Közterületnek minősülő magántulajdonú telek lehet telekadó tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria szerint jogszerűen kapott kerékbilincset az az autós, aki jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedő jelzése nélkül parkolt a járdán.
Az ügy előzménye
A felperes gépjárművével az úttesttől szegéllyel elválasztott járdán parkolt, amelyet sem útburkolati jel, sem jelzőtábla nem engedélyezett, ezért a közterület-felügyelő a KRESZ 40. § (1) bekezdése és (8) bekezdés a) pontja („járdán csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi”) alapján elkövetett szabályszegés miatt kerékbilincset helyezett a gépjárműre. A felperes panaszát a Budapesti Rendőr-főkapitányság kerületi Rendőrkapitánysága elutasította. A fellebbezés folytán eljárt Budapest Rendőrfőkapitánya pedig az első fokú határozatot helybenhagyta.
Az Elsőfokú bíróság döntése
A felperes keresetében vitatta, hogy a megállás helyéül szolgáló terület járdának minősül, és azt is, hogy szabályszegést követett el, amikor az adott helyen a gépjárművével megállt.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a KRESZ 40. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jelzőtábla hiányában nem lehet büntetést vagy egyéb joghátrányt alkalmazni, mert nem lehet elvárni, hogy a több százezres létszámban gépjárművel közlekedők valamennyi budapesti közterület minősítését kívülről ismerjék, különösen akkor, ha a közutak műszaki állapota sem engedi meg a közlekedési tábla nélküli területek megkülönböztetését. Ráadásul úgy ítélte meg, hogy a járda gyakorlatilag az úttest magasságában volt, így a két részt alig lehetett megkülönböztetni egymástól. Ilyen körülmények között a szabályszerű várakozás, parkolás megkövetelése lehetetlen. A bíróság szerint ezt támasztja alá, hogy az esetet követően már táblát helyezett ki a perbeli helyszínen, kijelölve a parkolás lehetséges területét. A bíróság szerint, mivel a parkolás lehetőségét tábla a perbeli időpontban nem zárta ki, a meglévő közúti jelzések csak az úttest fogalmát szabályozták és ezért a megállás lehetősége az adott helyen nem volt szabályozott, emiatt a személygépkocsi kerékbilincselése jogszerűtlen volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a KRESZ rendelkezéseit, mert a várakozás helyszínén az ellenőrzés időpontjában sem útburkolati jel, sem közúti jelzőtábla nem engedélyezte a megállást. Amennyiben a közlekedési helyzet nem volt felismerhető vagy félreérthető volt a felperes számára és a megálláshoz közúti jelzést vagy jelzőtáblát nem észlelt, akkor csak a KRESZ 40. § (1) bekezdése szerinti általános szabály szerint állhatott volna meg az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban. A KRESZ rendelkezései közismertek, és tilalmazzák a felperes által tanúsított közlekedési magatartást. A jogszabály nem ismerése pedig nem mentesít a jogkövetkezmények alól. Így nem a közterületek minősítését kell ismernie a közlekedésben résztvevőknek, hanem a KRESZ szabályokat. Az alperes a fényképek alapján a járdát egyértelműen megkülönböztethetőnek találta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az a tény, hogy utóbb a közterület rendjéért felelős szerv a várakozóhelyet kijelölte, az elkövetett szabályszegést utólag nem teszi semmissé, meg nem történtté.
A Kúria megállapításai
A Kúria helytállónak találta az alperes álláspontját az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések téves értelmezésére vonatkozóan. A közúti közlekedésben résztvevőknek a KRESZ szabályait kell ismerniük és annak betartásával kell közlekedniük, megállniuk vagy várakozniuk az arra megengedett helyen. A megállásra vonatkozó szabályokat a KRESZ 40. § (1) bekezdése tartalmazza általános szabályként, a járdán való megállást a KRESZ 40. § (8) bekezdése teszi lehetővé az ott megjelölt feltételek fennállása esetén. Járdán csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi. Az adott helyszínen ilyen nem volt, így a járdán történő megállás tiltott volt.
Munka törvénykönyve 2012-1992 |
---|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
A Kúria meglátása szerint az elsőfokú bíróság a becsatolt fényképfelvételeket tévesen és iratellenesen értékelte, hiszen a fényképfelvételeken egyértelműen látszik, hogy az úttest és a járda között szegély van.
Mivel az adott terület járdának minősül, ezért ott megállni csak jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedő jelzése esetén lehetett volna, ezért a felperesi gépjármű szabálytalanul állt meg az adott területen, a gépjármű kerékbilincselésére jogszerűen került sor.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 696/2011.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/4. számában jelent meg.
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.
Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!