Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen and Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális MandA üzletágának vezetőjével.
Milyen üzleti tervekkel érkezett hozzánk?
A budapesti iroda jelenlegi tevékenységére szeretnék alapozni. Az én feladatom az, hogy a regionális MandA üzletágat vezessem. Az ügyfeleim olyan üzletemberek és befektetők köréből kerülnek ki, akik vállalatokat vesznek és adnak el a délkelet-európai régióban (számomra idetartozik Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a néhai Jugoszlávia is). Nekem fontosak ezek a piacok, köztük Magyarország is. Utóbbi azért is érdekes, mert Budapesten sok olyan szakember dolgozik, akik ugyanezt a régiót látják el. Remekül együtt tudok működni azzal a nagyon tehetséges, fiatal ügyvédcsapattal, akikkel itt dolgozom, és akik nagyon-nagyon jók a határon átnyúló M&A ügyletek megvalósításában. Ezalatt a rövid idő alatt, amióta Magyarországon vagyok, már több új régiós ügyleten dolgozunk a csapatommal, ami megerősíti bennem, hogy jó döntés volt idejönni.
Gondolt arra, hogy bővítse a csapatot?
Jelenleg nincsenek terveim a csapat növelésére. Az irodánkban az ügyvédek száma tökéletesen megfelel a jelenlegi piac követelményeinek. Ha ezek utóbbiak előnyösen változnak, növeljük az irodánk létszámát is. Szlovákiában is évek óta jelen vagyunk, és a szlovák kollégákat is bármikor be tudjuk vonni a regionális ügyekbe. Eddig mindig sikeresen ki tudtuk számítani a piac fejlődésének irányát. Amikor úgy éreztük, hogy új erőforrásokat kell bevonnunk, új csapatokat építettünk fel, és amikor úgy véltük, hogy a piac leszálló ágba kerül, csökkentettük a tevékenységünket. Az előrejelzéseink rendre helytállónak bizonyultak. Most Magyarországon használom fel az eddigi tapasztalataimat. Szlovákiában sikeresen ismertük fel az új lehetőségeket, például a járműgyártás felfutását. Úgy szerveztük át az irodát, hogy az készen álljon az új kihívásra. Ugyanezt tesszük most Magyarországon is. Folyamatosan figyeljük a piaci aktivitás és a jogi környezet változását. Ez persze nemcsak Magyarországra, hanem az egész régióra vonatkozik. Megállapítottuk például, hogy Románia mint húszmilliós piac kitűnő fejlődési lehetőségek előtt áll. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság ciklikus, és ez alól Románia sem kivétel, de úgy látjuk, hogy Románia növekedési pályája kedvező lesz.
Fotók: Balkányi László
Milyen speciális tudás kell a komplex, határokon átívelő üzletek lebonyolításában?
Hadd hozzak egy példát arra, hogy miben vagyunk különlegesek, amit a versenytársaink csak próbálnak lemásolni. Egy szétváláson dolgoztunk. Ez igen sok országot érintett, köztük olyanokat is, ahol nem rendelkezünk irodával. Persze nálunk mindenki számos tapasztalattal bír nagyméretű, határon átnyúló tranzakciók kivitelezésében, de ez különlegesen nagy falat volt. Kitaláltunk egy új projektirányítási rendszert, amely az összes érintett ország összes ügyvédi irodáját koordinálta. A hatalmas feladatot nagyon hatékonyan tudtuk véghezvinni, a jogi költségvetést nem léptük túl. A legtöbb tranzakció magán viseli a régió sajátosságait. Vannak olyan ügyletek, amelyekben kiemelkedőek vagyunk mind Lengyelországban, mind Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és az egykori Jugoszlávia területén is. A sikerünk annak köszönhető, hogy a régió nagy részében 10–15 éves gyakorlatot és tapasztalatot szereztünk. Amikor kapunk egy olyan megbízást, amelynek nemzetközi vonatkozásai vannak, akkor egyszerűen csak felvesszük a telefont, váltunk egy-két üzenetet, és már össze is állítottunk egy olyan regionális csapatot, amely 10–12 országot lefed. Néhány óra alatt már meg tudjuk válaszolni az ügyfél azon kérdéseit, amelyek a regionális felvásárlás megkezdéséhez kellenek. Így rendkívül hatékonyan tudjuk előmozdítani a több országot érintő ügyletek lebonyolítását. Amikor a