Jogszabályfigyelő 2017 – 17. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/58–63. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.


E heti összeállításunkban a fogyasztói szerződések, a közterületi reklámok és a lakóházépítés új szabályaival, valamint a belügyi tárgyú törvénymódosításokkal foglalkozunk.

 

Tartalom:

Változások a fogyasztói szerződések szabályaiban

A közterületi reklámelhelyezés részletszabályai – hirdetőoszlopok csak közművelődési céllal

Egyszerű bejelentés kiterjesztése a 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanokra

Belügyi tárgyú törvénymódosítások – számtalan újdonság egy csomagban

 

A közterületi reklámelhelyezés részletszabályai – hirdetőoszlopok csak közművelődési céllal

Az új jogszabály elvi éllel rögzíti, hogy kizárólag a településkép védelméről szóló törvénynek, továbbá az új rendeletnek, illetve a településképi rendeleteknek megfelelően (meghatározott reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával) tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.

Főszabályként közterületen reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható, ezen felül közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével hirdetőoszlop sem alkalmazható. Az előzőekben említett szabályok alkalmazandók a köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklámozásra is. Részletesen szabályozza a rendelet a reklámelhelyezés további előírásait, amelyek betartását a kormányhivatalok ellenőrzik.

Joganyag: 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/63. (IV. 28.)

Hatályos: 2017. 05. 28.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Változások a fogyasztói szerződések szabályaiban

Az értelmező rendelkezések pontosítását követően egyértelműen rögzíti a módosítás, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződési jogviszony esetén a telefonos ügyintézés igénybe vételéért további díj nem számítható fel (normál díjas hívásként kell azt biztosítani az ügyfelek számára).

Új fejezeteként kerültek a jogszabályba a többletösszegek fizetésével (főkötelezettség teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül díjazás) kapcsolatos előírások. E szerint, ha a szerződésben a többletösszeg megfizetésének az elvállalására alapértelmezett opciót (előre kitöltött mezőt) alkalmaznak, amelyet a fogyasztónak kell elutasítania, ezen opció (elutasítás hiányában nem tekinthető kifejezetten elfogadottnak, így a fogyasztó részére a fentiek szerint kifizetett összeget vissza kell téríteni.

Változtak ezen felül a teljesítési időre vonatkozó előírások és a fogyasztói ajánlattétel szabályozása, továbbá néhány egyéb részletszabály is.

Joganyag: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

Módosítja: 107/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2017/63. (IV. 28.)

Hatályos: 2017. 05. 06.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Egyszerű bejelentés kiterjesztése a 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanokra

Egyszerű bejelentéssel építhető ezentúl a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület is, feltéve, hogy az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz. Hasonló szabályozás vonatkozik a meglévő lakóépület 300 négyzetmétert meghaladó bővítésére is. Pontosították továbbá az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésének (bejelentés megvalósulásának) a szabályait.

Joganyag: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

Módosítja: 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2017/62. (IV. 27.)

Hatályos: 2017. 04. 27-én 20 órától

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Belügyi tárgyú törvénymódosítások – számtalan újdonság egy csomagban

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása értelmében a nyilvántartásból átadhatók az arcképmások a körözési nyilvántartás részére. Változott továbbá az állandó és az ideiglenes személyazonosító igazolvány adattartalma. A rendőrségi törvény módosításai közül kiemelendő az ún. megbízhatósági vizsgálat szabályainak a változása, a gondokság alatt álló személy elővezetésével kapcsolatos rendelkezések módosítása (gondnok értesítése), továbbá – a javaslat miniszteri indokolása szerint – különösen hangsúlyos azon módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a mentőszolgálat a rendőrségi térfigyelő kamerák felvételeibe valósidőben betekinthessen. Jogharmonizációs célból módosították a törvénycsomag keretében egyebek mellett a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit is.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény kiegészült az alábbi szabállyal, amelynek értelmében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból rendszeresen adatot szolgáltatnak a járműnyilvántartást vezető szervnek a polgárok meghatározott személyi adatairól, így egyebek mellett a családi és utónév, a születési adatok, az állampolgárság, a lakcím változásáról, illetve a külföldi letelepedésről, továbbá az érintett elhalálozásáról is.

A külföldre utazásról szóló törvény módosítása körében változtak az úti okmányok pótlásának, visszavonásának, érvénytelenségének, valamint az okmányokkal kapcsolatos adatkezelésnek, adatátadásnak a szabályai, a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében pedig az adattovábbítás és ugyancsak az adatszolgáltatás szabályai.

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítására a Ptk.-val történő összhang megteremtése érdekében volt szükség az előterjesztői indokolás szerint. A módosítás a törvény két szakaszát érinti: egyrészt a társulat megalakulása, másrészt pedig a társulat egyesülése, szétválása tekintetében.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására egyrészt „az alapvető jogok biztosának vizsgálatai során feltárt egyes szabályozási hiányosságok” miatt került sor, de változtak a helyszíni szemle, a szabálysértési eljárás megindulásának, a szabálysértési nyilvántartásnak a szabályai is. Az előterjesztői indokolás rámutat arra is, szükség volt „a segélyhívó rendszer zavartalan működésének védelméhez és a segélyhívó rendszer alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező segélyhívási lehetőségekkel való bővítésének” a védelmére az automatikus, de segélyhívásnak nem minősülő üzenet elküldése büntethetőségének az előírására.

Fontos továbbá, hogy változott a körözési nyilvántartás szabályozása és az elektronikus ügyintézési törvény is.

Joganyag: 2017. évi XXXIII. törvény egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/61. (IV. 27.)

Hatályos: 2017. 05. 05., 2017. 07. 26., 2017. 06. 01., 2017. 09. 01., 2017. 12. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: 21 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.

2024. július 8.

Jogszabályfigyelő 2024 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.