Hatodik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület az Alternatív Vitarendezési Konferenciát. A résztvevők megismerhették, hogy a modern világban a digitalizáció térnyerésével és a digitális eszközök használatával milyen kockázatokkal szembesülnek a fogyasztók és hogyan védekezhetnek ellenük.
A konferencia nyitónapján 2023. október 19-én dr. Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a két szervezet immár nyolc éve a hazai vitarendezési kultúra fejlődésének az élére állt, folyamatosan segítve az alternatív vitarendezési (AVR) módok elterjedését. Az MNB teret és alkalmat tud biztosítani arra, hogy a téma iránt érdeklődő szakemberek találkozzanak, információkat osszanak meg egymással annak érdekében, hogy minél többen válasszák vitás ügyeikben a peren kívüli megállapodást, hiszen ezzel tehermentesíthetők a hivatalos szervek, olcsóbbá és gyorsabbá tehetők az eljárások. A Pénzügyi Békéltető Testület, több mint 12 éves működése során számos egyezséget hozott létre a hozzá forduló felek között, igazolva az alternatív vitarendezés létjogosultságát, az utóbbi években pedig a digitalizációval és folyamatos innovációval, valamint az online ügyintézés bevezetésével igyekeznek kiszolgálni a fogyasztói igényeket.
(dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke – fotó: MNB)
Az idei konferenciának nem véletlenül az a címe, hogy „Fogyasztóvédelem és a digitális világ kihívásai”, hiszen amennyire látható, hogy mennyit tud segíteni, könnyíteni az életünkön a digitalizáció, annyira tapasztaljuk az árnyoldalát is – egyre több az olyan vitás ügy, ami a kiberbiztonságot érintő bűncselekményekhez kapcsolódik. Robbanásszerűen emelkedik a kibertérhez, a digitális térhez kapcsolódó vitás ügyek száma is. Ezért is időszerű arról beszélnünk, hogy hol van a helye, hol van a szerepe az alternatív vitarendezési módoknak a digitális térhez kapcsolódó viták során. Kiemelten fontos a figyelemfelhívás, az edukáció. Az MNB a Kiberpajzs programon keresztül folyamatosan edukálja a fogyasztókat és különböző tudásmegosztó, ismeretterjesztő tartalmú cikkeket helyez el a digitális térben. A program legnagyobb hazai hírportálokon mutatja be, hogy mire figyeljenek az ügyfelek, de az MNB nyitott a további jó ötletekre is arra vonatkozóan, hogy mivel lehetne továbbfejleszteni a Kiberpajzs programot.
Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetője dr. Csere Bálintnak (az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese) a harmadik jogtanácsosi konferencián elhangzott gondolataival kezdte köszöntőjét – miszerint több konferencia már-már szokás lesz, a szokások hagyománnyá válnak, a hagyományok közösséget-kultúrát teremtenek, a közösség pedig identitást épít.
Felidézte, hogy a tavalyi AVR konferencián dr. Kupeczki Nóra közjogi és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a fogyasztóvédelmi politika új irányairól, az innovációról beszélt, ami mindig inspiráló – így nem véletlen, hogy a Wolters Kluwer Hungary az idén is az alternatív vitarendezési konferencia kiemelt támogatója. A Wolters Kluwer jogi tartalomszolgáltatóként az idén 30 éves Jogtár termékcsaláddal és az erre az adatbázisra épülő szakértői és legaltech megoldásokkal reagál a mesterséges intelligencia térnyerésére. Felidézte, hogy tavaly a konferencia résztvevőivel, előadóival beszélgetve közösen vizionáltak egy fogyasztóvédelmi mediációs tudásbázist, ami most már ott tart, hogy a Jogtáron 2024-ben új szakmai modulként indulhat el az AVR-modul, amellyel az alternatív vitarendezéssel foglalkozó szakemberek munkáját kívánják segíteni.
(Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetője – fotó: MNB)
A konferencia nyitóelőadásában dr. Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium közjogi és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára a békéltető testületek 2024. január 1-től hatályos átalakulását mutatta be. Kiemelte, hogy mióta szűk másfél évvel ezelőtt az Igazságügyi Minisztérium alá került a hazai fogyasztóvédelem irányítása, egyik legfontosabb cél a hazai békéltető testületek ismertségének növelése, működésének, hatékonyságának az emelése. Ennek egyik manifesztálódása a májusban az Országgyűlés által elfogadott békéltető testületi rendszert érintő törvénycsomag (2023. évi XX. törvény az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról). A jogszabálymódosítás célja a békéltető testületek hatékonyságának és elérhetőségének a növelése volt. Jelenleg a békéltető testületi elnökök, illetve tagok kiválasztása zajlik, és kevesebb mint két és fél hónap múlva megkezdik működésüket az újjáalakult, új szervezeti struktúra és eljárási szabályok szerint működő testületek. 2024. január 1-jétől az Igazságügyi Minisztérium már nem csak a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a békéltető testületek tekintetében is szakmai irányítói feladatokat lát el.
