Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Félregépelt parkolási zónákra, eltévesztett rendszámokra figyelmeztet a fogyasztóvédelmi egyesület, ezért azt javasolja az autósoknak: továbbra is ügyeljenek a teendőkre és persze ismerjék fogyasztói jogaikat. Például, hogy a Kúria tavaly megsemmisítette azt a megkötést, miszerint az érvényes jegyet kizárólag 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül lehetett bemutatni pótdíjazás esetén.
Még mindig sok panasz érkezik a parkolási társaságokkal kapcsolatban a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez (KÖFE). Ezek tárgya meglehetősen széles. Még a legnagyobb odafigyelés és elővigyázatosság mellett is előfordulnak pótdíjazások, nem is beszélve a rosszindulatú pletykákról, amelyek szerint a társaságok alkalmazottai érdekeltek lennének a pótdíjazásokban, illetve a pótdíjösszegek mértékének emelésében. Az egyesület e feltételezéseknek ugyan semmi alapját nem látja, ám kétségtelen tény, hogy a fogyasztók a pótdíjazásokat sok esetben rendkívül igazságtalannak érzik.
Elütött parkolási zónák, eltévesztett rendszámok
A panaszok egy része arra irányul, hogy a fogyasztó a parkolás zónáját megjelölő táblán lévő számot mobilfizetős parkolás esetén elírta, vagy ennek során rossz rendszámot ütött be. A fenti két esetben sajnos az autóst terheli a gondos és figyelmes eljárás, amelyért a vállalkozás nem felel. Ha a fogyasztó hibázik, annak értelemszerű következménye a pótdíjfizetési kötelezettség. A parkolási társaságok minden ilyen esetben elutasítják az autós panaszát. A cégek hivatkozása szerint az ilyen esetben kért pótdíj elengedése méltányossági döntést igényel, ennek gyakorolására azonban a társaság nem jogosult. A vállalkozások szerint ezzel a jogkörrel kizárólag az önkormányzat élhet, mert a parkolási pótdíj elengedése, illetve törlése a helyi önkormányzatok bevételeit csökkentik. Erre a parkolási társaságnak jogszabályi felhatalmazás hiányában nincsen joga – mondják ők. Az autósok ugyanakkor rendszeresen felvetik, hogy a rossz rendszámra megfizetett vagy rossz zónára indított parkolás díját miért nem kapják vissza. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzendő, hogy a rossz kódra indított parkolás esetében nem a kifogásolt vállalkozásoktól kell kérni a megfizetett díjat. A fogyasztók sok esetben azzal sincsenek tisztában, hogy az út egyik oldala, vagy másik oldala más kerület, hogy az egyik főút – Budapest esetében – fővárosi üzemeltetésű, a másik pedig kerületi. Így járt az a fogyasztó is, aki megállította gépjárművét az Erzsébet körúton, majd parkolását egy, a VII. kerületi parkolóóra alapján indította el, gondolván, ugyanaz a társaság az üzemeltető.
Mit tehetnek a fogyasztók?
A várakozási övezetek határaira vonatkozó jogi szabályozás szerencsére rögzítette: fővárosi parkolásnál nem minősül díjfizetés nélküli várakozásnak, ha a gépjármű két szomszédos kerület közigazgatási területét határoló úton vagy téren, valamint eme határoló utat vagy teret keresztező úton, a határoló úttól vagy tértől számított első útkereszteződésig várakozik és a parkolójegyet a szomszédos kerületi önkormányzat területén, azonos díjövezetben elhelyezett parkolójegy-kiadó automatánál váltották meg, vagy: a mobiltelefonos díjfizetési rendszert a szomszédos önkormányzat területén azonos díjövezetre érvényes kóddal indították el.
Nagyon fontos továbbá annak a rendelkezésnek az ismerete is, hogy abban az esetben, ha az autós az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem helyezte el megfelelően, vagy az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy, illetve a mobilos díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy a várakozás megkezdésekor a mozgáskorlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljesen látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el, úgy a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgáskorlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Ha a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos díjfizetési igazolás, vagy a mozgáskorlátozott személy parkolási igazolványa az előző feltételeknek megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási- és pótdíjtartozást törli a nyilvántartásból. Ez a rendelkezés korábban azzal a kitétellel egészült ki, hogy mindezt kizárólag 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül tehette meg az autós. A fogyasztóvédelmi egyesület viszont hangsúlyozza: ezt a megkötést a Kúria 2015 szeptemberében megsemmisítette.
