Indul a kötelező ügyvédi továbbképzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020. január 1-jén indul az ügyvédek első továbbképzési időszaka – itt vannak a  legfontosabb tudnivalók.

2019. július 3-án több ponton módosult az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló 18/2018. (XI.26.) MÜK-szabályzat (továbbképzési szabályzat). Az ügyvédi tevékenységet végzők szempontjából a legfontosabb változás, hogy az első képzési időszak 2019. szeptember 1. helyett 2020. január 1-jén kezdődik. Az alábbiakban a kötelező továbbképzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

A továbbképzésre kötelezettek köre

Az új ügyvédi törvény értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti. A továbbképzési kötelezettség az ügyvédeket, alkalmazott ügyvédeket, kamarai jogtanácsosokat, az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytató európai közösségi jogászokat és alkalmazott európai közösségi jogászokat terheli.

A továbbképzési időszak

A képzési kötelezettség 5-5 éves továbbképzési időszakban teljesíthető, az első továbbképzési időszak 2020. január 1-jével indul. Akit ez után vesznek kamarai nyilvántartásba, annak egyénileg, a nyilvántartásba vételtől számítódik az 5 éves időszak.

A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges kreditpontok

A továbbképzési kötelezettségét az teljesíti, aki a továbbképzési időszak 5 éve alatt összesen 80 kreditpontot gyűjt össze, ehhez évente 16 kreditpontot kell szerezni. Célszerű mindenkinek előre megtervezni a képzési kötelezettség teljesítését, ugyanis a következő naptári évre és a következő továbbképzési időszakra legfeljebb 16 kreditpont vihető át, illetve a továbbképzési időszak utolsó évében legfeljebb 32 kreditpont szerezhető.

A továbbképzési szabályzat kedvezményt biztosít azok számára, akik az adott továbbképzési időszak során betöltik a 75. életévüket. Nekik összesen 40 kreditpontot kell szerezniük a képzési kötelezettség teljesítéséhez.

Képzési események

A továbbképzési kötelezettség elsősorban képzési események (tanfolyamokat, konferenciákat, tréningeket, szakmai nyelvtanfolyamokat és egyéb az ügyvédi tevékenység szempontjából hasznos szakmai és tudományos rendezvényeket) útján teljesíthető. A képzési eseményeket a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága (OAB) által akkreditált képzési helyek szervezik. A képzési hely a képzési esemény teljesítéséről kreditpont igazolást állít ki a résztvevők részére.

A képzési esemény ingyenes, vagy visszterhes lehet. A díjat egyedileg a képzési hely határozza meg.

Kötelező képzési események

A MÜK elnöksége konkrétan meghatározott tárgykörben előírhatja a továbbképzésre kötelezettek számára, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának módjától, formájától és jellegétől függetlenül hasznos Képzési Eseményen vegyen részt. A kötelező képzések ingyenesek és elektronikus formában vehetők igénybe.

Egyéb, kreditpontra jogosító tevékenységek

A továbbképzési szabályzat a képzési események mellett meghatározza azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyeken kreditpont szerezhető. Ilyennek minősül egyebek mellett

– a tanfolyamon, konferencián, jelöltképzésben, felsőoktatási intézményben jogi, államtudományi és közigazgatási oktatói, előadói tevékenység,

– jogi szakvizsgán a vizsgabizottsági tagság,

– legalább középfokú jogi szóbeli és írásbeli szakmai nyelvvizsga megszerzése,

– tudományos fokozatszerzéshez vagy doktori disszertációhoz kapcsolódóan végzett opponensi tevékenység,

– szakmai publikáció írása, szerkesztése,

– jogi tudományos szakkönyv, tankönyv, jogi egyetemi jegyzet vagy más egyetemi vagy főiskolai jogi oktatási anyag lektorálása.