Az új szabályozás alapján a Békéltető Testületek nyolc régióban működnek majd az eddigi vármegyei felosztás helyett, így a fogyasztók összességében jóval több helyszínen kezdeményezhetnek személyes meghallgatást. A társadalmi változások, a technikai vívmányok és a koronavírus-járvány következményei megmutatták, hogy a jogalkotónak érdemben válaszolnia kell a változó világ kihívásaira. Bár sok kérdés és több kritika is felmerült az online meghallgatások tekintetében, de egyértelmű rá az igény, amire a jogalkotónak is reagálnia kellett. Ezért alkalmazkodva a digitális kihívásokhoz és figyelembe véve a járványhelyzet idején szerzett tapasztalatokat, a jogszabálymódosítás legmarkánsabb eleme, hogy a Békéltető Testület elsődlegesen online formában személyes jelenlét nélkül is megtarthatja a meghallgatást. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a fogyasztó számára ez csak lehetőség, bármikor választhatja a személyes meghallgatást. Ez a megoldás mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak, mind a békéltető testületeknek hatékonyabb eljárást tesz lehetővé, ráadásul adminisztratív tehercsökkenéssel is járhat, valamint a felek is megspórolják az utazással járó időt, költséget és energiát. Ami a vállalkozások együttműködési kötelezettségét illeti, kötelező lesz legalább online módon részt venniük az eljárásban, és ugyan személyes meghallgatást nem kérhetnek, de egy személyes meghallgatás esetén is képviseltethetik magukat online, azaz lehetővé válik a hibrid meghallgatás.
(dr. Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára – fotó: MNB)
A törvénymódosításnak a fogyasztók szempontjából másik jelentős újítása az, hogy a békéltető testület akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tesz, de a kérelem megalapozott, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ez a szabály a fogyasztók szempontjából hatalmas előrelépés, a békéltető testületek szempontjából pedig kiemelten nagy jelentőségű, hiszen 200 ezer forint alatti ügyekben a korábbi nem kötelező erejű ajánlás helyett 2024-től érdemi döntések meghozatalára kerül sor. Azaz a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén a testületek kötelező, akár bírósági úton is végrehajtható határozatot fognak hozni. Az új szabályozástól azt várja a jogalkotó, hogy emelkedni fog az egyezségek száma, és a végrehajthatóságra tekintettel egyre többen fognak a békéltető testületekhez fordulni.
Dr. Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke a képviseleti kereset jogintézményéről beszélt. Kiemelte, hogy a fogyasztók védelmében léteznek egyéni, individuális jogérvényesítési formák, amelyek közül hagyományos és alternatív, jellemzően bíróságon kívüli igényérvényesítési formákkal találkozhatunk, és léteznek olyan igényérvényesítési formák is, amelyek a tömeges fogyasztói jogsértések kapcsán jogosítanak fel szervezeteket arra, hogy a fogyasztók nevében járjanak el. Ezek a jogérvényesítési formák országonként különbözőek lehetnek. A jogintézmény nem idegen a magyar jogrendszerben, hiszen a fogyasztóvédelemről szóló törvény már keletkezésétől kezdve a ’90-es évektől tartalmazta a közérdekű kereseti modellt, és emellett a jegybanktörvény, a polgári törvénykönyv, a versenytörvény is rendelkezik a közérdekű keresetről. A polgári perrendtartásunk tartalmazza a fogyasztó érdekében is történő közérdekű perlés általános keretjellegű szabályait. Az (EU) 2020/1828 irányelve a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről pedig olyan ajánlás, amelynek célja, hogy megteremtse az Európai Unióban az ilyen jellegű perlések közös szabályait, de mégis meghagyja a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy a nemzeti sajátosságaikat alkalmazhassák.
A kollektív jogérvényesítés magyar modelljét nemrégiben változtatta meg a jogalkotó, amikor a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvénnyel módosította a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, és 2023. június 25-i hatállyal a közérdekű kereset helyett bevezette a képviseleti kereset jogintézményét. Erre nem csak az Európai Unió irányelvének az átültetési kötelezettsége miatt volt szükség, hanem egyúttal lehetősége is adódott a magyar jogalkotónak, hogy a korábbi jogintézmény diszfunkcióit, hiányosságait kijavítsa. A korábbi szabályozásban elrejtett megfogalmazás és a hozzá kapcsolódó joggyakorlat ugyanis azt eredményezte, hogy nem volt hatékony ez a jogintézmény a fogyasztók érdekeinek védelmében.
(dr. Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke – fotó: MNB)
Az új szabályozás kiszélesítette az igénybe vehető jogorvoslati kört, már gyakorlatilag bármilyen tevésre kötelezheti a bíróság a fogyasztói érdekeket megsértő vállalkozást. Ez lehet akár valamilyen visszatérítés, vagy egy akció meghosszabbítása, csere, de akár kijavítás is – ez nagyon fontos és jelentős változás az eddigi szabályozáshoz képest.
A jogszabály részletesen rendelkezik arról is, hogy hogyan kell informálni a fogyasztókat. Az információnak egyrészt vonatkoznia kell arra, hogy milyen keresetek vannak folyamatban, továbbá arra is, hogy a fogyasztók hogyan ismerhetik fel, hogy egy-egy ítélet kapcsán jogosulttá válnak. A keresetindításra feljogosított szervezetek köre és a feljogosításnak a feltétele is bővült. Vadonatúj elemként kerül bele a jogszabályba a harmadik fél által történő finanszírozás, amely kizárólag meghatározott függetlenségi és garanciális szabályok mellett érvényesülhet.
Akár határon belüli belföldi jogviták, akár határon átnyúló jogviták tekintetében is van arra lehetőség, hogy képviseleti kereseteket indíthassanak a felgyorsított szervezetek.
Összefoglalóan elmondta, hogy négy dologra van mindenképpen szükség ahhoz, hogy ez a jogintézmény a jogalkotó által eredetileg kívánt célokat hatékonyan elérje: szükséges a pénzügyi forrás, a szaktudás, a piaci és fogyasztói információk és elengedhetetlen maga a szakmai-szakmapolitikai szándék, hogy az adott szervezet kívánjon ezzel a lehetőséggel élni. A jogi akadályok az új szabályozással elhárultak annak az útjából, hogy Magyarországon legyen sikeres képviseleti kereseti jogérvényesítési lehetőség, ezt a fogyasztók széles körének érdekében ki kell használni.
(A Wolters Kluwer Hungary Kft. a jogaszvilag.hu kiadója – a szerk.)
