Fogda is lehet egy szabálysértés ára – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, s habár ezek összege sem kevés ma már, sokan mégis hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést. Pedig nem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb, akár a szabadságunktól is megfoszthatnak.


Amikor a hétköznapokban egy-egy szabálysértésről esik szó, a nem jogász végzettségű átlagemberek olykor elintézik a kérdést egy váll-lendítéssel, holott egy-egy tettüknek ennél sokkal komolyabb következménye is lehet. A laikusnak a szabálysértési eljárásokról általában elsőre a pénzbírság jut az eszébe – s jóllehet ezek az összegek ma már igencsak tetemesre rúghatnak, a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb.

A szabálysértési eljárás során szankcióként büntetéseket és intézkedéseket lehet alkalmazni. A büntetés lehet szabálysértési elzárás, pénzbírság és közérdekű munka. Az intézkedés pedig járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kitiltás vagy figyelmeztetés.

A büntetéseket lehet önállóan és egymás mellett is alkalmazni, ez alól kivételt képez az a szabály, hogy elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka. Ez annyit jelent, hogy egy határozatban büntetésként pénzbírság és közérdekű munka, vagy elzárás és pénzbírság is kiszabható. Egyes szabálysértéseknél a szabálysértési törvény külön meghatározza, milyen feltételeknek kell fennállniuk, hogy bizonyos büntetést vagy intézkedést ki lehessen szabni. Ugyanakkor bizonyos cselekmények esetében tiltja egyes büntetések vagy a helyszíni bírság megállapítását.

Lehet, hogy az eltiltás alatt akár kamiont is vezethetünk, de például személyautót nem. Meglepetést okozhatnak a szankciók

Az intézkedések egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók (például pénzbírság + járművezetéstől eltiltás), ez alól egyetlen kivétel van, hogy figyelmeztetés mellett csak elkobzásnak van helye.

Ami pedig a konkrét intézkedéseket illeti, az egyik leggyakoribb a járművezetéstől eltiltás. Erre alapesetben akkor van lehetőség, ha az eljárás alá vont személy az engedélyhez kötött járművezetés szabályait szegi meg.

Egyes esetekben kötelező ennek az intézkedésnek az alkalmazása. Az egyik az, amikor közveszély színhelyén, a 7500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az úton való haladásra (KRESZ 25. paragrafus), az előzésre és kikerülésre (KRESZ 34-35. paragrafus), valamint a lezárt útszakaszra történő behajtásra vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell. A kötelező járművezetéstől eltiltás másik esete a „három csapás” elvén kialakított, úgynevezett ismételt elkövetéshez kapcsolódik. Erről, illetve ismételt elkövetőről akkor beszélhetünk, amikor valakit fél éven belül már két alkalommal jogerősen megbüntettek szabálysértés miatt, s eme időszakon belül immár harmadszor indul ellene szabálysértési eljárás.

A szabálysértési törvény kimondja, hogy ha valakit fél éven belül két alkalommal jogerősen már elmarasztaltak olyan szabálysértés miatt, mely engedélyhez kötött közúti járművezetés szabályainak megszegésével kapcsolatos, és eme időn belül újabb, ugyanilyen feltételek alapján követ el szabálysértést, akkor az ismételt elkövetésre vonatkozó büntetéskiszabási szabályok alkalmazása mellett kötelező eltiltani a járművezetéstől is.

Ilyen szabálysértés lehet az ittas vezetés, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, közúti közlekedés rendjének megzavarása, az engedély nélküli vezetés, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés, vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése, megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, vízi közlekedési szabályok megsértése, légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés.

A járművezetéstől eltiltás hatálya vonatkozhat a teljes vezetői engedélyre, illetve az abba bejegyzett valamely járműkategóriára vagy járműfajtára. Ez praktikusan annyit jelent, hogy valakit eltilthatnak az összes, a jogosítványában engedélyezett jármű vezetésétől, vagy csak a bejegyzett egyes kategóriákba tartozó járművek használatától. Ez utóbbi jelentheti például azt, hogy valaki személygépkocsit vezethet ugyan, de teherautót (a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművet) már nem.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Az eltiltás egy hónaptól egy évig terjedhet, időtartama a határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik. Ha úgy kapunk eltiltást, hogy nem volt soha vezetői engedélyünk, akkor az eltiltás alatt ugyan elvégezhetjük a járművezetői tanfolyamot, de vezetői engedélyt nem fogunk kapni, csak az időtartam lejárta után. Ha hathónapos vagy azt meghaladó eltiltással sújtanak, akkor a jogosítványunkat csak akkor kaphatjuk vissza, ha a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál elvégzünk egy úgynevezett utánképzést, amelynek költségét is természetesen nekünk kell állnunk.

Ha az eltiltás ideje alatt vezetői engedélyhez kötött járművet vezetünk, azzal szabálysértést követünk el, mely a legsúlyosabb, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések közé tartozik. A cselekménnyel kapcsolatban – az előkészítő eljárás után – a bíróság jár el, hiszen a jogsértés akár azonnali elzárással is sújtható, a szabálysértés miatt az elkövető akár szabálysértési őrizetbe is vehető.

A következő cikkben a többi intézkedésről és azok alkalmazásának szabályairól lesz szó.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]