Jelentősen módosult a versenytörvény – II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) átfogó módosítását, amelyet 2016. december 15-én ki is hirdettek. A változtatások két fő területet érintenek: a versenyjogi kártérítésekről szóló 2014/104/EU irányelv (Irányelv) átültetését, valamint az összefonódások ellenőrzésének nemzeti szabályait (erről szóló cikkünk itt érhető el). Jelen írásunk részletesen bemutatja az Irányelv átültetésével bevezetett újdonságokat, valamint kitér a Tpvt. egyéb jelentős módosításaira.

A VERSENYJOGI KÁRTÉRÍTÉSEKET ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

Teljes kártérítéshez való jog

A módosítások célja, hogy bárki, aki versenyjogi jogsértésből fakadóan hátrányt szenved, teljes körű kártérítést követelhessen függetlenül a termelési-értékesítési láncban elfoglalt helyétől. Ennek értelmében a versenyjogi jogsértés fogalmát bármilyen magyar vagy EU-versenyjogi szabálysértés kimeríti. A teljes kártérítés elve ugyanakkor a túlkompenzáció, azaz a káronszerzés tilalmát is magában foglalja, így például áreltérítésből származó kár esetén a továbbhárított túlfizetés mértéke nem követelhető.

Versenyjogi hatóságok döntései

Az új rendelkezések rögzítik, hogy versenyjogi kártérítések esetén a bíróságok kötve vannak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az Európai Bizottság, illetve valamely tagállami versenyhatóság jogerős döntésének a jogsértést megállapító részéhez. (Abban az esetben, ha a döntés egy másik tagállami hatóságtól származik, lehetőség van ennek ellenkezőjét bizonyítani.) E döntések egyéb részei azonban – így például a jogsértés hatásaira vonatkozó megállapítások – a bíróságokat nem kötik. A károsultak egyébként vonatkozó versenyhatósági döntés hiányában is indíthatnak pert. Ilyen esetben a bíróság kikérheti a GVH álláspontját, ez azonban a bíróságot nem köti, valamint a GVH is megtagadhatja véleményének kiadását.

Bizonyítékok feltárása

Az Irányelvvel összhangban a módosítások a versenyjogi kártérítési pereket jellemző információs aszimmetria javítását célozzák. Ennek megfelelően az új szabályok megteremtik a lehetőséget, hogy a fél indokolt kérelmére a követelését alátámasztó bizonyítékok feltárását rendelje el a bíróság. A szabályok ugyanakkor azt is rögzítik, hogy a bizonyítékok feltárása csak a legszükségesebb körben kérhető, és csak az érintett felek érdekei között megfelelően egyensúlyozva teljesíthető, vagyis az azzal okozott hátrány nem haladhatja meg az elérhető előnyöket. Egyes bizonyítékok feltárása pedig egyáltalán nem rendelhető el, többek között az engedékenységi kérelem és ügyvédi titok hatálya alá tartozó dokumentumok.

Egyetemleges felelősség

Az Irányelvet átültető rendelkezések kimondják, hogy amennyiben a versenyjogi jogsértés több vállalkozás közös magatartásával valósul meg, egyetemleges felelősség terheli őket a károsult harmadik felekkel szemben. Ugyanakkor az engedékenységi kérelmezők ösztönzése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében – bizonyos feltételek mellett – egyetemleges felelősségük korlátozott.

Alternatív vitarendezés

Az új szabályozás az Irányelv célját követve támogatja az alternatív vitarendezési eljárások igénybevételét. Ennek megfelelően az eljáró versenytanács a jövőben a bírságösszegek kiszabásakor enyhítő körülményként veheti figyelembe az alternatív vitarendezésben való részvételt. Ha egy vállalkozás alternatív vitarendezés eredményeként megállapodást köt, az az egyetemleges felelősségét is korlátozza abban az értelemben, hogy a megállapodáson felüli kár megtérítését a károsult tőle csak akkor követelheti, ha az más jogsértő vállalkozástól nem hajtható be.

EGYÉB FONTOS VÁLTOZÁSOK

Magasabb bírságcsökkentés egyezségi nyilatkozat esetén

Az új szabályozás emeli azt a lehetséges összeget, amellyel a versenyjogi bírság csökkenthető a GVH-val kötött egyezség esetén. Ennek értelmében a bírság legalább 10 százalékkal, de maximum 30 százalékkal csökkenthető azzal a vállalkozással szemben, amelyik egyezségi nyilatkozatot tesz.

Engedékenység vertikális kartell esetén

A GVH korábban kiadott, az engedékenységi szabályok alkalmazásáról szóló közleménye[1] szerint a Tpvt. vonatkozó rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy engedékenységi kérelem csak versenytársak közötti megállapodás esetén nyújtható be. Az új szabályozás egyértelművé teszi a helyzetet, amikor kimondja, hogy engedékenységi kérelem olyan vertikális megállapodásokra is benyújtható, melyek egyáltalán nem tartalmaznak horizontális elemeket.

[htmlbox Közbesz_szemle]

HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA

Az új szabályok a módosító jogszabály kihirdetés után 31 napon belül lépnek hatályba, azaz 2017. január 15-én. Ez alól azonban kivételt képez az egyezségi nyilatkozatok esetén magasabb bírságcsökkentést engedő rendelkezés, mely a kihirdetést követő napon már hatályba lépett.

MEGJEGYZÉS

A versenyjogi kártérítési perek vagy ehhez kapcsolódó megállapodások gyakorlata eddig nem volt elterjedt Magyarországon. Az még a jövőben derül csak ki, hogy a Tpvt. módosításai mennyiben lesznek képesek javítani ezen a gyakorlaton. Az új szabályok mindenesetre egyértelműen ebbe az irányba hatnak.

A cikk a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakmai tartalma.

Lábjegyzet:

[1] A 2/2016. számú közlemény a Tpvt. 78/A. §-a szerinti engedékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásáról itt elérhető

---