Fiktív interjú a „third party ownership” megosztottságáról egy elképzelt labdarúgó vb döntőjének tükrében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és második helyezést ért el.

A jelenkori labdarúgással kapcsolatos jogviták egyik, ha nem a legfontosabb magját képezi a labdarúgó klubok által foglalkoztatott játékos játékjogának harmadik személyek által egészben vagy részben történő tulajdonlása. Az angol terminológiában „third party ownership”-nek (röviden: TPO-nak) nevezett jogintézmény óriási vitákat váltott ki a nagyobb labdarúgó szövetségek, így például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), valamint az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) között is. Ennek oka egy, egyelőre feloldhatatlannak látszó ellentét, melynek egyik oldalán a TPO-t világszinten kizárni igyekvő UEFA és a FIFPro (Professzionális Labdarúgók Nemzetközi Szövetsége) áll, míg a TPO-t létszükségletűnek nyilvánító Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség és a Brazil Labdarúgó-szövetség (CBF) képviseli az érem másik oldalát.

Ennek okán került elkészítésre azon interjú, melynek során arra a kérdésekre kerestük a választ, hogy pontosan mit is jelent a TPO, minek a hatására és mikor alakult ki a labdarúgás világában, valamint, hogy miért is tűnik jelenleg is antagonisztikusnak e probléma, bemutatva mindkét fél álláspontját a témáról, a tervezett intézkedésekről, valamint az azok mögött húzódó jogi és gazdasági folyamatokról. Az interjú érdekességét az adta, hogy a 2014. évi Labdarúgó Világbajnokság döntőjében érdekelt Anglia és Brazília nemcsak a pályán, de a fentebb vázolt problémát feloldani igyekvő interjú során is „megmérkőzött” egymással, ezért a beszélgetés mellett sor került a mérkőzés legfontosabb eseményeinek háttérbeli tudósítására is. Az interjú során az álláspontokat brazil oldalon a CBF jogi ügyekért felelős igazgatója, Luiz Aranha de Rego, míg az angol oldalt az UEFA Jogi Bizottságának tagja, Marty Hart képviselte.

A XX. Labdarúgó Világbajnokság döntője: Anglia – Brazília

Felállások:

A: Hart, Jones, Smalling, Cahill, Shaw, Lampard, Wilshere, Miller, Barkley, Lallana, Sturridge

B: Cesar, Alves, Thiago, Luiz, Marcelo, Paulinho, Ramires, Hulk, Oscar, Neymar, Fred

Elkezdődött a várva várt döntő! Mindenekelőtt köszönöm szépen, hogy elfogadták a meghívást és ezáltal segítségünkre lesznek abban, hogy jobban megismerhessük e problémában érdekelt mindkét fél álláspontját. Először is tisztázzuk, hogy pontosan mit is jelent e bűvös mozaikszó, melyet oly sokszor hallunk mostanában a különböző fórumokon?

Marty Hart: A TPO az angol „third party ownership” kifejezésből ered, melynek lényege, hogy harmadik személyek akár egészben, akár részben tulajdoni részesedést szereznek egyes játékosok játékjogából (player’s economic right). Ezen személyek jellemzően a labdarúgáson kívüli szereplők, többek között lehetnek befektető és sportmenedzsment cégek (pl. a Doyan Group Befektetési Alap), de magánszemélyek is. Lényege, hogy egy külső fél megvásárolja a klubtól vagy közvetlenül a játékostól játékjogának meghatározott százalékát, ezáltal egy esetleges jövőbeni átigazolás során részesedik a vásárolt részesedés százalékában az átigazolási díjból, valamint sok esetben átvállalásra kerül még a játékos fizetésének egy része vagy egésze.

Luiz Aranha de Rego: A fentebb elhangzottakat kiegészítve fontos különbséget tenni a játékos játékjoga és az úgynevezett szövetségi jog (federative right) között. A különbség – lényegét tekintve – abban áll, hogy a szövetségi jog a klubnak azon harmadik személyekkel meg nem osztható joga, hogy regisztrálhassa játékosait a nemzeti szövetségeknél, abból a célból, hogy az általuk szervezett hivatalos versenyrendszerekben szerepelhessenek. Ezzel szemben e szövetségi jogból adódóan a klub a játékos játékjogát már jogosult harmadik személyekkel megosztani a játékos beleegyezésével. Ezt a Nemzetközi Sportdöntőbíróság az RCD Espanyol de Barcelona SAD és a Club Atletico Velez Sarsfield közti átigazolással kapcsolatos jogvitában is megerősítette.

