Felügyeleti intézkedés: jogorvoslat elutasítva!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felügyeleti intézkedés nem tartozik a jogorvoslati jog körébe – állapította meg a Kúria.


A felügyeleti intézkedés nem tartozik a jogorvoslati jog körébe – derül ki a Kúriának a keresetindítási határidő számításáról felügyeleti intézkedéssel összefüggésben hozott megállapításaiból.

A tényállás

Az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, ezért adóbírság megfizetésére kötelezte.

A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A Fővárosi Törvényszék és az ítélőtábla eljárása

A felperes a másodfokú határozatot 2011. november 7-ikén vette át, amely ellen keresetet terjesztett elő, keresetlevelét postai úton, 2012. június 25-ikén nyújtotta be. Ezt megelőzően felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökéhez, aki 2012. május 29-ikén tájékoztatta őt az intézkedés mellőzéséről.

A törvényszék a felperes által benyújtott keresetlevelet elkésettként idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a Polgári Perrendtartás (Pp.) alapján [330. paragrafus (2) bekezdés] a keresetlevelet a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. Ennek utolsó napja 2011. december 7. volt. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma és a Kúria megállapításai

A felperes szerint a döntések sértették a jogorvoslatoz fűződő, alkotmányos szinten rögzített jogát. A Kúria – mivel a Pp. szerint [332/A. § b) pont] a bíróságnak a keresetlevelet el kell utasítania, ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna – állást foglalt a jogorvoslati jog kimerítésének kérdéséről.

Hangsúlyozta, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezésének előfeltételéül azt írja elő (143. §), hogy az adóhatóság által az ügy érdemében, hatósági eljárás során meghozott határozata ellen a fellebbezési jogát az adózó merítse ki. Ebből következően a felügyeleti intézkedés kérelmezése nem előfeltétele az Art. szerinti bírósági felülvizsgálati eljárásnak, annak ellenére sem, hogy a felügyeleti intézkedésre kérelem alapján is sor kerülhet.

A Kúria épülete. Jogorvoslati eljárás elbírálva

Így a jogorvoslati jog kimerítettségének helyes értelmezése a fellebbezési jog kimerített voltát jelenti – állapította meg a Kúria. Ezért sem a felügyeleti intézkedés, sem az annak mellőzéséről szóló közlés a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetlevél benyújtására nyitva álló, a Pp. 330. paragrafusának (2) bekezdése szerinti határidőt nem hosszabbítja meg.

A Kúria meglátása szerint nem sérült a felperes jogorvoslathoz fűződő joga, hiszen a törvényszék végzése ellen biztosított fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla eljárt, a fellebbezésben foglaltakat érdemben vizsgálta, értékelte és helyesen jutott arra a megállapításra, hogy az elsőfokú bíróság az elkésetten előterjesztett keresetlevelet helytállóan utasította el.

Igazolási kérelem előterjesztésének lett volna helye, de a felügyeleti intézkedés iránti kérelemre, és az adóhatóságnak a felügyeleti intézkedés mellőzéséről szóló értesítésére történő puszta hivatkozás igazolási kérelemnek nem tekinthető.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. VI. 35.051/2013.) a Kúriai Döntések 2014/7. számában 226. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]