Gyorshajtás: méltányosságból sincs könyörület – 3. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyorshajtással és az objektív felelősség elvén kiszabott közigazgatási bírságokkal kapcsolatos eljárásokban is fellebbezhetünk, igaz, ennek meghatározott tartalmi és formai követelményei vannak. Egyet mindenképp érdemes tudni, a közigazgatási bírságot így vagy úgy, de mindenképp behajtják rajtunk, megfizetése alól pedig még méltányossági alapon sincs kibúvó, legfeljebb részletfizetést vagy halasztást kérhetünk.

A közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat kézhezvétele után lehetőség van jogorvoslattal élni ellene. A fellebbezést az eljáró hatóság részére kell megküldeni, ennek azonban költsége van, melynek mértéke a közigazgatási bírság összegétől függ: százezer forintig ötezer, százharmincezernél ötezer-kettőszáz, százötvenezernél hatezer, kétszázezernél nyolcezer, háromszázezer forintnál pedig tizenkétezer forint. A lerovandó összeg illetékbélyegét a fellebbezés iratára kell ráragasztani; ha igazat adnak nekünk, az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) területi szervén keresztül visszautaltatják a részünkre.

Fellebbezni bármilyen okból lehet, ha a büntetést valamilyen okból sérelmesnek tartjuk. A jogorvoslati kérelmet a döntés közlésétől – azaz a határozat átvételének napjától – számított 15 naptári napon belül lehet benyújtani. Ám ha ebből kicsúszunk, akkor a fellebbezéssel együtt egy igazolási kérelmet is elő kell terjesztenünk, melyben indokolnunk, hogy mi az oka a késedelmes benyújtásának. Ezt természetesen igazolnunk is kell: ilyen ok lehet például a tartós kórházi kezelés vagy a külföldi tartózkodás, s az ezekhez hasonló esetek.

Fontos megkötés, hogy a közigazgatási bírságot még méltányossági alapon sem lehet mérsékelni vagy elengedni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy minderre az eljáró hatóságnak még az ügyfél szociális körülményeire, illetve a cselekmény elkövetésének menthető erkölcsi voltára (például, ha valakit sürgősen kórházba kellett vinnünk) való tekintettel sincs törvényi felhatalmazása.

Az eljárás során az ügyfél személyesen, illetve törvényes képviselője, továbbá az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy útján is eljárhat. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja, ebből követezően a meghatalmazott köteles a képviseleti jogosultságát igazolni. A meghatalmazást írásba (közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az iratokhoz csatolni az első kapcsolatfelvétel alkalmával.

Fontos tudni, hogy ha a fellebbezéshez nem csatoljuk az illetéket, nem írjuk alá, a képviselőnk nem csatolja be a jogosultságát igazoló iratot, akkor a hatóság – határidő kikötésével – hiánypótlásra szólít fel minket; ha ennek nem teszünk eleget, a fellebbezési eljárást a törvény értelmében megszüntetik, ezzel pedig automatikusan az eredeti határozat válik jogerőssé.

A határozat a közlésétől, azaz a kézhezvételének napjától számított tizenhatodik naptári napon emelkedik jogerőre, feltéve, hogy ha azzal szemben nem nyújtottunk be fellebbezést. Ezután, tehát a jogerőre emelkedés napjától számítva harminc naptári nap áll rendelkezésünkre a közigazgatási bírság befizetésére.

Ha nincs lehetőségünk arra, hogy a bírságot egy összegben rendezzük, akkor a jogerőtől számított harminc napon belül – további háromezer forint illeték megfizetése mellett – az első fokú hatóságtól kérhetünk részletfizetést, illetve a teljesítési határidő módosítását, azaz fizetési halasztást. Ennek feltétele, hogy rajtunk kívül álló ok miatt lehetetlen a határidőre való teljesítés vagy maga a teljesítés jelent aránytalan nehézséget. Ezeket az okokat természetesen nekünk kell igazolni (ilyen lehet például a havi jövedelem mértéke, a munkanélküliség, a rezsiköltségek, hitel vagy egyéb tartozás mértéke, a gyerekek száma, betegség, s egyéb szociális vagy személyi körülmények).

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Ám ebben az esetben is fontos, hogy ha nem csatoljuk az illetéket, nem indokoljuk a kérelmünket, vagy az indokokat nem igazoljuk megfelelően, akkor hiánypótlásra szólítanak fel minket. Ha pedig ennek nem teszünk eleget, akkor a hatóság az – egyébként általunk kezdeményezett – részletfizetési vagy a halasztási kérelmünkre irányuló eljárást megszüntetheti (illeték be nem csatolásakor ez számára kötelező is) és a bírságot egy összegben kell rendeznünk.

Ha a részletfizetési vagy halasztási kérelmünket a rendelkezésünkre álló határidőn túl adjuk be, akkor azzal egyidejűleg – a már említett okok alapján – igazolási kérelmet is be kell nyújtanunk. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a végrehajtási eljárást még nem indította meg a hatóság. Ha elutasítják az igazolási és a fizetési kedvezmény iránti kérelmünket, akkor azzal egy időben a végrehajtás elrendeléséről is döntenek.