határokon átívelő ügyekről beszélünk, akkor nemcsak arról van szó, hogy egy adott országban lévő vállalat megvesz egy másik országban lévőt, hanem arról is, hogy melyek azok a kulturális különbségek, amelyeket kezelnünk kell, vannak-e politikai érzékenységek, és természetesen hogyan néz ki a jogi környezet. Legtöbb kollégámmal már régóta együtt dolgozunk, és hasonló ügyeket bonyolítunk le a régióban. Nagyrészt előre tudjuk, hogy milyen jellegű kérdések fognak felmerülni. Például: ha egy lengyel kollégánk azt mondja, hogy van egy lengyel ügyfele, aki Horvátországban szeretne felvásárolni egy vállalatot, a lengyel kollégáim pontosan fogják érteni, hogy melyek azok a kifejezetten lengyel szereplőkre jellemző követelmények, amelyek a vevő oldaláról fel fognak merülni. Kapcsolati hálónknak és széles körű tapasztalatainknak köszönhetően megfelelő pontossággal meg tudjuk jósolni, hogy hol lesznek az érzékeny pontok, ez milyen konkrét jogi feladatokat jelent, és melyek azok a technikák, amelyekkel az igényeknek eleget tudunk tenni. Az általunk lefedett országokban azt tapasztaltuk, hogy az üzleti szereplők nagyon kulturáltan viselkednek, ám akadnak általunk jól ismert szakmai különbségek. Vegyük például egy részvénytársaság felvásárlását. Mi tudni fogjuk, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket fel kell tennünk. Tudjuk, hogy miben más egy szerb részvénytársaság megvétele egy horvát részvénytársaság megvételétől, és így meg tudjuk oldani a problémákat, mielőtt még azok felmerülnének. Végeredményben itt a hatékonyságról, a tapasztalatról és a tudásról van szó. Amikor a vevő arra kér, hogy tanácsoljuk őket egy tranzakcióban, akkor tudnia kell, hogy bízhat bennünk. Bízik abban, hogy mi tudjuk, mit kell tennünk az ügylet sikere érdekében. Mi tudjuk, mit kell kérdezni ahhoz, hogy a megfelelő válaszokat megkapjuk. Képesek vagyunk arra, hogy irányítani tudjuk a csapatot, ugyanis rendelkezünk a megfelelő erőforrásokkal, és biztosítani tudjuk az üzlet eredményes kimenetelét.
Megenged néhány személyes kérdést a családjával kapcsolatban?
Igen, természetesen. Három gyermekem van, egy 7 éves fiú és két lány, akik 6, illetve 3 évesek. A feleségem szlovák, gyerekeim brit–szlovák kettős állampolgárok. 1995-ben kerültem Prágába 6 hónapra, és 1998-ban 2 évet újra Prágában töltöttem, akkor még fiatal ügyvédként. Amikor Prágában voltam, megkérdeztem a főnökömtől, miért nem nyitunk egy irodát Szlovákiában, hiszen sok szlovák munkánk volt, és érdekes piacnak tűnt az ország. Mivel volt már irodánk Magyarországon és Lengyelországban is, ezért a főnököm azt mondta, menj, és csináld meg! És akkor nekikezdtem. Három nagyon nagy tudású kollegámmal 2000-ben elkezdtük, és 18 hónap múlva az iroda már 30 főt számlált. Most 40-en vannak. 13 évet töltöttem Szlovákiában, de közben az egész régiót elláttam. A 13 év alatt segítettem megalapítani a romániai irodánkat, és segítettem kiépíteni az Allen & Overy jelenlétét Bulgáriában is. Nagyon élvezem, és nagyon érdekesnek találom az itteni életet és a munkát. Igyekszem megérteni a különbségeket, azt például, hogy miben különböznek az ügyletek Szerbiában, Bulgáriában vagy Magyarországon, ugyanakkor ugyanolyan mértékben érdekelnek a hasonlóságok is. Fel szoktam hívni az emberek figyelmét arra, hogy alapvetően ugyanolyanok vagyunk, és amikor valaki kirekesztő hangot enged meg magának, azt szoktam mondani, hogy tudod mit? Vedd észre, hogy nagyon is hasonlítunk egymásra. Ez sokszor segít feloldani a feszültségeket. Ha például valaki lenézően azt mondja, hogy „de hát ő bolgár”, akkor erre azt válaszolom, hogy sok bolgár barátom van, és mindegyik kiváló ember. Mindannyian lényegében egyformák vagyunk, és nincs értelme az ilyen gondolatoknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek köztünk jó értelemben vett különbségek, és ezeket a kulturális különbségeket értékelni kell.
