Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társasági jog Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.-ba) történő beillesztése megosztotta a jogászközvéleményt. Kétségtelen, ez a kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt. A részletekről beszélgettünk dr. Kisfaludi András egyetemi tanárral, aki a kodifikációs bizottság tagjaként aktívan közreműködött a kódex megalkotásában.
A társasági jog Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.-ba) történő beillesztése néhány jogász nemtetszését váltotta ki. Ellenállásuk okaként elsősorban azt említették, miszerint a Gt. alapvetően kógens szabályozásra épül, míg a Ptk. diszpozitív szemléletű. (Bár a diszpozitivitás nem a Ptk. egészére, hanem alapvetően a szerződési jogra jellemző.) Hangsúlyozták továbbá, hogy a 2006-os Gt. alapvetően bevált, minek ezen változtatni. A kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt, hogy mi legyen a társasági joggal.
Ugyanakkor azt elismerték, hogy néhány helyen valóban szükséges volt a korrekció. Számos résznél ők is deregulációt javasoltak, főleg a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése érdekében, de ettől függetlenül a társasági formakényszer megtartását indokoltnak tartják ma is, ezért nem támogatják azokat a Ptk.-beli részeket, amelyek – az ő szavaikkal élve – az amerikanizálódó világ elsődlegességét hangsúlyozzák, és a társaságok közötti határok elmosódásával járnak együtt.
A kodifikációs bizottságban is vitatott kérdés volt, hogy mi legyen a társasági joggal. Vékás Lajos szerint a társasági anyagi jognak a Polgári Törvénykönyvben van a helye, főleg a tartalmi összefüggések miatt. A társasági anyagi jog ugyanis kapcsolódik a polgári jog egyéb részeihez, mindenekelőtt a dologi joghoz, a kötelmi joghoz, és szoros kapcsolata van a családjoggal, valamint az öröklési joggal is.
A vitatott joganyagnak a Ptk.-ba történő integrálása a leginkább az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális normák között valósítható meg, de mindezzel kapcsolatban számos kérdés is felmerül.
Ezekre várunk most választ dr. Kisfaludi András egyetemi tanártól, aki a kodifikációs bizottság tagjaként aktívan közreműködött a kódex megalkotásában.
Milyen előnyökkel jár, ha a társasági jog a magánjogi kódex része?
Először is, hangsúlyoznom kell, hogy itt csak a társasági anyagi jogról van szó, és nem lesznek a Ptk. részei a cégjogi és a cégeljárási normák. A társasági anyagi jog integrációjának előnyei között említhető talán leginkább, hogy a normák ismétlése így elkerülhető, vagy bővíthető pl. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre, és további előnye, hogy a Ptk. normái az integrációval evidensekké válnak.
Evidensekké? Eddig nem voltak egyértelműek?
Ahogy Vékás Lajos professzor úr is hangsúlyozta a korábban éppen ennél a lapnál készült interjúban, az új Ptk. bevezető rendelkezéseinek, a jogi személyek általános szabályainak, a kötelmek és a szerződések általános normáinak háttérjogszabály-jellege válik evidenssé az integrációval, mivel ezeket most még a Gt. utaló szabállyal mondja ki.
A Gt. integrálása az új Ptk. Harmadik Könyvében történik. Nemcsak arról van szó, hogy a Gt. bekerül a Ptk.-ba, hanem arról is, hogy problémák merültek fel a jogi személyekkel kapcsolatban a hatályos rendelkezéseknél is.
A régi Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai nem kielégítőek, ezért egységesen, minden jogi személyre vonatkozó általános szabályrendszerre van szükség.
A jogi személyiség kritériumai is tisztázatlanok a hatályos Ptk.-ban, nem?
Igen, így van, és ezért az ezekre épülő szabályrendszer is hiányzik, ezért a régi Ptk.-ban a jogi személyek szabályozása egyedi és esetleges.
Pontosan itt mire gondol?
Arra, hogy hiányzik az a mérce, amelyhez az egyedi szabályokat igazítani tudná a jogalkotó. Nem lehet tudni a hatályos szabályozásnál, hogy a jogalkotó egyes szervezeteket miért minősít jogi személynek. Sok az átfedés és a bizonytalanság.
Tudna egy példát mondani a hétköznapok gyakorlatából?