Ha a fizetési kötelezettségünknek harminc napon belül nem tettünk eleget és fizetési kedvezményt sem kértünk, akkor elrendelik a végrehajtást, ami azt jelenti, hogy a büntetést adók módjára hajtják be. Ekkor határozattal fordulnak a lakóhelyünk szerint illetékes önkormányzat adóhatóságához. Utóbbi pedig jogosult az inkasszóra, magyarán: az összeget ráterhelheti a munkabérre, fizetési számlára, de a végrehajtásba bevonhatja az ingóságainkat és az ingatlanvagyonunkat is, ráadásul még a végrehajtás költségei is minket terhelnek.

Ha a bírságot nem rendezzük határidőre, újabb kellemetlen intézkedésre számíthatunk: a hatóság ilyenkor minden esetben kezdeményezi a közlekedésigazgatási hatóságnál (a gépjármű tulajdonosának lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes okmányirodánál) a szabályszegéskor használt jármű forgalomból történő kivonását.

Az objektív felelősség széles skálája

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a – gyorshajtáson túli – további közlekedési szabályszegéseket, melyek miatt ugyancsak az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságot lehet kiszabni. – a vasúti átjárón való áthaladásra (KRESZ 39. § (3) bekezdés b), c), e), h) pont, 39. § (5) bekezdés a) és b) pont); – a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire (KRESZ 9. § (4) bekezdés d) pont); – az autópálya leállósávjának igénybevételére (KRESZ 36. § (1) bekezdés és 37. § (2) bekezdés); – a behajtási tilalomra (KRESZ 13. § (1) bekezdés g), g/1, i), i/1) pont 14. § (1) bekezdés n), z) pont), a korlátozott forgalmú övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra (KRESZ 13. § (1) bekezdés a), a/1). b), c) pont, 14. § (1) bekezdés a), b),c) pont, 14. § (1) bekezdés z/2) pont) vonatkozó rendelkezések megsértése. Ugyanezen közlekedési szabályszegések megnevezése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. paragrafusa alapján: – a megengedett legnagyobb sebességre, – a vasúti átjárón való áthaladásra, – a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, – az autópálya leálló sávjának igénybevételére, – a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, – a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra (E-útdíj) vonatkozó és külön jogszabályban meghatározott egyes előírások betartásának megszegése.

Szólnunk kell még arról a lehetőségről is, hogyan mentesülhetünk a fellebbezés, illetve a fizetési kedvezmények benyújtásához szükséges illeték megfizetése alól. Ha valaki a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) kormányrendelet 3., 4. és 5. paragrafusa szerinti szempontok valamelyikének megfelel, az ott leírt feltételek igazolásával, a fellebbezésben vagy a fizetési kedvezményben kérheti az illeték elengedését, melyről a hatósági külön végzésben dönt.

Felmerül a kérdés, mi történik akkor, ha nem vesszük át a határozatot. Ha kétszeri postai értesítés után sem vesszük fel a levelet, s a küldemény így a „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a hatósághoz, akkor úgynevezett kézbesítési vélelmet bocsát ki, melyet megküld a lakcímünkre az eredeti határozattal. Ebben arról tájékoztatnak, hogy – a törvény értelmében – a korábbi, második kézbesítési értesítésétől számított ötödik munkanapon átvettnek tekintik a küldeményt, és onnantól kezdve már „ketyegnek” a határidők, ezáltal pedig a bírságot kiszabó határozat „kényszerjogerőre” emelkedik. Ha a küldemény „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel megy vissza, akkor először – belföldi jogsegély keretében – intézkednek a lakcím ellenőrzésére. Ha a rendőrök sem találják az adott személyt, akkor az utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerinti önkormányzatnál – hirdetményben – közlik, hogy eljárás van folyamatban velünk szemben, mely a kifüggesztés kezdő napjától számított 15. napon tekintendő kézbesítettnek. A hirdetmény miatt a határidők itt is elkezdenek „ketyegni”, tehát a bírságot kiszabó határozat jogerős és végrehajtható lesz.

E témakörben megjegyzendő, hogy két változás is történt az előző két cikk eredeti publikálása óta: a megszűnt a Vas megyei Rendőr-főkapitányság országos illetékessége, 2014. február 1-étől pedig újabb közigazgatási hatóság alakult. Ez azt jelenti, hogy illetékességi szempontból – a következőkben felsorolandó területeken elkövetett jogsértések esetében – az első fokú eljárásokban kétfelé osztották az ország területét. A Vas megyei rendőrfőkapitány hatásköre tehát Baranya, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére, valamint Budapestre terjed ki, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányé Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Pest megyére. A másodfokú eljárások lefolytatására – országos illetékességgel – a budapesti rendőrfőkapitányt jelölték ki.

---