15. perc: Eddig eseménytelenül telik a mérkőzés, a csapatok „kóstolgatják” egymást, helyzet nincs, mezőnymunka annál inkább.

Tulajdonképpen mikortól beszélhetünk a TPO elterjedéséről a labdarúgás világában, és milyen gazdasági hatásai vannak e pénzügyi mechanizmusnak?

Luiz Aranha de Rego: A XX. század második feléig a klubok alapvetően jegyeladásokból, önkormányzati és állami intézmények, valamint magánbefektetők támogatásaiból finanszírozták a működésüket. A 60-as és a 70-es években a bevételek legnagyobb részét már a reklám- és szponzorálási szerződések tették ki, azonban a 80-as évekre a televíziós közvetítési jogok növekvő térnyerésének köszönhetően a finanszírozási rendszer megingott. Ennek oka, hogy a kisebb klubok alacsonyabb mértékben részesedtek/nek a közvetítési jogokból származó bevételekből. Felismerték, hogy nem képesek felvenni a versenyt a tehetősebb klubokkal, ezért inkább a játékosok kinevelésére kezdték fektetni a hangsúlyt. Céljuk az volt, hogy csökkentsék a rájuk eső terheket a játékosok trenírozása során. Ekkor került előtérbe a TPO mint finanszírozási eszköz lehetősége, főleg Dél-Amerikában, de az elmúlt időszakban egyre elterjedtebbé válik Európában is.

Marty Hart: A TPO ezen további elterjedésének megakadályozásra törekszik az UEFA is: egy 2014-ben a FIFA megbízásából a CDES/CIES által készített tanulmány arra világít rá, hogy a TPO nagyarányú térnyerése történt meg Európában, de annak visszaszorítására elsősorban Dél-Amerikában van szükség. Annak ellenére, hogy Európában harmadik személyeknek mintegy 181,5 millió dollár bevétele keletkezett nemzetközi átigazolásokból, amely ugyan 13,18 millió dollárral több, mint Dél-Amerikában, de ez csak 6%-át tette ki a 2013-ban a kluboknak kifizetett teljes átigazolási díjakból, míg Dél-Amerikában ez már 32%, tehát ott majdnem minden kifizetett 3 millió dollárból 1 millió dollár harmadik személyek tulajdonába került. Ez megengedhetetlen, hiszen ezáltal óriási összegek „vándorolnak” ki a labdarúgásból évente, mely nagy mértékben megnehezíti a fejlődés menetét.

38. perc: Óriási angol helyzet! Miller szögletét fejeli Jones jó egy méterrel mellé, mi maradt ki!

A hatályos nemzetközi labdarúgó szabályok melyik álláspont felé közelítenek és miért?

Luiz Aranha de Rego: A jelenlegi brazíliai szabályok teljes mértékben összhangban állnak a nemzetközi szabályozással. A FIFA szabályok ugyanis nem a TPO intézményét tiltják közvetlenül, hanem a TPI-t, azaz a „third party influence”-t, mely eltér a TPO lényegétől. A FIFA Játékosok Státuszára és Átigazolására vonatkozó Szabályzatának 18bis pontja értelmében a klubok nem vállalhatnak olyan kötelezettséget, amelyek alapján harmadik személyek befolyásolhatják a klub labdarúgóinak alkalmazásával, átigazolásával kapcsolatos függetlenségét, politikáját vagy a csapat teljesítményét. A szabályozás nemzeti szinten kötelező erővel rendelkezik [1. fejezet 3. a) pont], ezért a FIFA Fegyelmi Bizottsága fegyelmi büntetést szabhat ki azon klubokra, melyek nem tartják be e követelményt. Tehát nemzetközileg a TPO nem tiltott, annak csak azon válfaja (TPI), melyben ténylegesen bizonyítható a befolyás gyakorlása.

