Gyermekbarát igazságszolgáltatás – Az áldozattá vált gyermek az igazságszolgáltatásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság nem lehet senki barátja, sem a sértett, sem a terhelt, és a tanú barátja sem. Azonban fontos leszögezni, hogy a gyermekek a bírósági eljárásokban megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, melyet a gyermekközpontú igazságszolgáltatás (child-focus) tart szem előtt. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint célszerűbb lenne az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatás (child friendly justice) meghatározás helyett az ENSZ dokumentumokban használt gyermekközpontú igazságszolgáltatás (child centered justice) kifejezést használni. Az Európa Tanács főtitkárhelyettese, Maud de Boer-Buquicchio 2010-ben megfogalmazta, hogy a „barát” kifejezés találóbb az igazságszolgáltatás eljárásában, mert jobban kifejezi a speciális kapcsolatot.

A gyermeki lélek

A gyermeki lélek törékeny, fejlődését nemcsak a sejtjeibe kódolt genetikai adatok befolyásolják, jelentős hatást gyakorol rá a környezete. A gyermeki lélek életkori különbözőségeinek fejlődésében egyaránt jelentősége van a velünk született képességeknek és a környezetünk nyújtotta lehetőségeknek.

A gyermek neveléséért, egészséges értelmi, érzelmi és szellemi fejlődéséért szülei tartoznak felelősséggel. Amennyiben a családi környezet ezt a fejlődést nem képes biztosítani, az állam veszi át a szerepét. Ha egy gyermek nem kapja meg a megfelelő impulzusokat az egyes életkori szakaszaiban, személyiségfejlődése komoly károsodást szenvedhet és szocializációja is nehezebbé válhat, vagy egyenesen ellehetetlenül.

Fejlődéslélektan – csecsemőkor

A gyermeki fejlődés első szakaszában már a gyermek felismer bizonyos szabályszerűségeket, melyek logikáját egy éves korára azonosítani is tudja. Már születése után meg tudja különböztetni az anyját a többi embertől, így a kötődés és a biztonságérzet csak az anyja jelenlétében van meg. Ez az a szakasz amikor a gyermek elsajátítja anyanyelvét, amennyiben erre nem kerül sor, hat éves kora felett ez már nem is lesz pótolható. Komoly nehézséget jelent majd a társadalmi beilleszkedésben, ha fejlődése ezen szakaszában nem kapja meg a megfelelő ingereket, hiszen a további készségeit, ismereteit az itt megszerzett tapasztalatokra tudja majd építeni.

Próbálja ki a HR Jogtárat!
Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül. Regisztráció, részletek >>

Fejlődéslélektan – kisgyermekkor

A kisgyermekkor a kognitív fejlődésének második szakasza, a világot ekkor még csak a saját szempontjukból képesek vizsgálni, így cselekedeteik egocentrikusak. A beszédüket is ez jellemzi, más nézőpontból nem tudják elmesélni a történéseket csak a sajátjukból. Az információközlése nagyon hiányos, tekintettel arra, hogy nézőpontja szerint más is csak azt láthatja, amit ő. Nem tud különbséget tenni látszat és valóság között, mert csak a felszínt látja.

A második életévük végére a mondatok hossza rohamosan nő. Ebben a szakaszban meg kell tanulniuk a társalgási szabályokat, melynek fő elve az együttműködés, valamint a mennyiség- (ne sokat), a minőség- (igazat), a relevancia- (informatív módon), valamint a világosság (többértelműség elkerülése) normája.

Három és fél éves korban kezdik el megérteni, hogy az életkornak, jelentősége van. Azon gyermekek, akik fogékonyabbak a nyelv elsajátítására, gyorsabban tanulják meg saját nyelvüket a környezet utánzásával, míg azok a gyerekek, akik ezen a területen gyengébb képességekkel rendelkeznek, nehezebb dolguk van. A szocializáció során a legfontosabb a családi környezet, a szülő és gyermek aktív szerepet kap, ezáltal különböző társadalmi szerepeket sajátítanak el, kialakulnak bennük a nemekhez kapcsolódó társadalmi minták. A gyermekek leginkább azt utánozzák, akire hasonlítani szeretnének. Ebben a korszakban kezdik el megkülönböztetni egymástól a nemeket tudatosan, felismerik, hogy környezetük egyes tagjai olyanok, mint ők, ezeket a személyeket kezdik el utánozni.

