Hosszú pereskedés helyett mediáció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mediáció legnagyobb előnye a peres eljárással szemben, hogy a vitás felek a megbízott mediátor közreműködésével a saját érdekeik és szükségleteik mentén olyan megállapodást tudnak kötni, ami egy nyertes-nyertes pozíciót tesz lehetővé szemben egy peres eljárással, ahol a pervesztes-pernyertes pozíció a jellemző – összegezte a közvetítői szerepkör lényegét a lapunknak adott interjújában dr. Toronyi Tímea ügyvéd, igazságügyi mediátor.


Az ügyvédi munkád mellett pár éve foglalkozol mediációval. Közelebbről megismerve ezt a vitarendezési eljárást, milyen előnyei és hátrányai vannak ennek az intézménynek a peres eljárásokkal szemben?

A mediáció – vagyis a közvetítői eljárás –, azért keltette fel a figyelmemet, mert kíváncsi voltam, hogyan lehetne minél kisebb veszteség nélkül vitás ügyeket alternatív módon rendezni. Dacára annak, hogy már 10 éve hatályba lépett Magyarországon a közvetítői eljárásról szóló jogszabály, mégis nagyon nehezen elültethető a magyar köztudatba és hosszú rögös út vezet odáig, amíg az emberek tudatába a konfliktuskezelési ­kultúra úgy beépül, hogy ezt a mindennapokban használják olyan természetességgel, mint ahogy a fejlettebb nyugat-európai országokban, vagy az USÁ-ban teszik. A mediációnak a legnagyobb előnye a peres eljárással szemben az, hogy a vitás felek a megbízott mediátor közreműködésével a saját érdekeik és szükségleteik mentén olyan megoldást, megállapodást tudnak kötni, ami egy nyertes-nyertes pozíciót tesz lehetővé szemben egy peres eljárással, ahol a pervesztes-pernyertes pozíció a jellemző, s melynek következtében a felek végleg összevesznek és soha többé nem tudnak együttműködni. Családi vagy egyéb személyes ügyekben rokoni, érzelmi okok, üzleti ügyekben üzleti kapcsolatok és érdekek in­dokolhatják, hogy a sikeres közvetítői eljárással lezárult vitát követően folytatható legyen a családi, vagy üzleti kapcsolat. A közvetítői eljárásban a résztvevők megértővé tudnak válni egymás iránt, és az ügyükben a döntés felelősségét magukra vállalják. A mediátort az eljárás alatt tudomására jutott tények, információk tekintetében titoktartás kötelezi. A mediációs ülések zártak, illetve csak akkor vehet részt rajta kívülálló személy, ha a felek ehhez hozzájárultak. Annak viszont nincs akadálya, hogy a felek jogi képviselője vagy szakértő jelen lehessen a tárgyaláson. Az ilyen eljárás elejétől a végéig semmiképpen nem tart olyan hosszú ideig, mint egy peres eljárás – amely évekig húzódhat – és a költségei pedig töredéke a peres eljárásénak. A nehézségeit meg abban látom, hogy amíg egy peres eljárásban hozott ítélet jogerős és végrehajtható, addig a mediációs eljárás végén hozott megállapodás a felek önkéntes végrehajtásán múlik. A mediációban részt vett és a megállapodáshoz eljutott felek nagyon dicséretes hozzáállást tanúsítottak, és ez az egyetlen garancia az önkéntes végrehajtásra. Még itt is van lehetőség a megállapodás közjegyzői okiratba foglaltatására, ami már végrehajtható okiratnak minősül. Ha nem tartják be a felek a megállapodást, akkor is van módjuk arra, hogy az ügyüket bíróság vagy választottbíróság elé vigyék, de a keresetlevélben nyilatkozniuk kell, hogy részt vettek-e közvetítői eljárásban. Ha a mediációs eljárás során született egyezségtől valaki visszalép és azért kerül az ügyük a bíróság elé, akkor ez azzal a következménnyel járhat, hogy a perköltségeket viselnie kell. A közvetítői eljárás ma még egy választható vitarendezési forma Magyarországon, ami kizárólag önkéntes alapon működik. A felek ezt szabad aka­ratukból kezdeményezhetik és bármikor abbahagyhatják. Nem muszáj, hogy ez egyezséggel záruljon, de ha a mediációt csak megkísérlik, az is egy nagy előrelépés egy vitakultúrában. Az, hogy a felek egy egymás mellé rendelő eljárásban gyorsabban és olcsóbban juthatnak el egy olyan megállapodáshoz, amit ők hoznak létre és nem egy harmadik személyre bízzák a döntést, az mindenféleképpen egy nagyon nagy eredmény.

