Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A diplomásgyed és a gyed extra bevezetése kiemelt kampánytéma, amelytől a kormányzat a gyermekvállalási hajlandóság növekedését várja. Nem lényegtelen ebből a szempontból, hogy másfél évvel ezelőtt – 2012 nyarán – lépett hatályba az új Munka Törvénykönyve, amely a kismamák munkajogi védelmét jelentősen gyengítette. Kétségtelen, hogy a munkavállalói visszaéléseknek gátat kellett szabni. Kérdés azonban, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket nem öntöttük-e ki és vajon a gyed extra igénybevétele valós lehetőség-e a kismamák számára?
A védelem szintje a korábbi szabályozás alapján
A „régi” Munka Törvénykönyve – az 1992. évi XXII. törvény – 90.§ alapján a munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát (egyebek mellett) a
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kisgyermekes édesanyák a gyermekük harmadik születésnapjáig abszolút védelmet élveztek a munkáltatói felmondással szemben, függetlenül a munkáltatói szervezetben lezajló folyamatoktól és külső gazdasági kényszerektől.
A felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaviszonya csak a beleegyezése esetén (közös megegyezéssel), illetve súlyos kötelezettségszegés esetén azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással volt megszüntethető, amely feltételezte a munkába való tényleges visszatérést.
A korábbi szabályozás szerinti magas védelmi szint ugyanakkor sok problémát generált, illetve munkavállalói visszaéléseknek nyitott teret. A kismamák által távol töltött évek alatt ugyanis a munkáltatói szervezetekben többnyire jelentős változások történtek, munkakörök, osztályok szűntek meg és jöttek létre. A kismamák a visszatérésüket sokszor úgy élhették meg, mintha egy teljesen új munkahelyre csöppentek volna vissza és a munkáltató sem tudta már beilleszteni őket az új szervezetbe, eredeti munkakörükbe.
Amennyiben azonban a munkáltató nem tudott a visszatérő munkavállalónak a képzettségének és a végzettségének megfelelő betöltetlen munkakört felajánlani, vagy azt a munkavállaló nem fogadta el és a közös megegyezést sem írta alá, a gyermek három éves koráig az alapbérét tényleges munkavégzés nélkül ki kellett fizetni (állásidő), amely jelentős anyagi terhet rótt a munkáltatókra.
A fenti összefüggést felismerve sok kismama élt azzal a módszerrel – hogy a munkahelyükön bekövetkezett átszervezést, munkakörük megszűnését megneszelve – a gyermek három éves kora előtt jelezték visszatérési szándékukat, sokszor nyíltan az állásidőre járó bérre, vagy jelentős összeget tartalmazó közös megegyezésre pályázva.
A védelmi szint csökkentése 2012 nyarán
A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyve – a 2012. évi I. törvény (Mt.) – a felmondási tilalmat a várandósság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére korlátozta (Mt. 65.§ (3) bek. a-c).
A kismamák munkavállalóként kiszolgáltatottabbak lettek 2012 nyarától
A jelenleg hatályos törvényi előírások szerint tehát a fizetés nélküli szabadságot megszüntető és a munkahelyére visszatérő munkavállaló munkaviszonya bizonyos esetekben felmondható a gyermek három éves kora előtt is. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a munkáltatói felmondási jog nem korlátlan ebben az esetben.
A három év alatti gyermeket nevelő anya, illetve az ilyen korú gyermeket egyedül nevelő apa munkaviszonya munkáltatói felmondással csak a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése esetén, illetve a munkáltató működésével összefüggő okból (pl. átszervezés, munkakör megszűnés stb.) szüntethető meg. Utóbbi esetben csak akkor, amennyiben nincs a szervezetben a munkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, vagy azt a munkavállaló nem fogadja el (Mt. 66.§ (6) bek.).
A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban egyáltalán nem ritka jelenség, hogy a munkáltatók a gyermeket vállaló munkavállaló által távol töltött idő alatt költség-, illetve létszámcsökkentésre kényszerülnek, és a gyermek gondozása után visszatérő munkavállalót az eredeti munkakörében nem tudják foglalkoztatni és objektíve nem tudnak neki másik munkakört sem felajánlani.
2012 júliusát megelőzően ugyanakkor a munkáltatók kénytelenek voltak a gyermek három éves kora előtt visszatérő kismamák foglalkoztatására valamilyen stratégiát kialakítani, amennyiben tényleges munkavégzés nélkül nem kívántak bért fizetni. Jelenleg azonban – utóbbi probléma elhárulásával – a munkáltatók már nem érdekeltek az átmeneti megoldások, a kismamák által ellátható munkakörök kialakításában. Egyszerűbb a jellemzően továbbképzésre szoruló és a kisgyermek miatt rugalmatlanabb, illetve kevésbé terhelhető munkavállalóktól megválni.
A fentiek következtében a munkáltatók a szülési szabadságra távozó munkavállalókkal a jövőre nézve már eleve nem számolnak. Sok esetben határozottan közlik is a szülés előtt a munkakör megszüntetésére vonatkozó döntést.
| Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014 |
|---|
|
Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából:
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A gyermeket vállaló munkavállaló ez esetben tudatosan a munkakeresésre készülhet, amennyiben azonban a munkahelyén bekövetkezett változásokról nincs megfelelő információja, a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével gyakorlatilag az elküldését kockáztatja. Egyes statisztikák szerint tízből csak egy kismamát vár vissza a munkáltatója.
Januártól a munkabér mellett a gyed is jár
Az idén január 1-jétől nyílt meg az a lehetőség, hogy a munkavállaló a gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül, napi nyolc órában visszamehet dolgozni, a gyed folyósítása mellett (1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.§ – 42/E.§) A munkajogi védelem és azzal összefüggésben a munkáltatói stratégiák fent ismertetett változása miatt ugyanakkor aggályos, hogy ez valóban esélyt teremt-e a kismamáknak a többletjövedelemre.
A kismamák bizonyára mérlegelni fogják a munkaviszonyuk megszüntetésének kockázatát, amelyet a munkába való visszatérésük potenciálisan magában hordoz, amelynek folytán ráadásul egy következő gyermek vállalása esetén már a gyed sem járna.
Nem a gyed extra várható népszerűségére utal az az adat sem, miszerint 2013. első félévében a gyes mellett mindössze az édesanyák néhány százaléka dolgozott, a gyes összegének csekély volta (28.500.-Ft/hó) ellenére. A gyed magasabb összege mellett a munkába való visszatérési szándék vélhetőleg még alacsonyabb lesz.
Aggályos, hogy a munkabér melletti gyed csak egy hangzatos ígéret és jelen jogszabályi környezetben és gyermek elhelyezési feltételek mellett nem valós lehetőség az édesanyák számára.
