Fogadhatnak ügyfelet az ügyvédi irodák Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lezárásokkal kapcsolatos Korm. rendelet nem fogalmazott egyértelműen, ezért számtalan kérdés érkezett a BÜK-höz arra vonatkozóan, hogy a jogszabályt úgy kell-e értelmezni, hogy az ügyvédi iroda munkatársai bejárhatnak, de ügyfelet nem fogadhatnak.

A BÜK hírlevelében tájékoztatott arról, hogy a a Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról. Ennek 6. § (1) bekezdés 15. pontja a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség zárva tartási kötelessége alóli kivételként határozza meg az ügyvédi szolgáltatást.

Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése értelmében az ott foglalkoztatottak kivételével a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségben – az (1) bekezdés szerinti kivétellel – tilos tartózkodni. Ezen bekezdések szerinti ideiglenes védelmi intézkedés betartásáról a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

Az Alaptörvény 28. cikkében írottak megfelelő alkalmazásával a jogalkalmazás – ld. Korm. rendelet értelmezése – során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, s ennek során azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, gazdaságos célt szolgálnak.

A fenti jogszabályhely már eleve olyan kivételként említi az ügyvédi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiséget, mely – hasonlóan az optikushoz, a postához, a lottózóhoz, és a közétkeztetéshez – nem köteles zárva tartani, pont azért, mert a szolgáltatás üzemszerű nyújtása a megbízók részéről személyes megjelenést (is) igényel. Egy védői megbízáshoz szükséges tényállás feltárását pl. nem szokták megtenni szívesen telefonon, vagy Skypeon. Ezzel ellentétes értelmezés az Alaptörvény citált rendelkezésének sem felelne meg, így az ügyfélfogadás továbbra is megengedett.

(BÜK 638. számú hírlevele)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.