Fejlődéslélektan – iskoláskor

Az óvoda biztonságot nyújtó környezet, lényegesen kevés viselkedési szabályrendszert állít a gyermek felé, azonban eljön az a pont, amikor a gyermek vágyni kezd az iskolára. Az iskolaérettség vizsgálatánál figyelembe kell venni azt, hogy a gyermek képes lesz-e a tanítási órákon fegyelmet tanúsítani, figyelni az elsajátítandó ismeretekre. Azok a gyereke akik, a megelőző életszakaszban nem a megfelelő családi környezetben nevelkedtek, tanulási nehézségeik miatt később lehetnek iskolaértettek, mint kortársaik. A nem iskolaértett gyermek iskolába engedése az egész életre kiható negatív hatást gyakorolhat, mely komoly folyamatokat indíthat el. A gyermek az iskola megkezdése után biológiai és szociológiai változáson is átmegy. Meg kell tanulnia új helyzetekhez alkalmazkodni és ebben az életszakaszban kell először felelősséget vállalnia tetteiért. Az összpontosítás és a fegyelem megtartása egyre mélyül, először kerül szembe a felnőttek elvárásaival.

A gyermekek mozgása iskoláskorban fejlődik a legtöbbet, gyorsabban futnak, javul az egyensúlyuk, tökéletesedik a kéz-szem koordinációjuk. A fejlődés a fiúk fizikai állapotában gyorsabb, erősebbek, izmosabbak és magasabbak lesznek. Hat és nyolc éves kor között az agy folyamatosan növekszik, specifikus működési formái alakulnak ki, melyek kiemelkedő szerepe van a gondolkodás fejlődésében. A kialakult fizikai különbözőségek miatt a fiúknak és a lányoknak ebben a korszakban eltérőek a nevelési igényei. Az iskoláskorban a gyermekek gondolkodása kétoldalúvá válik, a gyerekek képesek lesznek egy helyzetet több szempontból, más szemszögből vizsgálni, azokat észben tartani és összehasonlítani.

Fejlődéslélektan – serdülőkor

A fejlődés egyik legveszélyeztetettebb szakasza, amikor a gyermek rengeteg új kihívással kerül szembe, sok krízis helyzetet kell megoldania. Fraud szerint ebben az életszakaszban a szexualitás áll a viselkedés középpontjában. A gyermeken olyan biológiai változások mennek végbe, melyek megértése és pszichológiai feldolgozása speciális segítséget igényel. A fiúk korábbi érésének inkább pozitív oldalai vannak, megtalálják helyüket a világban, azok a fiúk, akik korábban érnek, pszichésen és szociálisan is érettebbé válnak. A leányoknál ez a szakasz inkább negatív, egyre elégedetlenebbek a külső megjelenésükkel és nagyobb figyelmet fordítanak a társaságban elfoglalt pozíciójukra. Ekkor már nem a család gyakorol a személyiségükre fontos hatást, megjelenik a tágabb környezet befolyásoló hatása. A gyermek szülőkkel való kapcsolata igen feszülté válik, ez oldható, azonban nem megfelelő kezelése esetén a gyermek fejlődését veszélyes irányba sodorhatja. A tetteik következményeit ugyan felmérik, de nem akarnak felelősséget vállalni értük. A gyermekek gondolkodása jelentős fejlődéseken megy át, már bonyolultabb dolgokon gondolkodnak, gondolataik vezéreltek, módszeresen, alaposan gondolkodnak. Megvizsgálnak más nézőpontokat is, magáról a gondolkodásról is gondolatokat alakítanak ki. Kialakul bennük az erkölcsi gondolkodás, a szabályok szükségszerűségét és értemét is meglátják, megtanulják értelmezni. Jelentős változás az általános iskola elhagyása után a középiskola, mint új szociális környezet, ahol a gyermek ismét a hierarchia aljára kerül, vezető státuszát maga mögött hagyja és újra alávetett lesz.

A gyermek mint áldozat

A sértett számos esetben nem tekinti a vele szemben elkövetett bűncselekményt rossznak, mert annyira ki van éhezve a szeretetre, hogy mindent elvisel pár jó szóért. A gyermeki akarat megtörése lényegesen könnyebb feladat, nem kell az elkövetőnek közvetlenül erőszakot alkalmazni. Az elkövető társadalomban vagy családban betöltött szerepe, tekintélye elég lehet az akarat megtörésére. A gyermeket az abúzus felismerését követően először meghallgató személyek tevékenységének kiemelkedő jelentősége van. Általában a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal vagy a rendőrség munkatársai találkoznak először a gyermekkorú sértettel.

