Hasznos cégbírósági információk ügyvédeknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BÜK és a cégbíróság munkabizottsága októberben több gyakorlati kérdést is áttekintett. A cégbírák kérik: az ügyvédek alaposan nézzék át az egységes szerkezetű társasági szerződéseket, mert sok esetben előfordul, hogy áttérés esetén benne marad a Gt.-re, régi Ptk.-ra való hivatkozás; vagy még nem tértek át az új Ptk.-ra, de az okirat szövegezése már erre hivatkozik. A hiánypótlási felhívások leggyakrabban ebből erednek.


A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) és a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának közös munkabizottsága október 14-én több fontos témában is megbeszélését tartott. Ezek összegzését felsorolásszerűen az alábbiakban ismertetjük.

1. Törvényességi felügyeleti eljárások elektronikusan – 2014 júniusától a jogi képviselővel eljáró fél esetén már kötelező az elektronikus út, a kérelmet a „Cégtörvényességi űrlap” nevű nyomtatványon kell benyújtani.

2. A régi Gt. és az új Ptk. együttes alkalmazása – azokban az esetekben, amikor a társaság még nem tért át az új Ptk.-ra, a belső jogviszonyokban egyértelműen a Gt., a külső jogviszonyokban viszont már az új Ptk. alkalmazandó. Ez ugyan egyértelműnek tűnik, mégis sok az ebből eredő kérdés a kollégák részéről.   

3. Átalakulás – ha az adóhatóság úgy nyilatkozik, hogy a cég(ek) ellen eljárás van folyamatban, az átalakulás a cégjegyzékbe nem jegyezhető be, ekkor a cégbíróság az eljárást ugyanúgy felfüggeszti, mint a végelszámolások esetében. Ez azért fontos, mert akár több hónappal is elhúzódhat az átalakulás, melyre ekként sem a jogi képviselőnek, sem a cégbíróságnak nincs ráhatása.

4. Pénzbeli vagyoni hozzájárulás későbbi szolgáltatása (Ptk. 3:162. §) – nemcsak a cégalapításkor, de módosításkor is van rá lehetőség. Ekkor a megemelt tőke összegét kell a létesítő okiratba beírni, csak a hozzájárulás szolgáltatása történik később. Gyakori hiba, hogy nem kerül az okiratba a megemelt tőkeösszeg, illetve, hogy hiányos a Ptk. szerinti tartalom; a minta szerinti tartalomnak mindig szerepelnie kell a létesítő okiratban. Továbbá gyakori hiba, hogy a kollégák a tőkefeltöltés esetén a törzstőke-emelésre nem terjesztenek elő változásbejegyzési kérelmet.

5. Külföldi okirat alaki kellékei – gyakran hiányzik a keltezés helye és ideje, ami nélkül az okirat nem szolgálhat a bejegyzés alapjául; ha az ügyvéd az Üt. 27. § (2) bekezdése alapján ellenjegyzi az okiratot, akkor az ellenjegyzésnek tartalmaznia kell az erre történő hivatkozást.

6. Jogszabályi hivatkozások – A cégbírák kérik, hogy az ügyvédek alaposan nézzék át az egységes szerkezetű társasági szerződéseket, mert sok esetben előfordul, hogy áttérés esetén benne marad a Gt.-re, régi Ptk.-ra való hivatkozás, vagy még nem tértek át az új Ptk.-ra, de az okirat szövegezése már erre hivatkozik. A hiánypótlási felhívások leggyakrabban ebből erednek.

Forrás: BÜK Hírlevél – 316. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.