Hogy segíthet a munkáltató a távol lakóknak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áttekintjük, hogy a munkahelyétől távol lakó dolgozót munkáltatója mivel és hogyan segítheti. Az utazási és lakhatási támogatások működésére több példával is szolgálunk.


A munkavállalói mobilitás kérdése az utóbbi években került előtérbe, a meglévő munkahelyek számának csökkenésével, valamint azzal, hogy a magyar munkavállalók a lakhelyükön, vagy ahhoz közel szeretnének munkát vállalni, azonban erre egyre kevesebb lehetőségük van. Ezzel párhuzamosan a cégek is, a megfelelő munkaerő megtalálásához kénytelenek a telephelyüktől távolabb élő dolgozókat is keresni. A költözni hajlandó munkavállalókat különböző támogatásokkal segítik, elsősorban utazási és lakhatási támogatásokkal.

Az utazás támogatását, attól függően, hogy honnan érkezik vagy jár be a dolgozó, a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet valamint pályakezdők esetében a 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet szabályozza.

Az első rendelet kitér arra, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A második törvény a pályakezdőkre vonatkozik. Ennek egyik kikötése, hogy a támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. Mértéke szerint akkor adható, ha a munkáltató olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja pályakezdő és a regionális munkaügyi központ nyilvántartása szerint álláskereső.
Az említett rendeleteken kívül széles paletta áll a munkáltatók rendelkezésére, hogy támogassák a munkavállalók munkába járását.

Nagyobb városokban, ahol a tömegközlekedés megoldott és a munkavállalók az adott városban laknak, leggyakoribb, hogy a cafetéria keret terhére vesznek helyi utazási bérletet. Budapesten a havi bérlet céges számlára 10 500 forint, magánszemélyként pedig 9500 forint.

Gyakori dolgozói utazástámogatás, hogy a cég buszt bérel, a város egyes pontjain megáll, és onnan szállítja a dolgozókat a munkahelyre és vissza. Ilyen pl. a Coca-Cola dunaharaszti üzeméhez járó vállalati busz, az Alpine Elektronikai Vállalat Biatorbágyra menő járata. Ez az utaztatás térítésmentes a dolgozóknak. A Xerox Magyarország Kft., HR vezetője, Szilvási Gábor kérdésünkre közölte, hogy a cég is mindig eleget tesz a 25. § (2) Szja. törvényi kötelezettségének, valamint a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben előírtaknak. Így természetesen a vidékről bejáró kollégákat megillető utazási támogatást a szabályozásoknak megfelelően megtérítik és az elszámolásra hatékony belső folyamatot alakítottak ki. Ezen túl, a cafeteria szabályzatnak megfelelően, minden kollégának lehetőséget adnak BKV bérlet igénylésére. (néhány speciális pozícióban, ahol a munkavégzés megköveteli, ott teljes mértékben finanszírozzák a BKV bérletet). Továbbá tekintettel arra, hogy magyarországi tevékenységük nagy része az értékesítéshez és a szervizhez kapcsolódik, ezért egy erős céges autóflottával is rendelkeznek, melyet egy meghatározott munkavállalói kör használhat. A céges használat mellett megfelelő korlátok és elszámolás mellett a kollégák privát célokra is használhatják az autókat, elsősorban a munkába való bejárásra.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

A rendszerváltás után egyre több üzleti és ipari park létesült. Ezek a parkok általában a városok külső peremén helyezkednek el, ami a dolgozók számára szintén nehéz megközelítést jelent. A Graphisoft Parkhoz pl. a dolgozóknak kialakított ingyenes mini busz járat közlekedik a reggeli és délutáni órákban. Ezekkel a buszokkal 5-7 perc alatt elérhetik a Szentendrei HÉV Kaszásdűlő megállóját és a 3-as metró Árpád-hídi megállóját.

