Hamis vád tanúvallomással


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hamis vád bűntette nemcsak formális feljelentéssel valósítható meg, elkövethető tanúvallomás tétele során is – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a büntetőeljárás során a terhelt zárkatársának ügyvédje feljelentést tett arról, hogy az eljárás során az egyik nevelőnő és a biztonsági tiszt a terheltet is bántalmazta. A terhelt a büntetés-végrehajtási intézetben felügyeleti ügyészi ellenőrzés kapcsán, ügyész előtti meghallgatása során – a hamis vád törvényes következményére történt figyelmeztetést követően – a feljelentésben foglaltakhoz hasonlóan előadta a bántalmazást.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az eljáró járásbíróság bűnösnek találta a felperest hamis vád bűntettében. Döntését a másodfokon eljárt törvényszék is helybenhagyta.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Felülvizsgálati indítványában a terhelt kérte a hamis vád alóli felmentését. Álláspontja szerint az ellene felhozott hamis vád bűntettét nem követte el, mert őt valóban bántalmazták, és csak az őt ért sérelemre próbált jogorvoslatot keresni. Kiemelte, hogy ő nem is tett feljelentést, csupán sértett-tanú volt az ügyben, a feljelentést az ő tudta és megbízása nélkül zárkatársának ügyvédje tette, így az nem az arra jogosulttól származik, így ő ezért nem büntethető. Tanúvallomást is csak a „bv. ügyész és mások” pszichikai kényszere miatt tett.

A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a büntetendőségnek nem feltétele formális feljelentés, továbbá az irányadó tényállás értelmében a terhelt ügyészi ellenőrzéskor maga tett bejelentést a bántalmazásról, majd állítását a tanúkénti kihallgatása során – a hamis vád törvényes következményei­re kioktatás ellenére is – fenntartotta, és megnevezte bántalmazójaként név szerint a felügyelőnőt és személyleírás alapján beazonosítható módon a biztonsági tisztet. Mivel azonban az ügyészség velük szemben a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette, így a hamis vádat érintően törvényes a bűnösség megállapítása.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

 

A Kúria megállapításai

A Btk. szerint hamis vád bűntettét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol [268. § (1) bekezdés a) pont]. A terhelt azt állította, hogy őt a büntetés-végrehajtási intézetben bántalmazták. A Kúria megerősítette, hogy ezzel szemben az került megállapításra, hogy bántalmazásra nem került sor, ezért a terhelt a büntetés-végrehajtási intézet nevelőnőjét és biztonsági tisztjét hamisan vádolta hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettével. A terhelt azon kijelentésével kapcsolatban, hogy ő nem tett feljelentést, ezért nem büntethető, a Kúria kiemelte, hogy a hamis váddal kapcsolatos szabályozás nem írja elő, hogy a büntethetőség feltétele a feljelentés. E bűncselekmény esetében is az általános eljárási szabályok érvényesülnek, s így a büntetőeljárás, illetve a nyomozás alapja lehet az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében való tudomásszerzése éppúgy, mint a feljelentés. A Kúria álláspontja szerint a terhelt által az ügyész előtti meghallgatása során tett kijelentések nem mások, mint a terhelt részéről tett feljelentés. Ugyanis a feljelentés bárki által, bírósághoz, ügyészséghez vagy bármely – nemcsak nyomozó – hatósághoz intézett, bűncselekmény elkövetésére tett állítás, ami meghatározott megnevezéshez („feljelentést teszek”) és előterjesztési formához nem kötött, azaz tartalmának a függvénye.

A Kúria úgy ítélte meg, a hamis vád büntethetőségéhez szükséges törvényi tényállási feltételek hiánytalanul megvalósultak: a terhelt mást (a nevelőnőt és a biztonsági tisztet) hatóság előtt (az ügyészség előtt) vádolta hamisan (valótlanul) bűncselekmény (hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette) elkövetésével.

A terhelt csupán vallomást tett állítása nem fogadható el, mert ha a terhelt nem tett volna feljelentést, a hamis vád bűntettét önmagában a valótlan tartalmú tanúvallomásával is elkövette volna. Mindezek alapján a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 165/2017.) a Kúriai Döntések 2018/1. számában 4. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.