállt, ami az útonálló magatartásban öltött testet. A sértett magatartása tehát a támadás, illetve a támadás közvetlenül fenyegető veszélyének a büntetőjogi fogalmát kimerítette.

A személy- és vagyonvédelmi törvény a tulajdon elleni szabálysértésen tettenért személy visszatartásának, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogásának jogát (a hatóságnak való haladéktalan átadási, illetve értesítési kötelezettsége mellett) biztosítja a vagyonőrnek. Az elfogásnak, mint jogszerű vagyonőri intézkedésnek a feltétele a terhelt tettenérése lett volna, ennek megvalósulását jelen esetben fogalmilag kizárja, hogy a terhelt nem követett el arra okot adó jogsértő cselekményt. A sértettnek azt sem volt oka megalapozottan feltételezni, hogy a terhelt akár szabálysértésből származó dolgot tart magánál. Ez pedig még a csomagbemutatásra irányuló felhívásnak is feltétele lett volna. Ezen túl pedig a csomagbemutatást megtagadó, nem tettenért személlyel szemben fizikai kényszer alkalmazását semmilyen jogszabályi rendelkezés nem teszi jogszerűen lehetővé a vagyonőr számára. A Kúria ezért a terheltet büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.038/2016.) a Kúriai Döntések 2017/4. számában B.10. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]