Hatályban az új Pp.: a kezdeti időszak jogértelmezési kérdései

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint fél évszázad elteltével január elsején új polgári perrendtartási kódex váltotta fel az 1952-ben elfogadott törvényt, nem kis feladat elé állítva a jogászokat. Az igazságügyi tárca éppen ezért kiemelt figyelemmel kíséri a kezdeti időszak jogalkalmazói tapasztalatait, hangzott el április 18-án a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia nyitóelőadásán, ahol prof. dr. Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár, igazságügyi miniszteri biztos számos jogértelmezési kérdést felvető problémát ismertetett, rámutatva egyes törvényszékek esetleges eltérő álláspontjára is.

Bevezető gondolatként prof. dr. Wopera Zsuzsa az 1952-es perrendtartási törvény több évtizedes gyakorlatától való elszakadásra, attól eltérő gondolkodásmódra, valamint a jogalkalmazók által tanúsított „türelemre” hívta fel a figyelmet. Időre és tapasztalatokra van szükség ugyanis ahhoz, hogy az új jogszabály alapvető céljainak gyakorlati megvalósulása láthatóvá váljon, az esetleges jogalkotási hiányosságok, jogértelmezést igénylő kérdések pontosan feltérképezhetőek legyenek. Az első néhány hónap elteltével is felmerült azonban néhány problémakör. Ezeket vázolta fel az előadása során a miniszteri biztos a perrendtartási törvény kodifikátori szemmel történő értelmezésével.

Az időbeli hatály kérdése

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) időbeli hatályát, annak átmeneti rendelkezéseit illetően – a hivatásrendek korábbi visszajelzései alapján – pontosító rendelkezésre volt szükség, amely a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) tavaly decemberi módosítása révén valósult meg.

A Pp. 630. §-a ugyanis az időbeli hatályt illetően akként fogalmaz, hogy a kódex rendelkezéseit a 2018. január elsején és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Felmerült ugyanakkor a jelzett időpontot követően indult ügy fogalmának a meghatározására vonatkozó igény, amelyre a BÜSZ 92. §-a ad a bíróságok részére eligazítást.

A kérdéssel kapcsolatban dr. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos megemlítette a Kúria új Pp. jogértelmezési kérdései megválaszolására létrehozott konzultációs testülete e témában született állásfoglalását, amely abból indul ki, hogy a „Büsz. a bíróságok ügyvitelét szabályozza, ezért a jogértelmezés kapcsán elsősorban a Pp. 630. § (1) bekezdésében foglaltakat kell szem előtt tartani”. A konzultációs testület az ún. megelőző eljárások tekintetében más jogi alapokra, eltérő értelmezésre jutott a BÜSZ fent említett szabályaihoz képest, hangzott el a plenáris előadáson.

[htmlbox pp_termekek]

 

„Rendezetlen keresetlevelek” és alperesi időnyerés

A jogászi szakma, azon belül is elsősorban az ügyvédek, kamarai jogtanácsosok számára az ún. rendezetlen keresetlevelek problematikája okozza a legnagyobb gondot jelenleg. A Pp. 170. §-ának értelmezésében megnyilvánuló kérdés, annak kiemelt aktualitása folytán a szakmai közérdeklődés középpontjába került.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a keresetlevél főbb szerkezeti egységeinek a feltüntetését, illetve azok kötelező tartalmai elemeit, sorrendjét illetően szinte törvényszékenként változó, sokszor igen eltérő álláspont jutott a tárca tudomására, amelyek kapcsán „egyfajta rugalmasságot” tartana indokoltnak és a törvény szellemével, valamint a jogalkotói szándékkal összeegyeztethetőnek. Ebből következően sem a túl megengedő, sem pedig a túl szigorú, formalista jogértelmezést nem tekinti tarthatónak, utalt ugyanakkor arra, hogy végleges jelleggel feltehetőleg a Kúria ad majd iránymutatást e kérdésben a jogalkalmazók számára.

Az előadáson részt vevők ezt követően részletes áttekintést kaptak a Pp. 170. §-ához kapcsolódó, jelenleg ismert, a fentiekben már említett, széles skálán mozgó törvényszéki jogértelmezéseket illetően, ismertetve a rendezetlen keresetlevelek esetén alkalmazandó és az értelmezési eltérésekből eredő változó jogkövetkezményeket (a hiánypótlástól a visszautasításig) is. Egy fontos momentumra azonban külön felhívta a figyelmet a miniszteri biztos: a keresetlevélnek minden esetben alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alperes az érdemi ellenkérelmét annak alapján a Pp. által szabályozott formában előterjeszthesse.

Ezt követően a bírósági meghagyás, mint az alperesi ellenkérelem elmulasztásának szankciója került előtérbe. Előfordulhat ugyanis, hogy az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló 45 napos határidő esetenként nehezen tartható, így akár időnyeréssel is járhat a bírósági meghagyás kibocsátásának a kivárása. Pertaktikai okokból egyes munkaügyi perek ugyancsak eljuthatnak a bírósági meghagyásig, amellyel szemben akár a felperes is élhet ellentmondással. Kérdésként merült fel az új Pp.-vel összefüggésben, mi a megoldás ilyenkor, kibocsátható-e a meghagyás, ha a felperesi kereset teljesítése jogszabályba ütközik? A Kúria konzultációs testülete is foglalkozott már a kérdéssel (véleményük a Kúria honlapján elérhető) az előadás azonban kissé más összefüggésben világította meg a problémát.

 Nyomtatványok a polgári perben

Végezetül az elektronikus kapcsolattartás és a nyomtatványok kérdése került napirendre. A Pp. XV. fejezete ugyanis eltérő szabályokat állapít meg az egyébként egységes perrendi szemlélethez képest a járásbírósági hatáskörbe tartozó perek esetében a jogi képviselő nélkül eljáró felek számára. Tekintve azonban, hogy a keresetleveleknek (érdemi alapiratoknak), a szóban forgó perekben is tartalmazniuk kell valamennyi, a Pp. által egyébként előírt kötelező tartalmi elemet, professzionális jogászi segítség nélkül e követelmény kizárólag nyomtatványok útján teljesíthető. Az alkalmazandó nyomtatványokról szóló IM rendelet kapcsán kiemelendő ugyanakkor, hogy annak mellékletei nem csupán adattartalmat, hanem a nyomtatványok szövegét, azaz magát a kitöltendő „mintákat” állapítják meg, így a „mintáktól való eltérés, a nyomtatvány átszerkesztése (a felesleges részek törlése) nem fogadható el a bíróságok részéről.

[htmlbox kp_kommentar]

 

 

---