43. perc: Vezet Brazília! Alves jobboldali szabadrúgása szállt el a védők felett, így a hosszú saroknál Hulk a félig üres kapuba fejelt. 1-0!

Marty Hart: A FIFA általi szabályozás sajnálatos módon nem képes kitiltani a TPO-t a futball világából, ennek indoka, hogy olyan országokban mint Spanyolország, Portugália, Brazília vagy Argentína, túlságosan is elterjedt annak használata, ezért mind politikailag, mind gazdaságilag nagy port kavarna, ha a FIFA szembe kerülne ezen országok labdarúgó szövetségeivel. A FIFA nem nemzetközi, hanem nemzeti szabályok megalkotásával kívánja megoldani a problémát, áthárítva az esetleges konfliktusok felmerülését a nemzeti szövetségekre. Egy nemzetközi szintű szabályozás jelenthetné a megoldást, természetesen átmeneti időszak biztosításával.

Melyek azok az országok, ahol szigorúbb szabályozás került bevezetésre és mi a helyzet a többi országban?

Marty Hart: Jelenleg az angol (Premier League, Football League), a francia (Ligue de Football Professional) és a lengyel (Ekstraklasa) bajnokságok rendelkeznek szigorúbb, a TPO-t kizáró szabályozással. Míg Dél-Amerikában és Európa többi országában az előbbiek során elhangzott FIFA szabály sok esetben szó szerinti implementációjára került sor. Érdekesség, hogy Portugáliában meglehetősen kifinomult módon használják a TPO-t, hiszen a nagyobb klubok (pl. a Benfica) saját befektetési alapokkal (pl. Benfica Stars Fund) rendelkeznek, melyek a Portugál Biztonsági Bizottság jóváhagyásával működnek. Az Európai Bizottság által készített jelentés is rámutat arra, hogy Európában elsősorban Portugália az, ahol túlságosan is e finanszírozási módszert választják. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2013-ban az FC Porto 29 fős keretéből mindössze 7 játékos játékjogát tulajdonolta 100%-ban a klub.

45. perc: Véget ért az első játékrész, vezet a Seleção, de a játék egyik oldalon sem meggyőző.

Pontosan hogyan történik a szabályozás a „két” szembenálló oldalon?

Marty Hart: A jelenleg hatályos, 2014/15-ös Bajnokok Ligájára vonatkozó Szabályzat 18. 02. pontja szerint a játékosokat a nemzeti szövetségek szabályzatainak, valamint a FIFA Játékosok Státuszára és Átigazolására vonatkozó Szabályzatának betartásával lehet csak a szövetségekbe, valamint az UEFA versenyrendszerébe regisztrálni. Az UEFA nem képes világméretű TPO tilalom bevezetésére, csak a TPI tilalmát sikerült elérni nemzetközi szabályok sürgetésével. Azonban az angol módszer kimondottan követendő példaként szolgálhat a jövő számára. A 2014/15-ös szezonra vonatkozó Premier League Kézikönyv U.40.-es pontja rögzíti, mikor van arra lehetőség, hogy a klubok harmadik fél tulajdonában lévő játékost regisztrálhassanak az angol bajnokságba. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a klub a játékos játékjogát teljes mértékben megvásárolja az azt meghatározott százalékban tulajdonló, de klubnak nem minősülő harmadik féltől. Ez biztosítja azt, hogy egy jövőbeni átigazolás során a kapott összeg teljes mértékben a klubnál maradhasson. Tehát valójában egy kivásárlási kötelezettség előírásával került tiltásra a TPO Angliában.

Luiz Aranha de Rego: Brazíliában az ún. „Pelé törvény” 27-B cikke érvénytelennek minősít minden olyan kikötést, mely lehetőséget biztosítana harmadik személyeknek arra, hogy a játékosok átigazolására vagy teljesítményére befolyást gyakorolhassanak. Továbbá túlnyomórészt szövetségi jog szintjén került szabályozásra a TPO, mely támogatja a játékos játékjognak átruházását, amíg az egy, az átigazolással kapcsolatos hitelezési jogként funkcionál (transfer credit right), ezt a bírósági gyakorlat is megerősítette. Tulajdonképpen a TPO nem sokban különbözik egy banki kölcsön felvételétől, sőt előnyösebbnek is tekinthető, hiszen ezáltal a klubokat nem terheli kamatfizetési kötelezettség.