A nyomozó hatóságoknak a 14. életévét be nem töltött sértett meghallgatása érdekében pszichológus szakértő kirendelése iránt kell intézkedni. Azonban az első meghallgatást a nyomozóhatóság munkatársai foganatosítják, hogy a nyomozás elrendeléséhez elegendő nyom álljon rendelkezésükre. A bűncselekmény felfedezéséhez képest a legkorábbi időpontban kell az első meghallgatást foganatosítani, figyelemmel kell lenni arra, hogy a meghallgatást olyan személy végezze, aki az elkövető külső megjelenésére a legkevésbé hasonlít.

A pszichológus szakértő vizsgálata során a jogszabályi előírásokat és a szakmai-etikai szempontokat szem előtt tartva készíti el szakvéleményét. Amennyiben a kirendelt szakértő kompetenciával nem rendelkezik a kirendelésben szereplő vizsgálatok elvégzésére vagy vannak olyan kérdések, amelyek pszichológiai vizsgálati módszerekkel nem megválaszolhatóak, azonnal tájékoztatja ennek tényéről a kirendelő hatóságot. A kirendelő hatóság a szakértőnek a teljes iratanyagot megküldi és a vizsgálandó, 14. életévét be nem töltött sértett és törvényes képviselőjének elérhetőségét is biztosítja. A szakértő személyes meghallgatására a vizsgálandó személyt és törvényes képviselőjét is megidézi. A kirendelő hatóság nem határozza meg a szakértő számára, hogy a szakvéleménye elkészítése során milyen vizsgálati eszközöket alkalmazzon, azonban kiemelten kérheti valamely vizsgálati módszer alkalmazását.

A gyermekbarát kihallgató szobák berendezései és egyéb felszereltségei pszichológus szakértő által készített állásfoglalás alapján kerültek kialakításra. A kihallgató szoba falai meleg színűek lettek, kellemes színhatású és kényelmes bútorokkal felszereltek. A bíróság dolgozói által ajándékozott gyermekjátékokkal és egyéb játékokkal felszerelt szoba teljes mértékben kiegyensúlyozott, biztonságos és barátságos környezetet biztosít a traumát átélt gyermekkorú sértett meghallgatásához.

A gyermekkorú sértettek meghallgatásánál ügyelni kell arra, hogy a már bekövetkezett lelki károsodást nem rontsa tovább az igazságszolgáltatás eljárása, azonban elgondolkodtató, hogy vajon valóban egy játékokkal telepakolt, élénk színűre festett szoba hozza magával a gyermekkorú kíméletét. A 14. életévét be nem töltött sértettek figyelmét fenntartani életkori sajátosságaikból kifolyólag nehéz. A gyermekkorú sértettek általában nem olyan környezetből jönnek, ahol mindent játék borít, így a szokatlan és zavaró környezetben a gyermekkorú meghallgatása elhúzódhat, mely nem felel meg a nemzetközi gyermekközpontú igazságszolgáltatásra vonatkozó előírásoknak. A gyermek meghallgatása akár 40-60 perc is lehet.

A 14. életévét be nem töltött, gyermekkorú sértettet a nyomozás során a nyomozási bíró ülésen hallgatja meg ügyészi indítványra. A gyermekkorú sértettek vonatkozásában a hamis tanúzás törvényi következményeire történő kioktatást mellőzni kell, saját nyelvére (életkori sajátosságainak megfelelően) kell elmagyarázni azt, hogy igazat kell mondani. A gyermekkorú sértett meghallgatásánál jelen van az ügyész és egy támogató felnőtt. A támogató felnőtt nem minden esetben a gyermek vér szerinti szülője, tekintettel arra, hogy a gyermekbántalmazási ügyek 85 %-ában az elkövető maga a szülő.

Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amiben a jegyzőkönyvvezető az elhangzottakat szó szerint rögzíti, a meghallgatásról kép- és hangfelvétel készül. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvben a feltett kérdést szó szerint kell feltüntetni, és a gyermek válaszát a saját szavaival kell rögzíteni. A gyermek válaszát nem szabad átfogalmazni, még akkor sem, hogy ha az általa elmondottaknak látszólag nincs értelmük. A gyermeknek nyitott kérdéseket kell feltenni és nem szabad meghatározni a lényeges momentumokat, hagyni kell, hogy a gyermek maga nevezze meg például a nemi szerveket és ezt követően az általa megjelölt megnevezéseket kell használni. A gyermekkorú sértett meghallgatásáról készült jegyzőkönyv megszövegezése több szempontból is fontos, mert a kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő, csak akkor tudja szakvéleménye elkészítésénél felhasználni a jegyzőkönyvet, hogyha abból egyértelműen látszik, hogy sértett milyen kérdésre milyen válaszokat adott. A Be. igen szűk körben, de a nyomozóhatóságnak is lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekkorú sértettet kihallgassa, figyelemmel arra, hogy az ügyészség indítványozta a gyermekkorú sértett meghallgatását, azonban azt a nyomozási bíró elutasította. A jogászok, bírák, ügyészek oktatásában nincs olyan tantárgy, amely felkészítené őket arra, hogyan kell egy traumát, abúzust átélt gyermekkorú sértett felé közelíteni, meghallgatását foganatosítani. A gyermekbántalmazásos ügyek előtérbe kerülése rávilágított arra, hogy az igazságszolgáltatásban részt vevő személyek érzékenyítő képzése, nem csak időszerű, de szükséges is.

Ha a nyomozás során nem hallgatták meg a 14. életévét be nem töltött sértettet, vagy a meghallgatásáról készült jegyzőkönyv bizonyítékként nem használható fel, és az általa elmondottak egyéb bizonyítékkal sem pótolhatóak a gyermekkorú sértettet a bírósági eljárásban kiküldött bíró hallgatja meg. A kiküldött bíró eljárására vonatkozó szabályok a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályokkal megegyeznek. A meghallgatásra lehetőség szerint meg kell idézni a kirendelt igazságügyi pszichológus szakértőt is, így a szakértő közvetlenül tud kérdéseket feltenni a sértettnek, valamint megfigyelheti a sértett reakcióit, testbeszédét, mimikáját.

A jogalkotó szándéka nem arra irányul, hogy a gyermekkorú sértett a perbíróval ne találkozzon, hanem arra, hogy a tárgyalás okozta káros befolyástól megóvják, továbbá, hogy a tárgyalás egyéb résztvevőivel ne találkozzon. A 14. életévet a tárgyalás napján már betöltött sértettet – ha a nyomozási bíró mint gyermekkorú sértettet már kihallgatta – a tárgyalásra meg lehet idézni és ki lehet hallgatni, ha a tárgyaláson való jelenléte különösen indokolt. A tárgyalásra különös indokoltság hiányában is idézhető, amennyiben a nyomozási bíró nem hallgatta meg. Elsősorban arra kellene figyelemmel lenni a büntetőeljárás során, hogy a gyermek további lelki traumákat, sérüléseket ne szenvedjen. Fontos figyelemmel lenni a büntetőeljárás alatt a másodlagos viktimizáció elkerülésére.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! A kommentár részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Megrendelés >>

A gyerekközpontú igazságszolgáltatás alapelvei között szerepel a megfelelő hangnem és a gyermek által is érthető nyelvezet használata, az eljárási formalitások mellőzése és a gyermeket befolyásoló tényezők kizárása. A gyermeket előzetesen tájékoztatni kell az eljárás menetéről, az őt megillető jogokról és az eljárás szereplőiről, természetes az ő nyelvi világában. Törekedni kell arra, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke érvényesüljön.

„A gyermekközpontú igazságszolgáltatás fő elve, hogy az igazságszolgáltatásnak barátságban kell lennie a gyermekekkel, nem mehet előtte, mert lehet, hogy a gyermek nem tudja követni, és nem lehet mögötte, mert nem lehet ráterhelni a vezetés felelősségét.”

A célkitűzések között szerepelt a gyermekbarát kihallgató szobák kialakítása a bíróságok épületeiben, ahol a gyermekkorú sértettet úgy lehet meghallgatni – bármelyik ügyszakban – hogy a lehető legkisebb pszichés károsodás érje. 2014. évben tizenkilenc Törvényszék és harminchat Járásbíróság rendelkezett gyermekbarát meghallgató szobával, melynek száma fokozatosan csak nő.

