Hasznos cégbírósági információk ügyvédeknek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BÜK és a cégbíróság munkabizottsága októberben több gyakorlati kérdést is áttekintett. A cégbírák kérik: az ügyvédek alaposan nézzék át az egységes szerkezetű társasági szerződéseket, mert sok esetben előfordul, hogy áttérés esetén benne marad a Gt.-re, régi Ptk.-ra való hivatkozás; vagy még nem tértek át az új Ptk.-ra, de az okirat szövegezése már erre hivatkozik. A hiánypótlási felhívások leggyakrabban ebből erednek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) és a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának közös munkabizottsága október 14-én több fontos témában is megbeszélését tartott. Ezek összegzését felsorolásszerűen az alábbiakban ismertetjük.

1. Törvényességi felügyeleti eljárások elektronikusan – 2014 júniusától a jogi képviselővel eljáró fél esetén már kötelező az elektronikus út, a kérelmet a „Cégtörvényességi űrlap” nevű nyomtatványon kell benyújtani.

2. A régi Gt. és az új Ptk. együttes alkalmazása – azokban az esetekben, amikor a társaság még nem tért át az új Ptk.-ra, a belső jogviszonyokban egyértelműen a Gt., a külső jogviszonyokban viszont már az új Ptk. alkalmazandó. Ez ugyan egyértelműnek tűnik, mégis sok az ebből eredő kérdés a kollégák részéről.   

3. Átalakulás – ha az adóhatóság úgy nyilatkozik, hogy a cég(ek) ellen eljárás van folyamatban, az átalakulás a cégjegyzékbe nem jegyezhető be, ekkor a cégbíróság az eljárást ugyanúgy felfüggeszti, mint a végelszámolások esetében. Ez azért fontos, mert akár több hónappal is elhúzódhat az átalakulás, melyre ekként sem a jogi képviselőnek, sem a cégbíróságnak nincs ráhatása.

4. Pénzbeli vagyoni hozzájárulás későbbi szolgáltatása (Ptk. 3:162. §) – nemcsak a cégalapításkor, de módosításkor is van rá lehetőség. Ekkor a megemelt tőke összegét kell a létesítő okiratba beírni, csak a hozzájárulás szolgáltatása történik később. Gyakori hiba, hogy nem kerül az okiratba a megemelt tőkeösszeg, illetve, hogy hiányos a Ptk. szerinti tartalom; a minta szerinti tartalomnak mindig szerepelnie kell a létesítő okiratban. Továbbá gyakori hiba, hogy a kollégák a tőkefeltöltés esetén a törzstőke-emelésre nem terjesztenek elő változásbejegyzési kérelmet.

5. Külföldi okirat alaki kellékei – gyakran hiányzik a keltezés helye és ideje, ami nélkül az okirat nem szolgálhat a bejegyzés alapjául; ha az ügyvéd az Üt. 27. § (2) bekezdése alapján ellenjegyzi az okiratot, akkor az ellenjegyzésnek tartalmaznia kell az erre történő hivatkozást.

6. Jogszabályi hivatkozások – A cégbírák kérik, hogy az ügyvédek alaposan nézzék át az egységes szerkezetű társasági szerződéseket, mert sok esetben előfordul, hogy áttérés esetén benne marad a Gt.-re, régi Ptk.-ra való hivatkozás, vagy még nem tértek át az új Ptk.-ra, de az okirat szövegezése már erre hivatkozik. A hiánypótlási felhívások leggyakrabban ebből erednek.

Forrás: BÜK Hírlevél – 316. szám

---