A Budaörs Office Park egy privát cég által üzemeltetett buszjárattal Budapest több pontjáról átszállás nélkül elérhető. A járat az üzemeltető céggel kötött szerződést követően vehető igénybe. A busz a reggeli és délutáni munkaidőhöz igazodva, hétköznap reggel és délután közlekedik.

A vidéki városok ipari parkjaiban lévő nagyobb vállalatok is szerződéses buszjáratokat közlekedtetnek a dolgozóknak. Székesfehérvár környékén több nagyvállalat, a Videoton, TP Vision Kft., Emerson Process Management, IBM Global Services, Foxconn Kft., valamint a Flextronics International Kft. munkatársait Zalaegerszegre egy szállítással foglalkozó Kft. szállítja 60-70 km-es távolságból.

A többi nagyváros külterületein lévő cégek is, Kecskeméten, Dunaújvárosban környékbeli volántársaságokkal kötött szerződésekkel oldják meg a dolgozók utaztatását, és amikor nincs tömegközlekedés, a vállalat kisbuszokat biztosít munkavállalóinak.

A győri Audi Kft.-hez szomszédos megyékből is nagyon sok munkatárs érkezik, ahonnan menetrend szerinti busz- vagy vonatjáratokkal csak többé-kevésbé megoldható az ingázás – tudtuk meg Rádi Péternétől, az Audi Hungária Motor Kft. Személyügyi alapkérdések és javadalmazási rendszerek területének vezetőjétől. Több településről, 80-90 km-ről azonban nem tudnának időben eljutni a munkahelyükre a dolgozók, majd a műszak végén onnan haza. Ezekből a térségekből a vállalat által szervezett szerződéses járatokkal – a dolgozók számára ingyenesen – külön buszokkal szállítja a munkavállalókat. Az Audi mindenféleképpen úgy szervezi a járatokat, menetrendet és az útvonalakat, hogy a dolgozóknak másfél óránál többet ne vegyen igénybe az utazás. Arra is figyelnek, hogy kényelmesen utazzanak a munkahelyre, ezért a létszám növekedésével sűrítik a járatokat is. Az Audinak 10000 fölötti a dolgozói létszáma és a munkavállalók 65%-a a közigazgatási területen kívülről jár be. Maximálisan törekednek a járatok hatékonyságára, újabb buszmegállókat és busz fordulókat alakítanak ki. A helyi lakosokat béren kívüli juttatásból választható bérlet hozzájárulással segítik.

A munkahely megközelítését – ahol nincs tömegközlekedés – autóval csak a legszükségesebb esetben támogatják, mivel parkoló helyek kialakítására kevés lehetőség van. Amennyiben olyan helyről jön a dolgozó, hogy a bejárást csak így tudja megoldani, akkor a 9 Ft/km benzintámogatást kapja.

Lakhatási támogatást állami segítséggel vagy a cafetéria rendszeren belül kaphatnak a dolgozók. Az állami támogatásra olyan személyek jogosultak, akiket legalább három hónapja álláskeresőként vagy pályakezdő álláskeresőként tartanak nyilván, továbbá csoportos létszámleépítésben érintettek. A minimum fél évre szóló támogatást az kaphatja, aki heti 20 órát meghaladó munkaidejű munkaviszonyt létesít, vagy közalkalmazottként foglalkoztatják. Alapvető követelmény, hogy ha a dolgozó a lakhatását bérleti jogviszony létesítésével akarja megoldani, más jogcímen nem részesülhet máshol sem lakhatási, sem közüzemi támogatásban, és a jövedelme nem haladhatja meg az aktuális minimálbér 300 %-át.

A támogatás természetbeni és pénzbeli juttatás formában adható.  A munkáltató által pénzben fizetett albérleti hozzájárulás a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme, amely után a munkavállalónak kell adóznia, azonban, ha a munkáltató részben vagy egészben a saját költségére bérelné az albérletet, az általa viselt költség után szja-t és eho-t kellene fizetnie, és a munkavállalónak nem keletkezne adó- és járulék-fizetési kötelezettsége.