Nem egységes a parkolás díja Budapesten
Fontos tudni, hogy a fizetőparkolásra kialakított rendszer szerint több díjtételű várakozási övezet lehet. Budapesten például 5 övezet van, és akár egy ilyenen belül is többféle díjtételű úgynevezett zónát lehet meghatározni. Ez egyébként – figyelmeztet a KÖFE – jogbiztonsági problémákat is felvet, ugyanis a jogszabály zónákról nem beszél, csak várakozási övezetekről.
Sok autós panaszkodik továbbá arra is, hogy neki mindenféle kötelezettséget előír a jogszabály, de a parkolási társaság részére semmit sem, így például azt sem rendezi, hogy egymástól milyen messze kell elhelyezni a fizetésre szolgáló órákat. Ezt a kérdést tette fel az a fogyasztó is, aki leparkolt, de időre ment és a társaság által kihelyezett egyetlen automatát sem találta meg a parkolás 100 méteres körzetén belül. Ezután elindította a mobiltelefonos parkolást egy teljesen más zónában, mert azt a kódot ismerte korábbról; ám amikor jelezték neki, hogy minden kerületben, kerületenként más kódok vannak, nagy nehezen kiderítette a megfelelőt, és megindította a mobilos parkolást. A pótdíjazás természetesen megtörtént, és méltányosságot a vállalkozás – a már leírt indokokra hivatkozással – nem gyakorolt a panasz megtételekor. Az autós sérelmezte ugyanakkor, hogy az interneten sem találta meg könnyen a zónákat jelölő kódokat, így az is időbe tellett, ameddig kiderítette a helyes számot.
Hány méterre kell lennie a parkolóóráknak a várakozóhelyektől?
A jogi szabályozás értelmében Budapesten a parkolóóráknak a várakozóhelyek 80 százalékától 75 méterre kell elérhetőnek lenniük. Ez ugyan nem egy megoldást kínáló rendelkezés, de mégis valamilyen válasz a sok, ez irányban feltett kérdésre. Az autósok rendszeresen panaszkodnak amiatt is, hogy nincsen jó és használható internetes honlap, és így egyértelmű, könnyen kezelhető tájékoztatás a parkolási övezetekről és az órák elhelyezkedéséről sem. Azt is kifogásolják sokszor, hogy maga a parkolóóra sem jelzi kis térképpel, hogy az óra mely övezetet fedi le, csak felsorolják rajta a határoló utcákat. A jogi szabályozás egyébként egy sor feltételt rögzít, amely sok esetben sajnos nem oldja meg megfelelően a parkolási vállalkozás és fogyasztó közötti vitákat.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület a fentiekre tekintettel azt javasolja, hogy budapesti parkolás esetén az autós az alábbiakat figyelembe véve járjon el:
– mindig ellenőrizze előre, hogy a parkolás tényleges helyének megfelelő automatából vásárolta-e meg a jegyet. Maga győződjön meg az automatára írt telefonszámról, és ne hagyatkozzon járókelő, vagy parkolóőr válaszára;
– ne feledje, hogy a parkolás tekintetében városonként, valamint azon városokban, melyekben kerületek is találhatóak, akár kerületenként eltérő zónák vannak. Utóbbiakat megkülönböztetjük területre, díjszabásra tekintettel. Ha a zónakódot nem megfelelően írjuk be mobilfizetős parkolás esetén, úgy nem a parkolás helyszínén tevékenykedő társaság részére fizetjük meg a díjat, hanem akár egy teljesen más kerületben működő cég részére, így az esetleges pótdíjazás jogszerű lesz;
– az autósok pótdíjazás esetén ne várjanak a méltányossági kérelmük vagy egyéb kérelmük elbírálására, mert a 15 napon túli pótdíj összege sokkal magasabb lesz, mint az addig megfizetendőé. A jogszabály nem ad halasztást a pótdíj határidőben történő megfizetésére;
– a várakozási- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. Ezért az, aki több mint egy éven túl kapja meg az első fizetési felszólítást, az nyugodtan hivatkozzon elévülésre.
Ne feledjék ugyanakkor a fogyasztók, hogy egyedi vitájuk esetén a parkolási társasággal szembeni ügyet a gyors, szakszerű és ingyenes békéltető testületek eljárásában is rendezhetik.