 

Találkoztál már olyan ügyvéddel, aki a mediációt nem tartja célravezető vitarendezési eljárásnak?

Igen, találkoztam már ellentétes véleményen lévő kollégával, Igaz, hogy mindenfajta vitát nem lehet mediációval kezelni, ilyenkor elkerülhetetlen a bírósági út. A legeredményesebb mediációt a családjog, oktatási jog, egészségügyi jog, gazdasági jog terü­letén lehet művelni. Személyes konfliktusok miatt elnehezült ügyekben jól jöhet egy bírósági tárgyalóteremnél sokkal kényelmesebb, bizalmi légkörű, meghittebb miliő és egymás mellé rendelt felállás. A nemzetközi jogban létezik a Collaborative Law nevű jogintézmény, amely annyit jelent, hogy a jogi képviselők kötelesek megkísérelni ügyfeleik tárgyalóasztalhoz ültetését egy lehetséges megegyezés céljából. Én hiszek abban, hogy ez egy jól működő jogintézmény lehet és ennek szélesebb körben történő elterjesztéséről meggyőzhetőek lesznek egyszer majd azok a kollégák is, akik ezt ma még ellenzik. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 1. §-a az ügyvéd feladatává teszi a közreműködést az ellenérdekű felek jogvitájában, hogy azt megegyezéssel intézzék el. Amellett, hogy tanácsokkal látja el ügyfelét, és annak érdekében jár el, egyben köteles a megbízót tájékozatni arról, hogy milyen egyéb lehetőségei vannak. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egy peres eljárás indulása előtt a mediáció intézményét ismertesse vele, és az ügyfélen múlik, hogy ezt választja-e vagy a peres eljárást. Az ügyvéd két szerepben nem járhat el: vagy mediál vagy jogi képviseletet lát el, de az ügy előnyeit és hátrányait mindig ismertetni kell az ügyféllel. Amit eddig a közvetítői eljárásról mondtam, az az ún. bíróságon kívüli, vagy privát szektorban végzett mediációra vonatkozik, de létezik emellett a közszférában, vagyis a bírósági szektorban végzett mediáció is. A tavaly elfogadott 2008/52 EK irányelv az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága aján­lása alapján uniós követelményként írja elő a hazai jogrendszerbe beillesztendő bírósági mediációt, amit az új Ptk. és a Családjogi könyv tartalmaz is. A bírósági terhek csökkentése, a nyugdíjas bírók szervezetben benntartása, tudásuk és élettapasz­talatuk közérdekekből történő felhasználása mind e jól kitalált jogintézmény indokoltságát támasztják alá. A bírósági mediáció mandatory, tehát kö­telező, bíró által megszabott kötött eljárásjogi rendben zajlik a bíróság épületén belül, de nem ­tárgyalótermi miliőben, amelyet a felek kötelesek megkezdeni, de ha azt jelzik, hogy nem kívánják folytatni, akkor abba lehet hagyni és folytatódik a peres eljárás. Azonban az ilyen formában kötött mediációs egyezséghez bírói jóváhagyás, jogerő és végrehajthatóság járul. 2012 őszén mediációs konferenciát rendezett az Országos Bírósági Hivatal, amelynek frappáns címe – Perbeszéd helyett párbeszéd – egyetemi és bírósági szakemberek közreműködésével azt a ­szakmai igényt fogalmazta meg, hogy a jogintézmény törvényi szinten való pontosabb kidolgozása és a mediáció mind szélesebb elterjesztése alap­vető köz- és magánérdek.

Nemrég kezdtél el coachingot tanulni. Ezt egyfajta divathobbiként, terápiaként, tanácsadásként, tréningként vagy saját magad képzésére, a személyiséged, képességeid felismerésére teszed?