Például az alapítványi iskolák esetében maga az alapítvány is jogi személy, és az iskola is jogi személy. A kuratóriumi ülés esetében az egyik, míg a tantestület tanácskozása esetén a másik jogi személy jelenik meg, és ez az átfedés bizonytalansághoz vezet.
Az új Ptk.-nak a jogi személyre vonatkozó általános szabályai hol térnek el a hatályos joganyagtól? És most nemcsak a régi Ptk.-ra, hanem a Gt.-re is gondolok. Ezekkel összevetve melyek azok a pontok, amelyekre általánosságban fel tudjuk hívni az olvasók figyelmét?
Az összes ilyen eltérő pontot most nem fogom felsorolni, mert akkor túl hosszú lenne ez a beszélgetés, de néhány lényeges változásra igyekszem kitérni, illetve majd a gazdasági társaságnál részletesebben is szólok az eltérésekről. Az új Ptk.-ban benne van pontosan, hogy mit kell érteni a jogi személy jogképessége alatt és a törvény megfogalmazza a jogi személy általános kritériumait is. Előírja a típuskényszert, és törvényi szintű jogforrásra utal ennek kapcsán. Általános jelleggel kimondja továbbá a jogi személy elkülönült, önálló helytállási kötelezettségét.
A Gt. is kimondja a típuskényszert, valamint a helytállási kötelezettséget, nem?
A Gt. nem általában a jogi személyek, hanem csak a gazdasági társaságok esetében szól a típuskényszerről, és nem helytállási kötelezettségről, hanem felelősségről beszél.
Kisfaludi András
Az egyes jogi személyekre vonatkozó szabályozás is alaposan megváltozik az új Ptk.-ban, és nem csak a társasági anyagi jog bekerülése miatt.
A hatályos Ptk. szabályozását érdemben azért nem lehet összehasonlítani az új Ptk.-val, mert a régi törvény harmincvalahány szakasza nem egybevethető a mostani több mint 400 szakasszal. A meglévő törvény nem valódi tartalmú, a legtöbb helyen csak más jogszabályokra utal, mint pl. a Gt.-re is. Ezzel szemben az új jogszabály teljességre törekszik, csak magánjogi jogalanyokra terjed ki, és kódexszerű szabályozást nyújt. A cél, hogy magánjogi területen maradjon, de ezen belül teljes szabályozást nyújtson. A lényeg, hogy amit a kódex szabályoz, azt máshol már ne kelljen. A konkrét kérdésre válaszolva, az egyes társaságoknál megszűnik a kettősség, és mindegyik jogi személlyé válik. Ez a gyakorlatban nem fog drasztikus változást előidézni.
Hol történik alapvető változás?
A szabályozás módszerében. Az új, eltérést engedő szabályozásban, a jogi személy létrehozásának, illetve működési szabályainak kialakításában mutatkozó szabadságára gondolok itt elsősorban.
A diszpozíció nem azzal a következménnyel jár, hogy túl sok a főszabály alóli kivétel? Nem lett volna úgymond gazdaságosabb, ha fordítva történik, és a főszabály a kógencia, az alóla engedett kivételekkel?
Nem jó a kérdésfelvetés. A kógens szabályozás mellett ugyanis nem felmérhető az eltérő szabályozás lehetséges köre, ezért a kivételes szabályok iránti igény sem azonosítható. Ezzel szemben az eltérést engedő szabályozás – amellett, hogy sokkal jobban szolgálja a jogi személy alapítóinak, tagjainak érdekeit – lehetővé teszi, hogy az eltérést tiltó szabályokat megfelelő elvi alapon, csak a szükséges körben alkossuk meg. Egyébként úgy gondolom, hogy ezen a területen attól lesz szép a jogalkalmazói munka, hogy az új Ptk. eltérést engedő szabályozása lehetővé teszi, hogy felértékelődjön a jogászi munka: a bíróé és az ügyvédé is. Persze, az kétségtelen, hogy több munkát igényel majd, de éppen ettől szép, nem?
Az új Ptk. feladata, ha jól értem, akkor elsősorban az, hogy mintát adjon.
Igen, pontosan, a modellszerű jogalkotás a cél, mert ez felel meg az esetek nagy hányadában a felek akaratának. Pl. a felügyelő bizottság esetén a törvény abból indul ki, hogy háromtagú, de ettől eltérhetnek a felek, ha viszont úgy szólna, hogy legalább háromtagú legyen, akkor ez azért nem lenne jó, mert ebben az esetben a feleknek mindenképpen megállapodást kellene kötniük.
