Jó önéletrajz egyenlő jó munkaerő?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A tudomány nem feltétlenül  igazolja azt a munkáltatói álláspontot, hogy az önéletrajz elemeiből következtetni lehet arra, hogy a jelentkező jó munkaerőnek minősül-e majd.  A meta-analízis elemzés szerint kevés kapcsolat van az önéletrajz adatai és a jövőbeli munkavállalói teljesítmény között. Akkor miért is használja mindenki a CV-t? Milyen jogi problémák merülnek fel az alkalmazásával? Utánanézünk annak is, hogy melyek a leggyakoribb hibák a megírásánál.

A curriculum vitea a kiválasztási folyamat legelső és egyben legfontosabb eleme. Ez az első kommunikációs csatorna a felvételiző és a leendő munkáltató között. Ebben az elő-szelekció szakaszban dől el, hogy a pályázó melyik alábbi kategóriába kerül: (i) elutasítás, ha jelölt profilja nem tartalmazza a betöltendő munkakör elengedhetetlen elemeit; (ii) a pályázati anyag megtartása, ha a cég számára egy másik munkakörökhöz érdekes lehet; (iii) alkalmas lehet a kiírt munkakör betöltésére.

Vegyük sorra az önéletrajz egyes elemeit, és nézzük meg, hogy a (iii) blokkba került dokumentumoknak, milyen jövendőmondó szerepük van a munkavállaló teljesítményére nézve.

• Nincs közvetlen kapcsolat az életkor és a jövőbeli teljesítmény között, ugyanúgy nem korfüggő a kreativitás sem. [T.W.H.& Feldman 2008]
• A fénykép sem mond semmit a jelölt képességeiről, habár egyértelműen megállapítható, hogy egy professzionális fénykép kedvező hatással van a pályázó megítélésére. Egy előnyös kép azt az érzést keltheti, hogy a jelölt rendelkezik az elvárt képességekkel. [Hosada, Stone-Romero, Coast 2003]
• Legtöbben úgy vélik, hogy a tanulmányok során szerzett érdemjegy nincs kapcsolatban a munkahelyi teljesítménnyel. Azaz nem feltétlenül a legjobb diákból lesz a legjobb munkaerő. Közel 70 tanulmány alapján megállapították, hogy jelentős az összefüggés a végzettség és annak során szerzett érdemejegyek valamint a szakmai életben elért teljesítmény között. Meg kell azonban jegyezni, hogy az évek haladtával ez a kapcsolat elhalványul, 6 év munkában töltött idő után szinte nincs is összefüggés. [Roth, BeVier, Switzer & Schippmann 1996]
• A Quinones, Ford és Techout által 1995-ben végzett felmérés alapján meglepő módon inkább gyenge kapcsolat mutatható ki a releváns munkatapasztalat és a jövőbeli teljesítmény között. A magasan képzett pozíciókban azonban – ha ismert a korábbi munkatapasztalat minősége és mennyisége-, igazolhatóbb az összefüggés.
• Igen kevés tudományos kutatás van jelenleg a motivációs levél hasznosságával kapcsolatban. Az eredmények azt mondják, hogy semmilyen jelentős kötelék  nincs a munkavállaló jövőbeli teljesítménye és motivációs levele között. Általában arra használjuk ezt a dokumentumot, hogy kiszűrjük azokat a jelentkezőket, akik abszolút alkalmatlannak tartunk a betöltendő állásra. [Dokko, Wilk, Rothbad 2009]
• Az ajánló levél vagy a volt közvetlen felettessel történő telefonbeszélgetés tartalmazhat hasznos információt a potenciális jelöltre nézve, de ez csupán a jelentkezési aktában található adatok megerősítéseként vagy kiegészítéseként szolgál. Hátrányaként szokták említeni a presztízst, ugyanis hivatalosan a volt kollégáról nem szoktak rosszat mondani. Ezért az ajánlások gyakran egyöntetűen dicsérőek a munkavállalókra nézve, illetve  formalitás jellemzi azokat.

Jogi szabályozás

Jogi szempontból a munkaviszony létesítését megelőző fázis kevésbé szabályozott, ám néhány rendelkezésre felvételiztetőként különösen oda kell figyelnünk.

