Halál esetére szóló ajándékozás az új Ptk.-ban – I. rész

Szerző: onlinejogsebesz
Dátum: 2017. május 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmány a halál esetére szóló ajándékozás új Ptk.-beli szabályait és alkalmazását ismerteti.


A halál esetére szóló ajándékozás fogalma

A Ptk. 7:53. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók. Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.

Halál esetére szóló ajándékozás mint végintézkedés

A halál esetére szóló ajándékozás az új Ptk.-ban az Öröklési jogban (HETEDIK KÖNYV) került szabályozásra, hiszen a végintézkedés egyik formája. Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Első esetben végintézkedésen alapuló öröklésről, a második esetben törvényes öröklésről beszélünk. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Ez azt jelenti, hogy az öröklés jogcímét elsősorban a végintézkedés határozza meg. A végintézkedés azt jelenti, hogy az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezik. A végintézkedésnek három formája van.

1.) Végrendelet

2.) Öröklési szerződés

3.) Halál esetére szóló ajándékozás

Halál esetére szóló ajándékozás mint szerződés

A halál esetére szóló ajándékozás szerződéses végintézkedési forma, amely tartamilag egy ajándékozási szerződés, és mint szerződés, a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre a Ptk. 6:58. §-a alapján.

A Ptk. 6:235. §-ának (1) bekezdése szerint ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának az átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés annyiban tér el az általános ajándékozási szerződéstől, hogy a szerződő feleknek ki kell kötni azt a feltételt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. Az ajándékozó túlélésének feltétele olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelytől a szerződés hatályba lépése függ, vagyis a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be [Ptk. 6:116. §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően, ha a megajándékozott az ajándékozót nem éli túl, akkor a szerződés hatálya nem áll be.

Halál esetére szóló ajándékozási szerződés alanyai

Ajándékozási szerződés esetében nincs törvényi megkötés, tehát mind az ajándékozó mind a megajándékozott lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany.

Az öröklés az ember halála miatt bekövetkező jogutódlás, amely csak természetes személyek esetében értelmezhető, ezért örökhagyó csak az a természetes személy lehet, aki elhunyt. Az örökösök esetében nincs törvényi megkötés, örökös lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany.

A halál esetére szóló ajándékozás esetében a tulajdonjog átszállására az ajándékozó (örökhagyó) halálakor kerül sor azzal a feltétellel, hogy a megajándékozott (örökös) az ajándékozót (örökhagyót) túléli. A halál és a túlélés olyan emberi adottságok, amelyek csak természetes személyek esetében értelmezhetők, ezért halál esetére szóló ajándékozás esetében az ajándékozó (örökhagyó) és a megajándékozott (örökös) csak természetes személy lehet.

Ajándékozóval (örökhagyóval) szembeni követelmények

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók, ezért megfelelően alkalmazni kell a Ptk. 7:49. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Ptk. 7:49. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklési szerződésnek a más által írt írásbeli végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie.

Végrendelkezni csak személyesen lehet, amelytől eltérést a Ptk. 7:49. §-ának (2) bekezdése megenged annyiban, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ezen szabályok figyelembe vételével halál esetére szóló ajándékozási szerződésben nem lehet ajándékozó (örökhagyó) a cselekvőképtelen kiskorú és a cselekvőképtelen nagykorú még törvényes képviselő hozzájárulásával és gyámhatóság jóváhagyásával sem. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be (Ptk. 2:13. §), és cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett [Ptk. 2:21.§-ának (1) bekezdése]. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú ajándékozóként (örökhagyó) csak a törvényes képviselő hozzájárulásával és a gyámhatóság jóváhagyásával köthet halál esetére szóló ajándékozási szerződést. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen (Ptk. 2:11. §) és cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, aki a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett [Ptk. 2:19. §-ának (1) bekezdése].

A teljes cselekvőképes nagykorú személy csak személyesen, tehát képviselő igénybe vétele nélkül köthet halál esetére szóló ajándékozási szerződést. Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot (Ptk. 2:8.§).

Az ajándékozóval (örökhagyó) szembeni további követelmény, hogy a szerződés olyan nyelven készüljön, amelyet az ajándékozó (örökhagyó) ért, és amelyen az ajándékozó (örökhagyó) olvasni tud (Ptk. 7.15. §-a).

