Itt az ingatlan-nyilvántartási „kisokos”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BÜK összefoglalta a tavaly december 9-ei megyei ingatlan-nyilvántartási értekezleten elhangzottakat. Az összegzést az alábbiakban közöljük.

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) az egységes, szabályszerű joggyakorlat kialakítása érdekében a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalában 2014. december 9-én tartott megyei ingatlan-nyilvántartási értekezleten elhangzottak lényegi, a kamarai tagokat közvetlenebbül érintő alábbi összefoglalót tette közzé.

Egyértelműsítő iránymutatás a földhivatali eljárásokhoz

1.) A bíróság által kiállított, foglalás feloldásáról szóló döntés benne foglalt – megkeresés hiányában – nem alkalmas a végrehajtási jog törlésére, ebben az esetben felhívás kiadása történik a végrehajtó felé a törlési megkeresés kiadása végett, melyről egyidejűleg tájékoztatják az érintett bíróságot is.

2.) Ha a magyar állam nevében eljárva az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) értékesít földet, az okiratot – mentesítő rendelkezés hiányában – biztonsági okmányon kell megszövegezni. Ellenben kifüggesztésre, illetve engedélyező eljárás lefolytatására nincs szükség.

3.) Mező- és erdőgazdasági célt szolgáló földön haszonélvezeti jog tulajdonosváltozással egyidejűleg csak földműves hozzátartozó javára alapítható, mivel nem földműves hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jog átengedési tilalomba ütközik [Földforg. tv. 13. § (2) bek.].

4.) Társasházi törvény 30-31. paragrafusa szerint a közösköltség-hátralék miatt történő jelzálogjog-alapítás – közgyűlési rendelkezés vagy SzMSz-be foglalt felhatalmazás alapján közös képviselői, illetve intézőbizottsági rendelkezés alapján – ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglaltan: személyi azonosító szám feltüntetése nem szükséges, de a többi, Inytv. által előírt személyi azonosító adat feltüntetendő. A rendelkezést igazolhatóan kézbesíteni kell a hátralékot felhalmozó felé, e nélkül a bejegyzés nem teljesíthető.

5.) Az általános meghatalmazás 5 éves időkorlátja a meghatalmazás keltezésétől számítandó, azonban a 2014. március 15. előtt kelt meghatalmazás tekintetében az időkorlát még nem alkalmazandó.

6.) A vételi jog átruházható, ezzel ellentétes kikötést az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) már nem tartalmaz.

7.) Előtársaság szerezhet tulajdonjogot, rendelkezik ügyletkötési képességgel [új Ptk. 3:101. § (1) bekezdés, régi Gt. 15. § (2) bekezdés].

8.) Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással megszűnt, jogutódja a Miniszterelnökség.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt! Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói mellé most táblagépet adunk! További részletekért kattintson »

9.) Keretbiztosítéki jelzálogjog, önálló zálogjog a 2013. évi CLXXVII. törvény 49. paragrafusa alapján csak akkor jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, ha a zálogszerződés (zálogjog-alapítás) 2014. március 15. előtti keltezésű. Ebben a körben a megjelölt törvény 50. paragrafusa nem alkalmazható. A korlátozás nem érinti a már korábban bejegyzett zálogjogok módosíthatóságát.

10.) Egyéni vállalkozó önállóan nem jogképes, saját neve alatt jogot nem szerezhet, csak magánszemélyként vagy egyéni cégként.

11.) Fogyasztói zálogszerződések esetén a szerződésben pontos bejegyzendő összeget kell megjelölni a járulékok egyértelmű számszerűsítése mellett (nem alkalmazható a „… kölcsönösszeg és járulékai erejéig” kitétel), nem egyértelműen számszerűsített összeg esetén felhívást kell kiadni a pontos összeget tartalmazó szerződés becsatolása végett [Inyvhr. 18. § (1) bekezdés].

