Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A lezárásokkal kapcsolatos Korm. rendelet nem fogalmazott egyértelműen, ezért számtalan kérdés érkezett a BÜK-höz arra vonatkozóan, hogy a jogszabályt úgy kell-e értelmezni, hogy az ügyvédi iroda munkatársai bejárhatnak, de ügyfelet nem fogadhatnak.
A BÜK hírlevelében tájékoztatott arról, hogy a a Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról. Ennek 6. § (1) bekezdés 15. pontja a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség zárva tartási kötelessége alóli kivételként határozza meg az ügyvédi szolgáltatást.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése értelmében az ott foglalkoztatottak kivételével a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségben – az (1) bekezdés szerinti kivétellel – tilos tartózkodni. Ezen bekezdések szerinti ideiglenes védelmi intézkedés betartásáról a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
Az Alaptörvény 28. cikkében írottak megfelelő alkalmazásával a jogalkalmazás – ld. Korm. rendelet értelmezése – során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, s ennek során azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, gazdaságos célt szolgálnak.
A fenti jogszabályhely már eleve olyan kivételként említi az ügyvédi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiséget, mely – hasonlóan az optikushoz, a postához, a lottózóhoz, és a közétkeztetéshez – nem köteles zárva tartani, pont azért, mert a szolgáltatás üzemszerű nyújtása a megbízók részéről személyes megjelenést (is) igényel. Egy védői megbízáshoz szükséges tényállás feltárását pl. nem szokták megtenni szívesen telefonon, vagy Skypeon. Ezzel ellentétes értelmezés az Alaptörvény citált rendelkezésének sem felelne meg, így az ügyfélfogadás továbbra is megengedett.
(BÜK 638. számú hírlevele)
Várhatóan jövő héten fogadja el a Parlament a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely fontos változtatásokat tartalmaz a gyógyszerhamisítás büntetőjogi szabályozásában, de egy új ötfokozatú kategóriarendszer és a kreditrendszer bevezetésével a büntetések rendszerét is jelentős mértékben átalakítja.
Az új digitális személyazonosítást szolgáló alkalmazás az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletének (eIDAS rendelet) megfelelően kerül kialakításra. A norma azt szabályozza, hogy a bizalmi szolgáltatók hogyan nyújthatnak ügyfélazonosítási és az aláírás vitathatatlanságát biztosító szolgáltatásokat, valamint hogyan kell a működésüket szabályozni, illetve elismerni az EU összes tagállamában.
A NIS2 irányelv magasabb szintre emelte a korábbi uniós kiberbiztonsági szabályozást és számos új kötelezettséget vezetett be. Az irányelv szabályainak túlnyomó részét már átültették a magyar jogba, így a jövő év folyamán 2500-3000 hazai közép- és nagyvállalatnak kell a szigorú szabályoknak megfelelni, továbbá az ellátási láncuk biztonságát megteremteni – emelte ki dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
