FM tájékoztató az ex lege megszűnt haszonélvezeti jogok törléséről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel a mező- és erdőgazdasági földekre alapított haszonélvezeti jog, továbbá használat joga


A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. CCXII. törvény 108. § (1) bekezdése kimondja, hogy a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel a mező- és erdőgazdasági földekre alapított haszonélvezeti jog, továbbá használat joga (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) 2014. május l-jén a törvény erejénél fogva megszűnt.

A megszűnt haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében az Inytv. kiegészítésre került.

A Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya Magyar Ügyvédi Kamarához eljuttatott tájékoztatója szerint a törlésre az összes élő, földet érintő haszonélvezeti bejegyzés ingatlanügyi hatóság által történő leválogatását követően, a jogi személyek esetében minden további felhívás nélkül, a természetes személyek esetében pedig az erre rendszeresített, a földhivatalok által 2014. október 31-éig kiküldendő formanyomtatványon megtett, a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról szóló nemleges nyilatkozat alapján, a nyilatkozattételre biztosított jogvesztő határidő (2014. december 31.) leteltét követően, legkésőbb 2015. július 31. napjáig hivatalból kerül sor .

A nyilatkozatot, melynek formanyomtatványát a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) módosításával a földművelésügyi miniszter fogja rendszeresíteni, a jogosultnak a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megtennie; valóságtartalmát a földhivatalok az anyakönyvvezető megkeresésével ellenőrzik. A határidő esetleges elmulasztása miatt legkésőbb 2014. december 31. napjáig lehet majd igazolással élni, illetve a mulasztást pótolni, ezt követően a földhivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból dönt a törlésről.

Ha a jogosult kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a közeli hozzátartozói viszony nem áll fenn, vagy ha a fenti jogvesztő határidőben a jogosult nem tesz nyilatkozatot, a földhivatal legkésőbb 2015. július 31. napjáig törli a tulajdoni lapra bejegyzett haszonélvezeti jogot.

Amennyiben a haszonélvezeti jog törlését 2014. október 31. napját megelőzően kérik, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül nyilatkozattételre kell felhívni a jogosultat. A haszonélvezeti jog törlésére irányuló egyedi kérelem ügyében a döntés meghozatalára a nyilatkozat megtételétől, illetve annak tartalmától függően kerül sor.

A törvény alapján megszűnt haszonélvezeti jog törlésére 2015. július 31. napjáig a jogosult közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formába foglalt törlési engedélye alapján is sor kerülhet az általános ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint.

A jogi személyeknél és azoknál a természetes személyeknél, akiknél a törlésre a nemleges nyilatkozat alapján (és nem a határidő elmulasztása miatt) került sor, a rendes fellebbezés lehetősége kizárásra került.

Forrás: BÜK hírlevél 308. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.