Itt az online bűnügyi térkép!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakosság mellett elsősorban az önkormányzatok érdeklődésére tarthat számot az a bűntérkép, melyet a múlt év végén hozott nyilvánosságra, és tett mindenki számára elérhetővé – folyamatosan frissülve – az Országos Rendőr-főkapitányság.


A Robotzsaru nevet viselő számítógépes rendőrségi nyilvántartáson alapul az az adatbázis, amely ezután a nyilvánosság számára is hozzáférhető. E bűnügyi térkép korábban csak a rendőrségen belül volt hozzáférhető, és az eddig publikus rendőrségi statisztikai adatok csak a befejezett ügyeket tartalmazták. Az interneten megtalálható bűntérképen a különböző ikonok azokat a helyszíneket is mutatják, ahol az elkövetett esetek nyomán már elrendelték a bűnügyi nyomozást, de még nem zárták le. Vagyis a térkép a megoldatlan ügyekről is tartalmaz információt, amelyekből értelemszerűen jóval több van, mint lezártakból. Ellenben az adatok a nyilvánosság számára harminc nappal késleltetve jelennek meg, hogy azok a frissen megkezdett nyomozások sikerét ne veszélyeztethessék. Egy-egy esetben a rendőrkapitányoknak joguk van tovább is zárolni az adatokat, ha úgy ítélik meg, hogy a bűntérképen látható információ a bűnelkövetőnek segítene.

A látványos és információkban gazdag weboldalon kétféle térképet hívhat le a felhasználó: az egyiken megyékre lebontva látható az egyes bűncselekmények fertőzöttségi mértéke, a másikon bűncselekmény-típusonként egy-egy adott területre, körzetre kinagyítva kérhetünk adatsorokat. Az első esetben a világosabb és sötétebb színek jelzik, hogy az ország megyéiben az átlagnál alacsonyabb, átlagos, az átlagnál magasabb vagy kiemelten magas volt az elmúlt időszakban az általunk lekért bűncselekménytípusok száma. Az időintervallumot is mi választhatjuk meg, ami lehet 30 vagy 60 nap, félév vagy egy esztendő. 

Magyarország fertőzöttségi térképe – lopások (2013.04.25. – 2013.05.25.)

Monitorunkon, az interaktív kép bal oldalának alján állíthatjuk be, hogy mely időszakra vagyunk kíváncsiak (az elmúlt harminc naptól az elmúlt évig, harminc nappal késleltetve), míg a jobb oldalon a bűncselekmény típusai között válogathatunk. Kis pipával jelölhetünk ki egyet, többet vagy akár mindegyiket, attól függően, melyekre vagyunk kíváncsiak. Kiválaszthatunk helyszíneket is: ha az utcák, tavak, folyók, erdőségek mellett az országos út- vagy vasúthálózatra, határátkelőhelyekre, folyókra, tavakra vagyunk kíváncsiak, külön megjelölhetjük azokat is.
A másik fajta térkép segítségével részletesen tanulmányozhatjuk, hogy egy adott körzetben, egy adott időszakban hol, és hány bűncselekményt követtek el, és azok milyen típusúak voltak. A bal oldali hasábban található ’Bűnügyi térkép’ feliratra kattintva az ország térképe tárul elénk, és az egerünk segítségével tetszés szerinti területeket nagyíthatunk ki. Nemcsak településünket kereshetjük meg, hanem szűkebb pátriánkat is: akár arra az utcára is ráközelíthetünk, ahol élünk.

Lakásbetörések Miskolcon (2013.04.25. – 2013.05.25.) 

Az oldal hasznos szolgáltatásai közé tartozik a kereső, amelynek segítségével gyorsan kiválaszthatjuk a számunkra érdekes települést. A nézett oldal képét a PDF-ikonra kattintva könnyedén PDF kiterjesztésű fájlba menthetjük el, amit azután számítógépünkön tárolhatunk, elemezhetünk, a rögzített térképet esetleg tanulmányban, előadáson használhatjuk fel.

Bűncselekmény-típusok

Az alábbi bűncselekményekre lehet rákeresni a bűnügyi térképen: közterületen elkövetett bűncselekmények, személy elleni erőszakos bűncselekmények, lopások – gépkocsi lopások, jármű önkényes elvétele, gépkocsi-feltörések, lakásbetörések –, rongálások, rablások vagy kifosztások, garázdaságok, rendbontások, tulajdon elleni szabálysértések.
A kereshető bűncselekmények közül néhány viszont hiányzik. Így például a csalás, a nemi erőszak, a kábítószerrel való visszaélés. A csalás esetei torzíthatnák a térképet, mondván, egyetlen elkövető sok esetének ábrázolása téves következtetések levonására adhatna okot. Az utóbbi kettő hiányát a szakemberek részben a lakosság érzékenységével indokolják.

A bűnügyi térkép használata a rendőrség munkatársainak szinte munkaköri feladata. Rajtuk kívül hasznos lehet az átlagpolgár számára is, hisz biztonságérzetét növelheti, ha tudja, mennyire biztonságos környéken, településen él. Vagy a térkép használatával szerzett információk birtokában szerezhet tudomást arról, milyen bűnesetek a gyakoribbak lakókörzetében, és milyen bűncselekmények megelőzésére kell jobban felkészülnie, ha növelni kívánja biztonságát. Sok adatot tudnak kiolvasni a bűntérképről az ingatlanértékesítéssel foglalkozó szakemberek, a biztosítók, az üzletnyitásban gondolkodó vállalkozók, a bűnözéssel, bűnmegelőzéssel foglalkozó társadalmi szervezetek, az önkormányzati képviselők, a helyhatóságok munkatársai. Következtetéseket vonhatnak le, hogy lakóhelyükön az elkövetett, különböző típusú bűncselekményeknek mi lehet a kiváltó oka, mire kell felkészülniük, miről kell gondoskodniuk, s hogyan tehetnék biztonságosabbá, élhetőbbé, vonzóbbá településüket.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.