12.) Vagyonkezelői jogalapítás állami tulajdonban lévő ingatlanokon: konkrétan megjelölt vagyontárgyak esetén vagyonkezelői szerződés benyújtása is szükséges; ha a jogszabály csak a vagyoni kört határozza meg, akkor a vagyonkezelő egyoldalú, jogszabályi hivatkozáson alapuló megkeresése alapján is bejegyezhető a vagyonkezelői jog [2011. évi CXCVI. tv. 11. § (7-7a) bekezdés].

13.) A hologramos biztonsági jel bevezetése külön törvényi rendelkezés életbe lépéséig elhalasztva (2014. évi XXXIX. tv. 110. §).

14.) 251/2014. (X. 2.) kormányrendelet: külföldiek (nem tagállami állampolgárok) ingatlanszerzése (nem mező- és erdőgazdasági célt szolgáló ingatlan) esetén alapesetben kormányhivatali engedély szükséges, árverési vétel esetén pedig a konkrét ingatlan-megjelölést nem tartalmazó előzetes engedélyt záradékolja a kormányhivatal.

15.) A 2014. évi XXXVIII. törvény hatályának értelmezésekor a szüneteltetési kötelezettség vonatkozásában árverés tekintetében nem az elektronikus árverés lezárásának időpontja, hanem az Igazságügyi Minisztérium (IM) álláspontja alapján az árverési jegyzőkönyv kelte az irányadó.

16.) Az ügyvédi meghatalmazásnak kötelező jogi képviselettel járó ingatlan-nyilvántartási ügykörökben ki kell terjednie az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való képviseletre is, ebben az ügykörökben nem elegendő az ellenjegyzésre, okiratszerkesztésre adott meghatalmazás a kérelemnyomtatvány kitöltésére és előterjesztésére.

17.) Inyvhr. 29/A-B. paragrafus: föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése esetén a feljegyzés hatálya megegyezik a perindítási tény feljegyzésének hatályával; a további széljegyek intézhetők, de a tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal.

18.) Ügyvéd által hitelesített okirat eredeti okiratként nem fogadható el.

19.) Szlovákiában kelt közokiratok, illetve a szlovák közjegyző által hitelesített másolatok az eljárásban diplomáciai felülhitelesítés és Apostille hiányában is elfogadhatóak (1991. évi LXI. tv. 15. cikkely).

20.) Mező- és erdőgazdasági célt szolgáló föld esetében jogszabály nem zárja ki a hagyatékon (törvényes öröklésen) alapuló holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését, mivel erre az esetkörre nem terjed ki a Földforgalmi törvény hatálya.

21.) Korábbi álláspont módosítása a Földművelésügyi Minisztérium álláspontjának megváltozása okán – Földforgalmi törvény 12. paragrafus – földcsere nem csak teljes, 1/1 hányadban tulajdonolt fölrészletek között engedélyezhető (osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdoni hányad cseréje is lehetséges).

22.) 2009. évi XXIX. tv. 1. § (1) bekezdés (bejegyzett élettársi kapcsolat definíciója): a bejegyzett élettársi kapcsolat csak egynemű személyek között realizálódhat.

23.) Vht.-módosulás 2014. december 6-ától: fogyasztói kölcsönszerződésen alapuló devizahitel-tartozáshoz kapcsolódó eljárás-szüneteltetési tilalom nem terjed ki arra a végrehajtási eljárásra, ahol a végrehajtást kérő önkormányzat, illetve 100 százalékos állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, mely kötelezettséget vállal arra, hogy az érintett ingatlan tulajdonának megszerzése esetén azt 2 éven belül felújítja és helybéli munkavállalónak bérbe adja. Ha a végrehajtási eljárás végén nem az előzőekben említettek szerzik meg a tulajdonjogot, akkor az általános eljárási szabályok irányadók a szüneteltetési kötelezettség tekintetében (Vht. 303/B. paragrafus).

24.) Mederhasználati jog hatósági határozat és területmérték érintettsége esetén vázrajz alapján az üzemeltető javára bejegyezhető a 120/1999. (VIII. 6.) kormányrendelet 6. paragrafus (2) bekezdése szerint.

Forrás: BÜK hírlevél 325. szám

---