Említette Prágát. Jobban szereti, mint Budapestet vagy Bécset?
Prága gyönyörű város, semmi kétség, de nagyon szeretem Budapestet is. Nagyon szép város, az épületei lenyűgözőek, a Parlament, a kilátás a várból… A Magyar Nemzeti Bank környékén lakom, és nagyon szeretem a Szabadság tér környékét. Prága talán a legszebb város, de ott nagyon sok a turista. Bécs és Budapest talán kicsit nyugodtabb. Nem szeretnék tiszteletlen lenni a szlovákiai kollégáimmal szemben, de amikor Szlovákiában befektetési bankárokkal vagy vállalati pénzügyi tanácsadókkal találkoztam, akkor azt tapasztaltam, hogy szinte kizárólag Szlovákiáról vagy Csehországról esett szó. Londonba kellett utaznom ahhoz, hogy a régió egészével foglalkozó szakemberekkel találkozhassak. Budapest azért volt jó választás az Allen & Overy M&A praxisa számára, mert ha például a Deloitte vagy a KPMG pénzügyi tanácsadóival tárgyalok, vagy a Rothschild bankáraival, vagy a Citigroup vállalati pénzügyi szakembereivel találkozom, akkor velük meg tudom beszélni a regionális ügyeket is. Ez azt jelenti, hogy az üzleti találkozók itt sokkal eredményesebbek. Amikor például arról beszélgetünk, hogy vajon ki venné meg ezt vagy azt a vállalatot, akkor az itteni kollégáim pontosan tudják, melyik vállalatról beszélek, véleményük is van róla, és azt is tudják, hogy valószínűsíthetően hogyan zajlik majd le az ügylet. Magyarországnak is jó, ha regionális tranzakciós központtá válik. Gondolom nem titok továbbá, hogy vannak olyan magyar cégek is, melyek szeretnének más országokban terjeszkedni. Ezek különösen érdekesek számomra, hiszen amikor a határokat átlépik, akkor az ismert területen kívül találják magukat, és ezért előszeretettel fordulnak olyan tapasztalt ügyvédi irodához, mint az Allen & Overy.
Hobbi?
Szeretek síelni, bár nem vagyok különösebben jó síelő, nagyon élvezem. Szeretek kirándulni is. A feleségem kezét a Magas-Tátrában kértem meg. A nászutunkat is a hegyekben töltöttük. Mountain bike-ozni is szeretek, de azért nem vagyok fanatikus. Nagyon szeretem a hegyeket.
Szereti a magyar ételeket?
Nagyon kedvelem a magyar konyhát. Azt tapasztaltam, hogy a magyaroknak nagyon kifinomult érzékük van a borokhoz, és a magyar ételek is nagyon ízletesek. A magyarok nagyon szeretik a húst, talán még jobban, mint a csehek vagy a szlovákok. Mivel vegetáriánus vagyok, ezt sajnos nem tudom kihasználni.
Az interjú teljes terjedelmében az Ügyvédvilág magazin 2014. februári számában olvasható.
