Fizetési meghagyásos eljárás: még mindig gyors és népszerű (X)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a fél, azaz mind a jogosult, mind pedig a kötelezett rendelkezik magyarországi kézbesítési címmel, ez a közjegyzői nemperes eljárás szinte bármilyen pénzköveteléssel kapcsolatban igénybe vehető. Évente átlagosan félmillió eljárás indul, ami nagyjából a polgári peres eljárások duplája.

Gyors befejezés, hatékony igényérvényesítés

A fizetési meghagyás kibocsátására (vagy az egyéb szükséges intézkedések megtételére, pl. visszautasítás, hiánypótlás) a közjegyzőnek 3 munkanapja van, papíralapú vagy szóbeli kérelem esetén 15 napja. 2017-ben és 2018-ban az ügyek közel 75%-ában három munkanapon belül meg is történt a kibocsátás, az ügyek 18-19%-ában pedig 15 napon belül történt meg (általában hiánypótlások, megkeresések szükségessége miatt).

2017-ben 34.382 db ellentmondást terjesztettek elő, ezzel az ügyek közel 6,6%-a alakult perré, de a kibocsátott fizetési meghagyások több, mint 93%-a jogerőre emelkedett. 2018-ban 28.285 db ellentmondás érkezett, így az ügyek 5,7%-a alakult perré, míg a meghagyások több, mint 94%-a jogerős lett. (Mivel statisztikailag a részleges ellentmondások nem elkülöníthetők, ezért a részleges ellentmondások is a perré alakulás statisztikájába kerültek. A tapasztalatok alapján ilyen ellentmondásból nincs sok, így érdemlegesen nem befolyásolja az arányokat.)

Egyre több elektronikus kérelem

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek túlnyomó többsége (97-98%) már azóta elektronikusan érkezik, amióta az eljárás közjegyzői hatáskörbe került. 2016 óta a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelmek aránya nem éri el a 2%-ot, és évről évre egyre kevesebb: 2016-ban 10.457 db, 2017-ben 9.388 db, 2018-ban pedig 7.803 db kérelem érkezett papíralapon vagy szóban. Vélhetően ebben az is szerepet játszik, hogy a MOKK rendszerében az új típusú személyi igazolványokhoz igényelhető elektronikus aláírást is használhatják a természetes személy felek, valamint a 2018-ban hatályba lépett jogszabályváltozások is jelentős hatást gyakoroltak rá.

2018. január 1-jével ugyanis több eljárási jogszabály, így az Fmhtv. is megváltozott, többek között az elektronikus iratbeadásra kötelezett személyeket meghatározó rendelkezései is. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (3) bekezdése tavaly év eleje óta akként rendelkezik, hogy a jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol. Az E-ügyintézési törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, az egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.

Fentiek alapján tehát a gazdálkodó szervezet elektronikus iratbeadásra köteles. Az E-ügyintézési törvény 1. § 23. pontja a gazdálkodó szervezet fogalma kapcsán visszautal a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseire, így a korábbi szabályoktól eltérően az egyéni vállalkozó is elektronikus iratbeadásra kötelezett személy lett mind jogosulti, mind kötelezetti oldalon, hiába nem minősül önálló jogalanynak [Pp. 7. § (1) bek. 6. pont].

A jogszabály szövegezésének változása okán felmerül még egy eset, amely a társasházakat érintheti. A korábban hatályos Fmhtv. 11. § (3) bekezdése ahhoz rendelte az elektronikus iratbeadási kötelezettséget, hogy a fél, azaz maga a jogosult vagy a kötelezett milyen személynek minősül (jogi személy, természetes személy stb.). Mivel azonban a félre utalás eltűnt a normaszövegből, így a beadványt benyújtó személyre vonatkozik a szabály. Ebből pedig az következik, hogy bár maga a társasház önmagában továbbra sem kötelezett elektronikus útra, de ha a közös képviselője jár el, és a közös képviselő jogi személy (jellemzően betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság) vagy egyéni vállalkozó, úgy ennek köszönhetően mégis elektronikus iratbeadásra lesz köteles. (A jogi képviselővel eljáró társasházaknak már a korábbi szabályok alapján is elektronikus úton kellett előterjeszteniük a beadványaikat, ez nem változott meg.)

Érdemes megjegyezni, hogy az Fmhtv. 11. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el. Azaz a fizetési meghagyásos eljárásban nem minősül elektronikus iratbeadásnak a közjegyző hivatali tárhelyére történő iratbenyújtás vagy az elektronikus levél (e-mail), még akkor sem, ha annak a mellékletét elektronikusan aláírták.

Eredményesebb kézbesítések

A 2018. január 1-jei jogszabályváltozások sokat segítettek az eljárások eredményességén is. A Pp. 136. § (3) bekezdése – egy korábbi bírósági gyakorlatot részben új tartalommal átvéve – akként rendelkezik, hogy ha a nem természetes személy fél székhelyére a kézbesítés sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni. Ha a nem természetes személy fél közhiteles nyilvántartásba bejegyzett szervezet és mind a székhelyére, mind a törvényes képviselője részére történő kézbesítés sikertelen, a bíróság értesíti a nyilvántartó hatóságot a fél részére történő kézbesítés sikertelenségéről és ennek okairól.

E szabály alapján, ha például a fizetési meghagyást a kötelezett cég székhelyén nem lehetett kézbesíteni, a közjegyző hivatalból köteles megkísérelni a kézbesítést a cég törvényes képviselőjének nevére és címére. E címen – mivel maga a címzett a törvényes képviselő mint természetes személy lesz – több jogosult átvevő is átveheti az iratot, pl. a törvényes képviselő helyettes átvevője, postai meghatalmazottja, de beállhat akár kézbesítési fikció is. Csak e, törvényes képviselőnek történő kézbesítés eredménytelensége esetén hívja fel új cím bejelentésére a közjegyző a jogosultat [Fmhtv. 24. § (2) bek.].

Szintén javít a kézbesítések eredményességén az Fmhtv. tavaly januári azon módosítása, amely szerint, ha a fizetési meghagyás postai kézbesítése a címen eredménytelen volt, a jogosult ugyanarra a címre a sikertelen postai kézbesítést követően végrehajtói kézbesítést kérhet, amivel kiküszöbölheti a postai kézbesítés esetleges hibáját. Ebben az esetben visszautasításra csak akkor kerül sor, ha e második, végrehajtó által végzett kézbesítési kísérlet is eredménytelen volt [Fmhtv. 24. § (7) bek.].

Az eljárási díjminimumok változása

2019. augusztus 9-ei hatálybalépéssel a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény több helyen módosította az eljárásban alkalmazandó eljárási díjak minimum összegét. Az változatlan, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a díjalap 3%-át, a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, a végrehajtási kérelem előterjesztéséért, valamint a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban a díjalap 1%-át kell megfizetni, azonban valamennyi kérelem esetén az eljárási díj minimuma már 8.000 Ft. Végrehajtási eljárásban pedig, ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 8.000 Ft díjat kell adósonként megfizetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]