Fontosnak tartom, hogy képezzem magam. Azért kezdtem el coachingot tanulni, mert érdekel minden, ami alternatív. Az akkreditált coach akadé­mián szerzett új ismereteim a munkámban, és a saját életemben is hasznomra válnak, megtanítja azt a módszert, amelyet magunkon vagy másokon alkalmazva segít a rejtett, kiaknázatlan képességeink felszínre hozatalában, hogy olyan emberré tudjunk válni, amilyenek szeretnénk lenni, de egyedül mégsem sikerülne. A coach nem trénerként, nem tanácsadóként és nem mentorként segíti az embereket, hanem a coach oktatáson megtanított szempontok szerint kérdéseket tesz fel és rávezeti az ügyfelét arra, hogy egy álomból, problémából cél legyen és a célból ­realitás, megvalósítás, továbbá, hogy javuljon az önbizalom és a teljesítmény.

Fotók: Balkányi László

Felnőtt gyerekeid vannak és mindketten az amerikai álmot űzik.

A nagyobbik fiam, Jósa Dániel egyetemre jár Amerikában és közben BMX élsportoló a világranglistán. Nagyon büszke vagyok az elért sikereire, hagyom, hogy az álmait megvalósítsa, közben állandóan ­aggódunk érte. A kisebbik fiam, Jósa Viktor most kezdte tanulmányait egy budapesti amerikai főiskolán, és úgy néz ki, hogy édesapám nyomdokait követve a bűnüldözés, kriminalisztika érdekli. Hiszem, hogy édesapám „odafentről” mosolyogva és elégedetten követi unokája lépéseit. Édesapám élete végéig a bűnüldözést szolgálta, kiemelt életvédelmi ügyekben nyomozott, majd nyugdíjas éveiben a legizgalmasabb ügyeket meg­írta és ő vett rá annak idején engem arra, hogy a jogi egyetemre jelentkezzek. Apai nagypapám pedig szintén szakmabeli, jogtanácsos volt. Az egyetemi tanulmányaim alatt a büntetőjog felé húzott a szívem, a szakdolgozatomat is a fiatalkori bűnözésből írtam, de amikor befejeztem az egyetemet, véletlenül jött Budapesten egy külkereskedelmi vállalatnál egy állásajánlat, ami meghatározta a pályaválasztásomat.

Szabadidődben mi a kedvenc elfoglaltságod?

20 éve tagja vagyok férjemmel és az egyik fiammal a Civitan Club Budapest-Help Egyesületnek, ami értelmi fogyatékos fiatalok foglalkoztatását elősegítő szervezet, ami arra a célra jött létre, hogy azokat a szülőket segítse, akiknek értelmi fogyatékos gyermekük felnőtt korba lépett és megoldva lássák azt, hogy hogyan fog a gyerekük boldogulni, ha ők már nem segíthetik őket. Szabadidőmet a gyerekeimmel, a családommal, barátaimmal töltöm. Férjemmel 28 éve vagyunk együtt, akitől hosszú házasságunk alatt mindenben nagyon sok támogatást kapok. Szeretek főzni, sportolni, tár­saságba járni a férjemmel, szerencsére elég széles ismeretségi és baráti körrel rendelkezünk. Fontosnak érzem, hogy olyan szellemi munka végzése mellett, mint a jogászság, legyen kikapcsolódásként szépérzékkel vagy kézügyességgel kapcsolatos sikerélményem is. Középkorú nőként állíthatom, hogy kevés előnye van ennek az életkornak, de az mindenképpen előnye, hogy a megélt tapasztala­taimmal, megszerzett tudásommal tudom mit akarok, merre tartok, mi a kialakult stílusom és igényem.

 

Dr. Toronyi Tímea

1985-ben a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. Pályafutását a Monimpex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte, majd a Malév jogi osztályán folytatta. 1990–1994 társtulajdonos ügyvédként dolgozott a Bényi-Hajdú-Toronyi-Zamostny Ügyvédi Irodában. 1994 óta egyéni ügyvédként tevékenykedik. Szakterülete a polgári jog, kereskedelmi jog, cégjog, ingatlanjog és családjog. 1994-ben részt vett a Strasbourgi Ügyvédi Kamara és az Európa Tanács által meghirdetett ösztöndíj­programon, amely keretében az Európa Tanács Emberi Jogi Bíróságán és strasbourgi ügyvédi irodánál volt gyakorlaton. 2005-ben ingatlanközvetítő és értékbecslő OKJ-s szakképesítést szerzett. Franciául és angolul is beszél. Bejegyzett igazságügyi mediátor.

A cikk az Ügyvédvilág 2013 áprilisi számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.