Kreditpontok

Kreditpont azon a Képzési eseményen szerezhető, amelyet az OAB nyilvántartásba vett és hozzá kreditpontot rendelt. Az egyes kreditpontra jogosító tevékenységek és a hozzájuk rendelhető kreditpontok a következők

– részvétel tanfolyamon, szakmai eseményen, vagy konferencián: óránként 1 kreditpont,

– részvétel sikeres számonkéréssel záruló tanfolyamon, felsőoktatási intézményben jogi, államtudományi vagy közigazgatási képzésben: óránként 2 kreditpont,

– előadói tevékenység: óránként 3 kreditpont,

– jogi szakvizsgán vizsgabizottsági tagság: vizsgaalkalmanként 1 kreditpont,

– legalább középfokú jogi szóbeli és írásbeli szakmai nyelvvizsga megszerzése: 10 kreditpont,

– opponensi tevékenység: 3 kreditpont,

– szakmai publikáció írása, szerkesztése, szerzői ívenként: 10 kreditpont;

– papíralapú vagy elektronikus jogi tudományos szakkönyv, tankönyv, jogi egyetemi jegyzet vagy más egyetemi vagy főiskolai jogi oktatási anyag lektorálása, szerzői ívenként: 5 kreditpont.

Kreditpont nyilvántartása

A továbbképzésre kötelezettek kreditpontjait a területi kamara tartja nyilván. A kamara minden év április 30-áig (első alkalommal 2021. április 30-áig) igazolást ad a továbbképzésre kötelezettnek az előző évben nyilvántartásba vett kreditpontokról.

A továbbképzésre kötelezett a kamara felhívására a továbbképzési időszak alatt és azt követő 5 éven át köteles igazolni

– a megszerzett kreditpontjait,

– a továbbképzési kötelezettség teljes vagy időarányos teljesítését, illetve

– a mentességre okot adó körülményeket.

Az igazolási kötelezettség egyben adat- (irat-) megőrzési kötelezettség is, tehát a Kötelezettnek a Továbbképzés során kapott kreditpont-igazolásokat és valamennyi, a Továbbképzési Kötelezettség teljesítésével és a mentességi okokkal kapcsolatos iratait és adatait legalább 5 évig, lényegében tehát a következő Továbbképzési Időszak végéig meg kell őriznie.

Mentesség a továbbképzési kötelezettség alól

A továbbképzési szabályzat bizonyos feltételek teljesítése esetén a képzésre kötelezetteket mentesíti a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés kizárólag az adott 5 éves továbbképzési időszakra vonatkozik, és nem terjed ki a MÜK által kötelezőként meghatározott képzésekre.

A mentesítés feltétele, hogy a képzésre kötelezett a továbbképzési időszakot követő 60 napon belül az OAB előtt igazolja, hogy

– a továbbképzési időszakban a jogtudomány, az államtudományok vagy a közigazgatás-tudomány területén tudományos fokozatot szerzett,

– a továbbképzési időszakban mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként oklevelet vagy más olyan oklevelet szerzett, amely alapján a Legum Magister vagy Master of Laws (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosult,

– a továbbképzési időszakban egyetem okleveles jogász szakképzettség megszerzését biztosító karán, akkreditált jogi vagy közigazgatási felnőttképzési intézményben, illetve képzési helyen négy tanulmányi félév átlagában legalább heti négy – legalább negyvenöt perces – tanóra oktatói tevékenységet végzett, vagy

– a továbbképzési időszakban legalább egymást követő két éven át teljesítette a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet, illetve az állami tisztviselők képzéséről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére előírt továbbképzési kötelezettségének.

Továbbképzési kötelezettség szünetelés és felfüggesztés idején

A szünetelő és felfüggesztett továbbképzésre kötelezettet a szünetelés vagy felfüggesztés idejére továbbképzési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének, illetve felfüggesztésének időszaka az öt évet meghaladja, az ügyvédi tevékenység folytatásának a napjával új továbbképzési időszak kezdődik.

A továbbképzési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

A mulasztót a kamara az Üttv. 177.§ (1) bekezdés j) pontja alapján hivatalból, igazgatási jogkörben törli a tagi, illetve az egyéb kamarai nyilvántartásból. A törlésre az Üttv. és az ÁKR. szabályai az irányadók.

A kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan további információkat találhat a hatályos továbbképzési szabályzatban, továbbá hamarosan a MÜK és a területi kamarák honlapján is.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]