A gazdasági társaságra vonatkozó új Ptk.-beli szabályozás milyen főbb pontokon tér el a Gt.-től?
Összefoglalva az eddig említett legfontosabb eltéréseket, a Gt. a Ptk. része, főszabályként az eltérést engedő szabályozás jelenik meg, és a jövőben minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkezik, tehát a kkt. és a bt. is. Mindezeken túlmenően változást jelent, hogy az új Ptk. fogalmi elemként tartalmazza a tagok vagyoni hozzájárulását, továbbá azt is, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A tag kizárásánál eltérés, hogy míg a Gt. általában tiltja a részvényeskizárást, addig az új Ptk. a csak nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesénél mondja ki, hogy nem zárható ki a társaságból. A tag kizárása esetén pedig egyértelművé teszi, hogy a határozatban a kizárás okát meg kell adni, meghatározza, hogy a tagsági jog felfüggesztésekor milyen szempontokat kell figyelembe vennie a bíróságnak, és változtat a tagsági jogok gyakorlása felfüggesztésének a tag helytállási kötelezettségére gyakorolt hatásának szabályozásán.
A tagsági jog felfüggesztésekor milyen szempontokat kell figyelembe vennie a bíróságnak?
Akkor függeszthető fel, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna.
(Fotók: Balkányi László)
Hogyan változtat a tagsági jogok gyakorlása felfüggesztésének a tag helytállási kötelezettségére gyakorolt hatásának szabályozásán?
A tagok egymás közötti viszonyában nem terheli a felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség.
Az új Ptk., a Gt.-től eltérően, rendelkezik a vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igény érvényesíthetőségéről. (Bár a Gt. is tartalmazott ilyen rendelkezést, csak éppen nem kellett állást foglalnia abban a kérdésben, hogy szerződéses vagy szerződésen kívüli felelősségről beszél.)
Igen, és ezt az igényt a jogosult személyétől függő szabályok szerint lehet érvényesíteni. A társaság a vezető tisztségviselői kötelezettségek megszegésével a társaságnak okozott kárt a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint igényelheti, míg a társasági hitelezők a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint léphetnek fel. A hitelezőkkel szembeni felelősség alapja, hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyta.
Minden esetben?
Nem, mert az új Ptk. azt is kimondja, hogy az előbbi rendelkezés a végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A vezető tisztviselők felelősségét csak a Harmadik könyvben szabályozza a jogalkotó? A kötelmi jognál nem jelenik meg?
De igen. A vezető tisztviselők felelősségéről a Hatodik könyvben is szó van. A régi Ptk. nem tartalmazza a jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozó, a jogi személlyel egyetemleges kártérítési felelősséget előíró szabályt.
A kft.-vel kapcsolatban aggodalomra adhat okot, hogy felemelik a törzstőkét.
Igen, a törzstőke kötelezően hárommillió forint lesz, az eddigi ötszázezer forint helyett, de ez nem jogi, hanem sokkal inkább közgazdasági kérdés. Aggodalomra ugyanakkor semmi ok, hiszen a tőkefeltöltés a nyereségből is mehet. Fontos garanciális szabály, hogy a társaság addig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg az elszámolt nyereség és a tagok által már teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás együtt nem éri el a törzstőke mértékét. Másik fontos garancia, hogy a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Fenntartja az új Ptk., hogy a nyilvántartási kérelem benyújtásáig kell teljesíteni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás egészét, ha annak értéke alapításkor eléri vagy meghaladja a törzstőke felét.
?A már létező kft.-ket is érinti az új szabályozás? És mennyi idejük lesz majd az érdekelteknek a törzstőke feltöltésére?
Ezt még nem tudjuk. Az átmeneti rendelkezések fogják ezt eldönteni.
| Dr. Kisfaludi András |
|---|
| Egyetemi tanár, a kodifikációs bizottság tagja. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1982-ben, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott bírósági fogalmazóként és bíróként. 1986 óta az ELTE Polgári Jogi Tanszékének oktatója. 1998-tól kezdődően a Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság titkára volt. |
A cikk az Ügyvédvilág 2013 július-augusztusi számában olvasható.