Melyek azok az indokok, amelyek a TPO globális betiltása, illetve fenntartása mellett szólnak?

Marty Hart: A korábbiak során elhangzott számadatok megerősítik, hogy mekkora problémát is jelent a TPO elburjánzása. Véleményünk szerint sérti a játékosok szabad mozgáshoz való jogát azáltal, hogy harmadik személyek kezébe kerül a játékosok karrierje (egyesek már „human trafficking-nek” is tekintik), valamint veszélybe kerülhet a versenyek integritása azokban az esetekben, amikor harmadik személyek különböző csapatok játékosainak játékjogával rendelkeznek, ezáltal akár befolyásolhatják a mérkőzések alakulást is. Legtöbb esetben a tulajdonosok ismeretének hiánya, a szerződések titkossága és a befektetési alapok homályos tulajdonosi struktúrája veszélyezteti az átláthatóság követelményét, így melegágyat biztosíthat a pénzmosásnak, adócsalásnak, „stróman klubok” felállításának. Gazdaságilag sem tesz jót a labdarúgásnak, ha óriási mértékű pénzkiáramlás történik, valamint megállapítható, hogy főleg a fiatal, nehéz körülmények közül érkező játékosok fejlődését sem segíti elő, ha az őket irányító személyek kizárólag saját pénzügyi érdekeiket veszik figyelembe, ezáltal is csökkentve a labdarúgás mindenkori magas színvonalának fenntartását, továbbá megkérdőjelezheti a klubok autonóm döntési jogosultságának tényleges meglétét a játékosok átigazolásai során.

59. perc: 1-1! Ramires adja el középen a labdát, így Miller szöktetni tudja Sturridge-t, aki kíméletlenül a jobb alsó sarokba lő!

Luiz Aranha de Rego: Dél-Amerikában és különösképpen Brazíliában feltétlenül szükség van e finanszírozási módszer fennmaradására, ugyanis ez lehetőséget biztosít a csapatok számára, hogy kihasználják a játékosokban rejlő előnyöket anélkül, hogy fizetnének érte. A harmadik személyektől a játékosok játékjogának meghatározott százalékáért kapott összeg biztosítja a gyors tőkeáramlást, és lehetőséget biztosít arra, hogy olyan játékosokat szerepeltessenek, akiket egyébként nem engedhetnének meg a szűkös anyagi forrásaik miatt. Így áthárításra kerül azon kockázat egy része, hogy a játékos végül nem minősül jó befektetésnek. Tehát a klubok inkább a szerepeltetésből származó előnyöket preferálják, mint egy esetlegesen magasabb átigazolási díjat. Mivel a dél-amerikai csapatok nem részesednek olyan nagy mértékben szponzorálási, kereskedelmi szerződésekből, televíziós közvetítésekből, jegyeladásokból, mint az európai klubok, ezért harmadik személyek befektetései elősegítik, hogy a csapatok versenyképessége növekedjen a globális labdarúgó piacon. Mivel Brazília tekinthető a legnagyobb játékos exportőrnek a világon – ugyanis 2013-ban mintegy 1558 játékost került „exportálásra”, mely a globális piac 13%-át tette ki –, ezért feltehetően olyan tehetségek mint Neymar, Oscar, vagy David Luiz nehezen, vagy egyáltalán nem jutottak volna el Európa élcsapataiba.

79. perc: Bődületes nagy gól! Hulk 23 m-ről szabadrúgásból rúgta ki a bal felső sarkot, Hart mozdulni sem tudott. 2-1-re vezet Brazília, eldőlt?

Végezetül, mit hozhat a jövő a szabályozás tekintetében?

Luiz Aranha de Rego: Mi továbbra is el szeretnénk kerülni annak a lehetőségét, hogy egy világszintű TPO kizárás kerüljön bevetetésre, az ugyanis aránytalan korlátot képezne a labdarúgás üzleti piacába történő belépéshez, veszélyeztetve ezáltal a dél-amerikai klubok pénzügyi helyzetét.