Másik lehetőség, hogy a dolgozók a cafetéria rendszeren belül veszik igénybe a lakhatási támogatást. Amennyiben a lakás, a szállás, az albérlet díját a munkavállaló helyett részben, vagy egészben a munkáltató fizeti, akkor az a cafeteria rendszer keretében természetbeni juttatásnak minősül. Ez a juttatás a bérleti díj mértékéig, de legfeljebb a cafeteria rendszerben munkavállaló részére megállapított éves keretösszeg erejéig adható. Adómentes a juttatás, ha az Szja tv. fogalma szerinti munkásszállón történik az elhelyezés. A munkásszállón történő elhelyezés, az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló költségek a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekintendők.

Nyugat-Magyarországon egyre több magas színvonalú munkásszállást építenek, ezzel biztosítva az ország más részeiről érkező, Ausztriában munkát vállalók lakhatását.

Azt, hogy milyen szállás minősülhet munkásszállásnak, a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet mondja ki. A rendelet meghatározza, hogy a B, és C kategóriájú pihenőháznak, más néven munkásszállásoknak milyen szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. A jogszabály szerint kötelező a nemek elkülönítése, fekvőhelyek száma, meghatározza, hogy hány négyzetméter lakhatási terület kötelező egy emberre, továbbá kitér a berendezésre, felszereltségre, világításra, fűtési hőmérsékletre, mellékhelyiségekre, takarításra, beteg szoba kialakítására.

2014-ben a támogatás kibővül, miszerint az adómentes támogatás felhasználható hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek az elemnek a gyakorlati megvalósítása áthúzódik 2015-re, hiszen a cafetériát nyújtó cégeknél a dolgozóknak már le kellett adniuk, hogy ez évben mire kívánják felhasználni a keretet.

A lakhatási támogatást több célból is adhatnak a cégek. Például a pécsváradi Kresz & Fiedler Kft. a jövőben, duális képzésben résztvevő anyagmérnök, gépészmérnök és fejlesztő mérnök alapszakos hallgatókat vár, és számukra kíván majd lakhatási támogatást biztosítani.

A munkavállalók lakhatásának, utazásának támogatásánál a cégek különböző szempontok alapján döntenek.

Nagy Anikó, a Bosch csoport országos humán erőforrás igazgatójának elmondása szerint, a cégcsoport az új munkahelyek létesítésekor a környező települések lakosságával, mint potenciális munkavállalókkal is számol. Hatvanban például a napi 60, ingyenes dolgozói járatot is igénybe vehetik dolgozók.
A Bosch törekszik arra, hogy minden munkavállalója számára segítse a gyárakba való zökkenőmentes eljutást, valamint a nem helyben lakó munkatársak lakhatását. Nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy munkavállalóikat segítsék a munka és a magánélet összeegyeztetésében. A Bosch vállalatok rugalmasan kezelik a felmerülő igényeket. Jó példa erre, hogy Miskolcon és Hatvanban az önkormányzatokkal együttműködve az óvodában és az iskolában is működnek Bosch csoportok és osztályok, ahol a rendhagyó – reggel 6 órától, egészen este 6 óráig nyúló – nyitva tartást is a munkatársak igényeihez, a gyári műszakokhoz igazították.
Lakhatási támogatásokról a munkavállalók hosszú távú ösztönzésének figyelembe vételével minden esetben egyedileg dönt a cég, – hangsúlyozta Nagy Anikó – a rendelkezésre álló szabad keret, a jogszabályi keretek adta lehetőségek és az egyéb támogatási lehetőségek alapján. A jogszabály adta lehetőségekkel minden telephely próbál élni, így több példa is van lakásvásárlási támogatásra, ideiglenes albérleti támogatásra vagy utazási hozzájárulásra.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]