Gój Motorosok Brüsszelben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó – akár képmásának felhasználásával – beszámolhat. Ilyenkor egyedileg szükséges a sajtószabadsághoz fűződő jog érvényesülését összevetni az egyén képmás védelméhez fűződő jogának érvényesülésével – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperesek a Gój Motoros Egyesület néhány tagjának hozzátartozói, akik párjukat kísérték el Brüsszelbe, mivel egy fogadást követően egy európai parlamenti képviselő vállalta, hogy az egyesület néhány tagját és hozzátartozóikat vendégül látja. A látogatás során együtt látogatták meg az Európai Parlament épületét és a látogatásról a felpereseket is megörökítő fényképek keletkeztek, melyek felkerültek a Gój Motoros Egyesület Facebook oldalára. Az eset Magyarországon azért keltett feltűnést, mert adatok merültek fel arra, hogy a képviselő a vendéglátás költségeit az európai parlamenti képviselők számára az Európai Parlament által, az ilyen állampolgári látogatásokra biztosított keretből finanszírozta. Az esetről beszámolt az alperes által üzemeltetett atlatszo.hu portál és a másik alperes által üzemeltetett www.444.hu honlap is. Mindkét cikk olyan fényképpel jelent meg, amely a felpereseket is felismerhetően ábrázolta.

A kereset tartalma

A felperesek szerint az alperesek azzal, hogy felismerhető képmásukat híreik illusztrációjaként, a felperesek hozzájárulása nélkül használták fel, megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperesek jogsértés abbahagyására kötelezését kérték, illetve hogy tiltsák el őket a további jogsértéstől. Ezen kívül sérelemdíjat is követeltek. Sérelmezték, hogy a képek megjelenése miatt magyarázkodásra kényszerültek lakókörnyezetükben.

Az alperesek szerint mivel a látogatás finanszírozása végül is közpénzből történt, a megörökített esemény nyilvános közéleti szereplésnek minősül, amelyről készült felvétel közzétételéhez nincs szükség az érintett személy hozzájárulására. A fénykép nyilvános helyen készült, a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, amely a jelen kor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik. Hivatkoztak arra is, hogy a fénykép elkészítéséhez a felperesek nem vitatottan hozzájárultak, hiszen a fotók a Facebookon közzétételre kerültek.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperesek képmáshoz való jogát. A bíróság eltiltotta őket a további jogsértéstől, és kötelezte a képek honlapról történő eltávolítására, valamint személyenként 200 000 forintot sérelemdíj megtérítésére. A bíróság szerint a fényképek közzétételéhez mindenképpen szükséges lett volna a felperesek hozzájárulására, mert a felperesek nem minősülnek közszereplőnek egy olyan parlamenti látogatás alkalmával, amelyre nem politikai célból és nem nyilvános eseményen került sor, még akkor sem, ha a látogatás egy politikai közszereplő meghívása alapján történt. A felperesek hozzátartozóként turisztikai célból kísérték el hozzátartozóikat a kirándulásra, amelynek része volt az Európai Parlament megtekintése. Kiemelte továbbá, hogy a felpereseknek nem volt tudomásuk arról, hogy a brüsszeli tartózkodás költségének fedezésére közpénzből került sor. Nem fogadta el azt az érvelést, hogy önmagában az a körülmény, hogy a képet feltették az egyesületének internetes honlapjára és ezáltal az bárki számára hozzáférhető volt, a felperesek hozzájárulását megadottnak kell tekinteni arra nézve, hogy a kép más honlapon is megjelenjék.

Álláspontja szerint a fényképfelvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti azt, hogy egyben a felhasználás engedélyezése is megtörtént.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Nem fogadta el azt az érvelést, hogy a közéleti eseményekről való tudósítás esetében a véleménynyilvánítás szabadságához, illetve a sajtószabadsághoz fűződő jog elsőbbséget élvezne más személyiségi jogokhoz képest, így a képmás védelméhez képest is, hiába hivatkoztak az alperesek az Alkotmánybíróság döntésében foglalt indokolásra. Hangsúlyozta, hogy a bíróságot kizárólag az alkotmánybírósági határozatok rendelkező részei kötik, azok indokolása közvetlen jogi hatóerővel nem bír. Egyetértett azzal az állásponttal is, hogy a felpereseknek a kép elkészítéséhez adott hozzájárulását nem lehet olyan módon kiterjesztően értelmezni, hogy a fényképfelvétel szélesebb körben, más honlapon, más kontextusban való közzétételéhez is feltételezhető lenne a felperesek hozzájárulása.

[multibox]

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Felülvizsgálati kérelemmel kizárólag az egyik alperes élt. Álláspontja szerint a fényképek közlésére közérdeklődést kiváltó ügyben született cikk illusztrációjaként jogszerűen került sor. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatának indokolására, amely szerint valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható. A felvétel nyilvános helyen készült, az érintett személyeket tárgyilagosan ábrázolja és egyértelműen közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatás keretében.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta a kérelmet, a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben érintett részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, az I. rendű alperes vonatkozásában a keresetet elutasította.

Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához [IX. cikk], valamint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, kivéve, ha az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Másrészről a sajtótörvény [2010. évi CIV. törvény] értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

E szabályok együttes értelmezése alapján azt helyes álláspontnak tartotta a Kúria, hogy nem csupán a képmás elkészítéséhez, hanem annak konkrét felhasználásához is szükséges a jogosult hozzájárulása, ehhez a perbeli felhasználáshoz a felperesek nem járultak hozzá. Önmagában az a körülmény, hogy a fénykép megjelent az egyesület honlapján vagy Facebook oldalán, nem minősül hozzájárulásnak ahhoz, hogy a fénykép egy sajtótermékben jóval szélesebb nyilvánosság előtt megjelenjék, teljesen más összefüggésben.

A Kúria szerint bár az Alkotmánybíróság határozatainak indokolása az eljáró bíróságokat közvetlenül semmiképpen sem köti, ugyanakkor az azokban megfogalmazott általános vizsgálati szempontok irányadónak tekinthetők a bírói gyakorlat számára, különösen akkor, ha ezek a szempontok, aspektusok összhangban állnak az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetesen alkalmazott gyakorlatával.

A Kúria szerint a hivatkozott AB nem csupán egy konkrét ügyet döntött el, hanem általános mérlegelési szempontokat is meghatározott arra az esetre, ha különböző szabadságjogok, illetve személyiségi jogok ütközése esetén ezen jogok összemérése válik szükségessé. A közszereplői minőség nem kötődik semmilyen formális társadalmi vagy jogi státuszhoz, a közszereplés tényét a köz érdekében való megszólalás, szerepvállalás alapozza meg. Az engedélykérés alóli mentesítés a nyilvános közszereplés alkalmával aktívan szerepet vállaló személyek mellett kiterjed-e a passzív résztvevőkre. A Kúria, szemben a jogerős ítélettel úgy értékelte, hogy fontos közérdek fűződik az adott esetben a közvélemény tájékoztatásához abban a tekintetben, hogy egy európai parlamenti képviselő közpénzből látja vendégül egy társadalmi szervezet tagjait, illetve azok közvetlen hozzátartozóit. A konkrét fénykép a felpereseket nem megalázó módon ábrázolja, objektív, tárgyszerű felvételnek tekinthető.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.783/2016.) a Kúriai Döntések 2017/3. számában 86. szám alatt jelent meg.

---