Marty Hart: Abban az esetben, ha a FIFA nem tenné meg a megfelelő lépéseket, készek vagyunk felállítani egy olyan kötelező rendszert, mely kizárná a TPO jelenlétét az UEFA által szervezett versenyekről, egy három-négy éves átmenti időszak biztosításával. Ez azt jelenhetné, hogy azon játékosok, akik játékjogával harmadik személyek rendelkeznek, nem vehetnének részt sem a Bajnokok Ligájában, sem az Európa Ligában.

91. perc: Majdnem egyenlít Anglia! Shaw szögletét Jones fejelte a keresztlécre, majd a lepattanót Lallana vágta bele Cesarba. Nagy helyzet maradt ki. Fogják is fejüket az angol drukkerek.

Köszönöm szépen a beszélgetést!

93. perc: Brazília története hatodik világbajnoki címét szerezte meg! Összességében megérdemelten emelhetik fel a trófeát. A mérkőzést Brazília nyerte, és úgy tűnik, a TPO-ban folytatott „küzdelem” során is nyerésre áll.

Források, felhasznált irodalom:

Sports Law Bulletin No. 10, 2012. június- október: Special report on third party ownership (http://www.epfl-europeanleagues.com/EPFL_release_slb10.htm)

Rosa Lombardi, Simone Manfredi, Fabio Nappo: Third Party Ownership in the field of professional football: a critical perspective, 2014. április 15. (http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2424897)

Poonam Majithia: Third Party Ownership – A Brazilian perspective, 2014. március 31. (http://www.lawinsport.com/articles/employment-law/item/third-party-ownership-a-brazilian-perspective)

Luís-Villas Boas Pires: Third Party Ownership – To ban or not to ban? 2013. december 10. (http://www.lawinsport.com/articles/regulation-a-governance/item/third-party-ownership-to-ban-or-not-to-ban)

FIFPro: Worldwide third party ownership ban, 2014. március 31. (http://www.lawinsport.com/sports-law-news/item/fifpro-worldwide-third-party-ownership-ban)

Kevin Carpenter: Third party interest v match-fixing: The lesser of two evils? 2013. július 10. (http://www.lawinsport.com/blog/kevin-carpenter/item/third-party-interests-v-match-fixing-the-lesser-of-two-evils)

Daniel Geey: Third Party Ownership: A UK perspective, 2012. július 6. (http://www.danielgeey.com/third-party-player-ownership-a-uk-perspective/)

Daniel Geey: UEFA’s Aim to Prohibit Third Party Ownership in Football, 2012. december 10. (http://www.danielgeey.com/uefas-aim-to-prohibit-third-party-ownership-in-football/)

CDES, CIES: Research on third-party ownership of players’ economic rights (part II), 2014. április 30. (http://www.futbalsfz.sk/fileadmin/user_upload/Legislativa/Medzinarodne_institucie/20140512_Third-party_Ownership_of_Players_Economic_Rights_02.pdf)

European Commission report: The economic and legal aspects of transfer of players, 2013. január (http://ec.europa.eu/sport/library/documents/cons-study-transfers-final-rpt.pdf)

Rippel-Szabó Péter: Neymar Barcelonához igazolása – miért részesülhettek harmadik személyek is az átigazolási díjból? (http://sportjog.wordpress.com/2013/07/12/neymar-transfer/)

Jogszabályok, szabályzatok:

FIFA: Regulations on the Status and Transfer of Players, 2010 18bis és 1. fejezet 3. a) pont (http://www.fifa.com/mm/document/affederation/administration/01/95/83/85//regulationsstatusandtransfer_e.pdf)

UEFA: Regulations of the UEFA Champions League 2012-15 Cycle 18.02. pont (http://www.uefa.com/MultimediaFiles/Download/Regulations/uefaorg/Regulations/02/09/88/17/2098817_DOWNLOAD.pdf)

Premier League Handbook Season 2014/15. U.40. pont (http://m.premierleague.com/content/dam/premierleague/site-content/News/publications/handbooks/premier-league-handbook-2014-15.pdf)

Article 27-B of Law No. 9615 of 24 March 1998 (http://www.planalto.gov.br/ccivil_03/leis/l9615consol.htm)

Article 286 of the Civil Code (http://www.planalto.gov.br/ccivil_03/leis/2002/l10406.htm)

---