Módosultak a gyermekkorú sértettek idéző nyomtatványai, hogy a gyermeki lélekhez jobban idomuljanak, megszövegezésük egyszerűsített, gyermeki nyelven, közérthetően van megfogalmazva. Ezen új, kimunkált nyomtatványok is lehetővé teszik a bíróság számára, hogy elkerülje azt, hogy a sértettben a bíróságon való megjelenése félelmet keltsen, vagy pszichés károkat okozzon. Arra kell törekedni, hogy a gyermekkorú, ne elszenvedője legyen az eljárásnak, legyen bármilyen pozícióban. Ki kell alakítani benne azt a nézőpontot, hogy ő is az eljárás egyik résztvevője, tőle fontos információ várható.

A tárgyi feltételek biztosítása már jó kezdet azonban nem elégséges a nemzetközi elvek érvényesítéséhez, hiszen a nem kellő empátiával és szakértelemmel kihallgatott gyermek másodlagos sérülésein a környezet keveset segít. A bűncselekmény áldozatává vált gyermeket megilleti a tisztelet az eljárás teljes tartama alatt. Kísérletet kell tenni a gyermek bűntudatának feloldására, hiszen általában saját magukat hibáztatják – sok esetben még a környezetük is őket hibáztatja – az elszenvedett abúzus miatt. Fontos, hogy a gyermek megértse, hogy a felnőttek dolga vigyázni rá, és az eljárás az ő érdekében folyik. A gyermekkorú sértettek jogainak védelmére nagyobb figyelmet lehetne fordítani, amely biztosítható lehet esetleg pártfogó ügyvéd kirendelésével.

A gyermekkorú sértettek meghallgatása bármennyire kellemetlen is, legtöbb estben elengedhetetlen az ügy megítélése szempontjából, mivel általában az abúzust elszenvedő gyermek és a terhelt vannak jelen a bűncselekménynél, és egyéb bizonyíték is csak ritkán áll rendelkezésre. A bizonyítást nehezíti, hogy a terheltek igen kis százalékban ismerik csak be tettüket, bízva abban, hogy nem derül ki az eset. A nyomozás megindítása előtt a gyermektől a nyomozó hatóság tagja próbál információkat nyerni, gyakran még arra sem figyelnek, hogy a bántalmazótól eltérő nemű nyomozó hallgassa meg a sértettet. Ha egy gyermeket egy felnőtt férfi bántalmazott, majd egy felnőtt férfinak kell elmondania mi történt vele, a gyermek védekezőmechanizmusként bezár, nehezebben és lassabban nyerhető tőle információ, miközben újabb sérülésnek van kitéve. A gyermekek fokozott védelmét célzó jogszabályi előírásoknak nem felel meg az, hogy a gyermeket több alkalommal is kihallgatják az eljárásban.

Nemzetközi kitekintéssel élve, Hollandiában 300 órás képzésen kell rész vennie annak a személynek, aki gyermekkorú sértetteket hallgathat meg. Magyarországon ilyen kitétel nincs, a bíróságokon és az ügyészségeken csak annyi az előírás, hogy csak a kijelölt bíró vagy ügyész járhat el gyermekkorú sértettek ügyeiben. A specialitás a képzésben nem nyilvánul meg. Ezért a gyermek meghallgatása sem mindig zajlik zökkenőmentesen. Egy gyermeknek – különösen hét év alattinak – nem lehet ugyanazt a kérdést több alkalommal feltenni, mert akkor azt hiszi, hogy elsőre rossz választ adott, és addig módosítja válaszát, amíg az a felnőttnek megfelelő lesz. Az igazi megoldás a szakemberek – nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság – képzése lenne, akik elsajátítanák azokat a készségeket, melyek a gyermek meghallgatásához szükségesek.

Public Governance, Administration and Finances Law Review
A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is. Megrendelés >>

Könyv:

Michael Cole – Sheila R. Cole – Fejlődéslélektan második, átdolgozott kiadás Osiris Kiadó – Budapest, 2006

Jogforrás:

Magyarország Alaptörvénye

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

68/2008. BK vélemény

Az Igazságügyi Orvostani Intézet 10. számú módszertani levele az igazságügyi pszichológus szakértő működési köréről és tevékenységéről

Internetes forrás:

http://www.parlament.hu/documents/10181/73472/Infojegyzet_2014_4_gyermekbarat_igazsagszolgaltatas.pdf/5e9b28d2-df43-492e-bd53-fd8536c4862c

Forrás:

A Székesfehérvári Törvényszék Büntető Kollégiumának 2014. november hó 28. napján tartott ülése – dr. Vaskúti András előadása

---