Jogszabályfigyelő – 16. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. április 18-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Új Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat jön létre

Az iskolaszövetkezet is igazolhatja a hallgatói szakmai gyakorlatot

Változik a megváltozott munkaképességűek ellátása

 

Új Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat jön létre

A rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) célja a vidékfejlesztésben érintett kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó tevékenységet végző szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében, továbbá az MNVH szolgáltatásainak széles körben történő hozzáférhetővé tétele.

Az MNVH szolgáltatásait regisztráció alapján lehet igénybe venni. Bármely személy vagy szervezet – ideértve az együttműködéseket, vidéki fejlesztéspolitikai szerveződéseket is – jogosult regisztrálni. Regisztrálni az MNVH honlapján közzétett regisztrációs adatlap elektronikus kitöltésével lehet.

2016. május 1-el megszűnik a most működő MNVH Tanácsának és Elnökségének megbízatása, azonban a már regisztrált személyek, szervezetek regisztrációjának fennállását az új rendelet hatálybalépése nem érinti.

Joganyag: 11/2016. (IV. 21.) MvM rendelet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról

Megjelent: MK 2016/56. (IV. 21.)

Hatályos: 2016. 04. 25.

Megjegyzés: Új jogszabály

 

Az iskolaszövetkezet is igazolhatja a hallgatói szakmai gyakorlatot

A felsőoktatási törvény kötelező szakmai gyakorlat elvégzését írja elő a hallgatóknak. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az eddig hatályos szabályozás alapján a szakmai gyakorlat elvégzését csak az Oktatási Hivatal által regisztrált szakmai gyakorlóhelyek igazolhatták.

A törvénymódosítás indokolása szerint a gyakorlatban a szakmai gyakorlóhelyeknek az iskolaszövetkezetekkel való együttműködés nagyon hatékony és rugalmas megoldás. Sok gyakorlóhelyet elriaszt a hallgatók közvetlen foglalkoztatásától az azzal járó adminisztráció, többletmunka.

A törvénymódosítás azt az ellentmondásos helyzetet korrigálja, hogy a gyakorlóhely nem igazolhatja a szakmai gyakorlatot, mert az nem minősül munkáltatónak ebben a tekintetben, az iskolaszövetkezet pedig szintén nem igazolhat, mert szakmai gyakorlóhelyként történő regisztrálásához nincsenek meg a saját erőforrásai.

A módosítás értelmében ha a szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet igazolja, azt a szolgáltatás fogadója nyilatkozata alapján teheti, a szolgáltatás fogadója és a munkavégzés tartalma pedig meg kell, hogy feleljen a szakmai gyakorlóhelyekkel és a szakmai gyakorlattal kapcsolatban jogszabályok által támasztott követelményeknek. Így csak a valóban és megfelelő módon teljesített szakmai gyakorlat igazolható a felsőoktatási intézmény felé. Az Oktatási Hivatal a szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények teljesülését a szolgáltatás fogadójánál ellenőrizheti.

Joganyag: 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről

Módosítja: 2016. évi XXVII. törvény

Megjelent: MK 2016/55. (IV. 19.)

Hatályos: 2016. 04. 22.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Változik a megváltozott munkaképességűek ellátása

A törvénymódosítás a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamát a komplex minősítés időbeli hatályához igazítja annak érdekében, hogy a rehabilitációs ellátás különböző elemei, így a pénzbeli ellátás és a rehabilitációs szolgáltatások időtartama ne csússzon el egymástól.

A hatályos szabályozás szerint, ha az ügyfél a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeinek neki felróható okból nem tesz eleget, a rehabilitációs hatóságok megszüntetik az ellátást. A módosítás értelmében az együttműködési kötelezettség megszegése esetén először 3 hónapra felfüggesztik a rehabilitációs ellátás folyósítását. Csak ismételt kötelezettségszegés esetén szűnik meg az ellátás.

A módosítás egységesíti a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat. Jelenleg a rokkantsági ellátásban részesülőknél keresetkorlát, míg a rehabilitációs ellátásban részesülőknél időkorlát érvényesül. Figyelemmel arra, hogy a rehabilitációs ellátás célja a nyílt munkaerő-piaci integráció támogatása, amelyet a jelenlegi munkavégzéséi korlát nem szolgál megfelelően, a módosítás értelmében a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre is a rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorlát érvényesül majd. Eszerint a rehabilitációs ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át.

A rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységhez kapcsolódó időkorlát keresetkorláttá átalakításával összefüggésben az ellátásban részesülő személy együttműködési és értesítési kötelezettségei is változnak. Az esetleges túlfizetések elkerülése végett a bejelentési kötelezettségek határideje – a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozóan egységesen – 15 napról 10 napra csökken. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelmeket igazolni is kell.

Ezentúl az akkreditált munkáltatóknál a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása és a bér- és költségtámogatás mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók képzése is támogatható lesz. Az akkreditált munkáltatóknak nyújtott támogatások célcsoportja kiegészül a vakok személyi járadékában részesülő személyekkel.

Az új szabályok 2016. május 1-től hatályosak.

Joganyag: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

Módosítja: 2016. évi XXVI. törvény

Megjelent: MK 2016/55. (IV. 19.)

Hatályos: 2016. 05. 01.

---