Bár a Munka Törvénykönyve alapvetően a munkaviszony létesítése pillanatától szabályozza a felek jogviszonyát, a felvételi eljárásra is találunk szabályt. Csak olyan információ és adat kérhető a pályázótól, amely a betöltendő munkakörrel kapcsolatos. „A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.” [Mt. 10. § (1) bek.]

Az önéletrajzot általában a leendő munkavállaló saját döntése alapján készíti el és válogatja ki, hogy az konkrétan milyen információt tartalmazzon magáról és szakmai tapasztalatairól. Ha azonban az álláshirdetésben a munkavállaló megjelöli a CV vagy a motivációs levél  kötelező tartalmi elemit, ügyelnie kell arra, hogy az közvetlen és lényeges kapcsolatban legyen a betöltendő állással. Érdekes problémát vet a fenti kutatások meta-analízismódszere, amely alapján jogi szempontból megkérdőjelezhető egyes önéletrajzi elemek lényegi mivolta.

A curriculum vitea önmagában potenciális lehetőség a diszkriminációra. Az életkor, a nem, a nemzetiség, az anyanyelv, a családi állapot, illetve a korábbi munkaviszony részmunkaidős jellege, valamint határozott időtartama ugyanis védett érték. A szelekció első szakaszában ezekhez az információkhoz azonnal hozzájut a felvételiztető, azt pedig szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a nők, a nyugdíj előtt állók, a pályakezdő fiatalok be sem jutnak néha egy-egy interjúra.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 07.:  Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd 2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Egyre azonban vigyázni kell! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) alapján az esélyegyenlőség biztosítása a felvételi eljárásra is vonatkozik, amely során az ún. fordított bizonyítás elve alkalmazandó. [Ebtv. 19. § és 21. § a) és b) pont ] Ez azt jelenti, hogy diszkriminált pályázónak elegendő csupán valószínűsítenie a védett tulajdonsága miatt ért hátrányt, és ezalól a munkáltatónak kell kimentenie magát. Nem indul jó esélyekkel a munkáltató az ellen-bizonyításnál, ha az eljárás során fény derül arra, hogy egyetlen védett értékkel rendelkező jelentkezőt sem hívott be az állásinterjúra, holott ők megfeleltek volna a kiírt munkakör elvárásainak.

Az önéletrajz elküldésével egyidejűleg kötelező az adatvédelmi hozzájárulás megadása, mivel a személyes adatokat kezelni csak az érintett hozzájárulásával lehet. A fénykép, a név, a születési dátum, a telefonszám, az email cím, illetve minden gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret (hobbi, civil szervezeti tagság), amely a pályázóval kapcsolatba hozható, továbbá minden adathalmaz, amelyből következtetni lehet a pályázó kilétére, személyes adatnak számít. A pályázat során összegyűjtött adatokat kizárólag a felvételiztetés céljából lehet kezelni. [Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. §]. Nemcsak munkajogi, hanem adatvédelmi szempontból is beleütközünk az alkalmassági problematikába, hiszen csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. [Infotv.4. § (1) és (2) bek.]

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a faji eredet és a nemzetiséghez tartozás – amelyekre szintén következtetni lehet egy-egy önéletrajzból – már ún. különleges adatok, amelyek kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Gyakori hibák az önéletrajzírásnál

A pályázatok többségét már a kiválasztás előszakaszában elutasítják azok nem megfelelő minősége alapján. A gyakorlatban a kézzel írott és a fénykép nélküli önéletrajzok azonnal ebbe a blokkba kerülnek. Ugyanez történik általában a fénymásolt és a piszkos papírra nyomtatott dokumentummal is. Az önéletrajz legyen jól tagolt és könnyen átlátható, mert a felvételiztetők gyakran csupán néhány percet töltenek annak tanulmányozásával. Ne használjunk nehezen olvasható betűtípust, valamint ne vétsünk helyesírási hibát se!

A kiválasztásnál a felvételiztető az önéletrajz segítségével a munkaerő-piacon elérhető legjobb, és az állásajánlatban megjelölt pozícióra tekintettel a legmegfelelőbb jelöltet keresi, amelynek első szűrője kétség kívül az önéletrajz és az esetleges motivációs levél függetlenül attól, hogy abból megjósolható-e a jelölt jövőbeli munkateljesítménye vagy sem.

---