Megajándékozottal (örökössel) szembeni követelmények

Halál esetére szóló ajándékozás tárgya csak olyan juttatás lehet, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne. Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány). A hagyományra – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az örökhagyó végrendeletében egy meghatározott hagyatéki tárgyra vagy örököst nevezhet a Ptk. 7:25. §-ának (1) bekezdése szerint, vagy hagyományt rendelhet a Ptk. 7:31. §-ának (1) bekezdése szerint.

Végrendeleti örökös az, akinek az örökhagyó a hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja, továbbá kétség esetén az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. Végrendelet esetén a részesített akkor minősülhet dologi hagyományosnak és nem örökösnek, ha a juttatott vagyontárgy értéke az egész hagyaték értékéhez képest nem jelentős, vagy ha jelentős, akkor a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében nem kell osztoznia. Ebből következően halál esetére szóló ajándékozás esetén a megajándékozott (örökös) részére juttatott vagyontárgy értéke az egész hagyaték értékéhez képest nem lehet jelentős, vagy ha jelentős, akkor a megajándékozottnak (örökös) a hagyatéki terhek viselésében nem kell osztoznia.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződésben további feltételként kell rögzíteni azt is, hogy a megajándékozott (örökös) az ajándékozót (örökhagyót) túléli. Halál esetére szóló ajándékozási szerződésben a megajándékozott (örökös) jogképességére és cselekvőképességére az általános szabályok irányadók. Ennek megfelelően megajándékozottként (örökös) szerződő fél lehet kiskorú, de törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a Ptk. 2:15. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján, mert a jognyilatkozat a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre vonatkozik. Kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (Ptk. 2:10.§-a). Megajándékozottként (örökös) szerződő fél lehet a korlátozottan cselekvőképes nagykorú vagy a cselekvőképtelen nagykorú, de gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges a Ptk. 2.23. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján, mert a jognyilatkozat a korlátozottan cselekvőképes, vagy a cselekvőképtelen nagykorú öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy őt terhelő kötelezettségére vonatkozik. A teljes cselekvőképes nagykorú személy megajándékozottként képviselő igénybevételével is köthet halál esetére szóló ajándékozási szerződést.

Halál esetére szóló ajándékozás tárgya (örökség)

A halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne, vagyis valamilyen vagyontárgy juttatására kell vonatkoznia. A Ptk. 8:1. §-ának (1) bekezdés 5. pontja alapján vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés.

Az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles, de a dolog ajándékozására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell jog vagy követelés ingyenes átruházására történő kötelezettségvállalás esetén a Ptk. 6:235. §-ának (3) bekezdése alapján. Ezen szabályok figyelembe vételével a halál esetére szóló ajándékozás tárgya nemcsak dolog (ingó, ingatlan) lehet, hanem valamilyen jog vagy követelés is.

Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi a Ptk. 7:87. §-a alapján. Ez a szabály a halál esetére szóló ajándékozásra is vonatkozik, hiszen végintézkedésen alapuló öröklésről van szól. Ennek megfelelően a megajándékozott mint örökös a szerződés tárgyát képező vagyontárgy (dolog, jog, követelés) tulajdonjogát az örökhagyó halálával, közvetlenül az örökhagyótól ingyenesen megszerzi. Nyilvánvaló, ha az öröklés megnyílásakor az ajándék (örökség) tárgya: a vagyontárgy már nincs meg, vagy az örökhagyó már nem tulajdonosa, akkor a tulajdonosváltozás (jogutódlás) sem következhet be, vagyis a megajándékozott (örökös) a neki juttatott vagyontárgyat nem örökli meg. Az ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályok a halál esetére szóló ajándékozás esetében nem értelmezhetők, mert a tulajdonosváltozás nem az ajándékozó életében, hanem az ajándékozó halálakor következik be. Ha az ajándékozás tárgya ingatlan, akkor az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is, amelyről a halál esetére szóló ajándékozás esetében is rendelkezni kell.

Folytatás a II. részben

 

Dr. Balogh Krisztina ügyvéd

2660 Balassagyarmat, Hunyadi utca 15.

+36 (30) 619-0295

topugyved@gmail.com

Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmének 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.