Jogszabályfigyelő – 18. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. május 2-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Az Állami számvevőszék ellenőrzi  a Jegybank alapítványait

Új törvény az igazságügyi szakértőkről

Hivatalból is átvezeti a földhivatal név-, és címváltozást

Szigorúbb hatósági előírások lakóházépítésre

Az arcképmás, ujjlenyomat és a DNS-profil rögzítésének részletszabályai

Kúria: lehet népszavazást tartani a betelepítési kvótáról

Az uniós vámjog részletes végrehajtási szabályai

 

Az Állami számvevőszék ellenőrzi  a Jegybank alapítványait

Az alkotmányellenességet korrigálva úgy módosult a jegybanktörvény, hogy csak a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságok azon adatai titkosak, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét, illetve központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket sértene.

A jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Joganyag: 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

Módosítja: 2016. évi XXXI. törvény

Megjelent: MK 2016/64. (V. 5.)

Hatályos: 2016. 05. 06.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Új törvény az igazságügyi szakértőkről

Egy törvény szabályozza ezentúl az igazságügyi szakértők, és a működésüket összefogó kamara tevékenységét.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának (MISZK) minden igazságügyi szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezeti.

A kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolja és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltünteti. Az értékelés szempontjait külön kormányrendelet tartalmazza majd.

A szakértőknek negyedévente kamarai költségátalányt kell fizetniük, a díj mértékét külön kormányrendelet fogja meghatározni. Emellett a szakértőknek rendszeresen statisztikai adatszolgáltatást kell teljesíteniük, amelyet a kamara dolgoz fel. Az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket automatikusan törlik a névjegyzékből, hasonlóan azokhoz, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével, vagy nem veszik át küldeményüket értesítési címükön, illetve határidőben nem értesítik a hatóságot egy lényeges körülményről.

Az új jogszabály pontosítja többek között az igazságügyi szakértők kirendelésére, a szakvélemény tartalmára, valamint a szakértői díjfizetésre vonatkozó szabályokat is.

Joganyag: 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről

Megjelent: MK 2016/64. (V. 5.)

Hatályos: 2016. 06. 15., 2016. 09. 15., 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

   

Hivatalból is átvezeti a földhivatal név-, és címváltozást

Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

2016. július 1-től kezdődően azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető a bejelentés, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a bejelentő kéri – értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság a közhiteles nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján az adatváltozást hivatalból átvezeti.

Júliustól hatályos az az új előírás is, hogy ha a kérelemnek, illetve mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van – ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetve mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt, vagy kérelemre a tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásáig függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától, illetve a tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásának napjától számított tizenöt napon belül adja ki  a földhivatal.

Joganyag: 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

Módosítja: 2016. évi XXXII. törvény

Megjelent: MK 2016/64. (V. 5.)

Hatályos: 2016. 07. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Szigorúbb hatósági előírások lakóházépítésre

2016. szeptember 1-től kezdődően a 300 négyzetmétert alapterületet meg nem haladó lakóház építésekor külön kormányrendelet az építészeti-műszaki tervezői tevékenység végzéséhez felelősségbiztosítást írhat elő.

Az ilyen lakóépületek építésekor már 2016. május 13-tól, a rendelet hatályba lépésétől kezdődően köteles az építtető építész tervezőt megbízni a tervezői művezetésre.

Építési tevékenységet kizárólag kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.

A módosítás értelmében aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.

Az építésfelügyeleti hatóság építési napló hiányában megtilthatja a további építkezést.

Joganyag: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Módosítja: 2016. évi XXXVI. törvény

Megjelent: MK 2016/64. (V. 5.)

Hatályos: 2016. 05. 13., 2016. 07. 01., 2016. 09. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Az arcképmás, ujjlenyomat és a DNS-profil rögzítésének részletszabályai

Május 12-étől új jogszabályt kell alkalmazniuk a nyomozó hatóságoknak az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésére. Az új rendelet emellett meghatározza az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait, továbbá DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit és a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait.

A rendelet mellékletei részletesen meghatározzák az arcképmás rögzítés, az ujj- és tenyérnyomatvétel , valamint a DNS-mintavétel módját is.

Joganyag:12/2016. (V. 4.) BM rendelet az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályairól

Megjelent: MK 2016/63. (V. 4.)

Hatályos: 2016. 05. 12.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Kúria: lehet népszavazást tartani a betelepítési kvótáról

A kormány népszavazási kérdését Nemzeti Választási Bizottság (NVB) februárban hitelesítette, a hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, amelyeket a Kúria egységes eljárásban bírált el. A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát.

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek.

A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, valamint hogy egyértelmű-e.

Kúria határozata szerint: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe.

Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. Annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.

A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék.

Joganyag: Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. Végzése a Nemzeti Választási Bizottság 14/2016. NVB határozatának helybenhagyásáról

Megjelent: MK 2016/62. (V. 3.)

 

Az uniós vámjog részletes végrehajtási szabályai

2016. május elsején lépett hatályba az új uniós vámkódex. A kódex alkalmazását számos végrehajtási rendelet segíti, a részletszabályok közül ez a jogszabály rendezi többek között

• a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó,
• az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának,
• a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó,
• az áruk tarifális besorolására vonatkozó,

• a kezességvállalásra vonatkozó
• a vámraktárra, vámszabad terület létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó

részletes szabályokat.

Joganyag: 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól

Megjelent: MK 2016/60. (IV. 29.)

Hatályos: 2016. 05. 01., 2016. 05. 15., 2016. 05. 30.

---