Szakszervezeti vezető elbocsátása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy szakszervezeti vezetőt tisztességtelen magatartásért és a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért bocsátotta el munkaadója.  A rendkívüli felmondásban foglalt azon indok jogszerű, miszerint a szakszervezet elnöke a jogait nem a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve, a rendeltetésének megfelelően gyakorolta.


A Kúria honlapján ismertetett jogesetben a felperes áruházvezetőként dolgozott, és az alperesnél működő szakszervezet elnöke is volt. A munkaszerződése szerint a munkavállaló köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartója tagja lett a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. Ebben az esetben a munkáltató jogosult a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni.

 

A munkáltató rendkívüli felmondással a munkavállaló munkaviszonyát megszüntette. Az intézkedés okaként egyrészt az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütköző munkavállalói magatartást jelölte meg. A felperes ugyanis a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsított, továbbá a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta arra nézve, hogy a házastársa önálló képviseleti joggal rendelkező tagja a T. Bt-nek, amely a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban áll, és a cégjegyzék szerint a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet is folytat.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása bizalomvesztést is eredményezett a felperessel szemben. Ezen külön nevesített okoktól függetlenül a munkáltató a rendkívüli felmondásban még arra is hivatkozott, hogy a felperes mint a szakszervezet elnöke, nem tett eleget az Mt. 3. §  (2) bekezdésében, illetve 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt azon kötelezettségének, hogy a jogait a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve, a rendeltetésének megfelelően gyakorolja. A felmondás hat pontban nevesítette ezen kötelezettségszegéseket.

A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta ezt a döntést. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelemnek a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó érvelése alapos a Kúria döntése szerint. A peradatok alapján a másodfokú bíróság helytálló következtetést vont le arról, hogy a bejelentési kötelezettségre vonatkozó eljárási rend, a címzett személye alperesnél nem volt szabályozott. A peres felek között nem volt vita abban, hogy a közlés címzettjének a munkáltatói jogkör gyakorlójának kellett lennie.

A bejelentés időszakában a felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló személyre vonatkozóan azonban a másodfokú bíróság nem vont le helytálló következtetést.  Az eljáró bíróságok nem értékelték helytállóan az erre vonatkozó tanúvallomásokat. A felperes a körülményekből alappal következtetett G. Zs. munkáltatói jogkör gyakorlására [Mt. 74. § (2) bekezdés], ezért felé érvényesen tehetett jognyilatkozatot. Tehát a felperes a bejelentési kötelezettségének eleget tett. Ezért a munkáltató ennek elmulasztására alaptalanul hivatkozott a rendkívüli felmondásban.

2014. május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája

Érdekli, mit jelenthet cége számára a halasztott áfa július 1-jei kivezetése? Van megoldás az ebből következő likviditási kérdések megoldására? Regionális terjeszkedés, mint az iparág jövője? Ha igen, hogyan finanszírozza az export orientált növekedési stratégiát?

A válaszokat és az együttgondolkodás lehetősét kínáljuk,  jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15 Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Valahol Európában – Munkaerő-kölcsönzés külföldre

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Munkajogi kérdések speciálisan kölcsönbevevőknek
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****, 8174 Balatonkenese Kikötő Utca 2-4.

Bővebb információk és jelentkezés itt >>>

A munkavállalónak a szakszervezeti tisztsége ellátása során tanúsított magatartása általában összefügg a munkaviszonyával is, és érintheti az azzal kapcsolatos kötelezettségeit (MD.II.254.). A szakszervezet elnökeként a felperes a jogok és kötelezettségek gyakorlása és teljesítése során a szakszervezet képviseletében a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve, a jogait rendeltetésének megfelelően gyakorolva volt köteles eljárni [Mt. 3. § (1) bekezdés, 4. § (1) és (2) bekezdés]. Amennyiben e kötelezettségét oly mértékben túllépve járt el, amely a munkaviszonyban való együttműködést lehetetlenné tette, ez a munkaviszony megszüntetésének jogszerű alapjául szolgálhatott (EBH.2002.678.).

Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az együttműködési kötelezettség megsértésének minősül, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogával élve a munkáltatóval szemben a mértéktartás követelményét mellőzve jár el. Alkalmas lehet ennek megállapítására a szakszervezeti lapban a munkáltató érdekeivel ellentétes, vagy annak személyét súlyosan sértő nyilatkozatok megjelentetése.

Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik, hogy a munkavállaló ne idézze elő a munkáltató helytelen megítélését. A munkáltatóval szembeni harcra felszólító írások hangneme és az éles kritika nem tükrözi a munkáltatóval való együttműködés készségét.

A szakszervezetet, mint testületet terhelő együttműködési és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó kötelezettség megszegése a felperes esetében nem mint munkavállaló, hanem mint szakszervezeti tisztségviselő értékelendő. Ezért a rendkívüli felmondásnak azon hivatkozása helytálló, amely a felperesnek az érdekképviselet körében kifejtett, annak kereteit meghaladó jogellenes tevékenysége miatt a munkaviszony fenntartásának ellehetetlenülésére utal [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont].


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.