Jogszabályfigyelő 2017 – 18. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/64–65. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem szerepelt, parlamenti elfogadásra váró törvénymódosításokat ismertetünk.

E heti összeállításunkban a nyáron elfogadásra váró adótörvény-módosításokkal és az új ügyvédi törvény tervezetével foglalkozunk.

 

Tartalom:

„Nyári” adómódosítások

Parlament előtt az ügyvédi törvény tervezete

 

„Nyári” adómódosítások

A korábbi évek gyakorlatával egyezően idén is a parlament elé került a 2018-as adómódosításokat tartalmazó törvényjavaslat, amelynek az elfogadására – mivel a májusi üléstervben nem szerepel – nyáron kerülhet sor.

Az általános indokolás szerint a javaslatcsomagban szereplő módosítások legfőbb célja egyebek mellett a versenyképesség növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, illetve a jogalkalmazás során felmerült problémák kiküszöbölése. A tervezett változtatások közül csupán néhány, a jogászok számára is fontos újdonságot emelünk ki az alábbiakban.

A személyi jövedelemadó tekintetében kedvezően módosulhatnak az orvosi praxisjog átruházásából származó jövedelem szabályai, illetve ugyancsak kedvező változásnak tekinthető, hogy a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármelyik tulajdonostárs nevére szóló bizonylat alapján elszámolható lesz a felmerült költség. Megszüntetnék az ún. adókiegyenlítés intézményét az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek tekintetében, annak helyébe egy egyszerűbb szabályozás lépne.

A tervezett módosítás szerint nem adózhatna ekho szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységi körében szereplő ekhos tevékenysége után, ha egyébként a kata szerinti adózást választotta. El lehet majd kerülni a kata alól történő kikerülést, ha az adózó a 100 ezer forint feletti adótartozását a kata megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti.

18 százalékról 5 százalékra csökkenhet az internet-hozzáférési szolgáltatás áfája és 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a fogyasztási célú halak értékesítésére is. Viszonylag nagyobb terjedelemben újra módosulhat majd az új jövedékiadó-törvény és a helyi adók mértékének a változtatásával kapcsolatban is tartalmaz korlátozó rendelkezéseket a javaslat a jogbiztonság erősítése érdekében.

Érdemes figyelni arra a tervezett helyaidó-módosításra, amely „a jövőbeni helyi adófizetési kötelezettségre figyelemmel korábban” befizetett összegek (jelenlegi túlfizetések) sorsát rendezi.  Eszerint a korábban megfizetett összeg előrehozott adónak minősül majd. Az eltérő minősítés pedig azzal a következménnyel jár, hogy az említett összeg kizárólag jövőben esedékes adóba számítható be, nem téríthető ugyanakkor vissza. A gépjárműadó tekintetében az önkormányzati adóhatóságnak nem kell majd határozatot hoznia, ha az adóalany az adott évben mentes az adó alól (nullás határozatot tehát nem fognak kiküldeni).

Nagyobb szakmai érdeklődésre tarthatnak talán számot az illetéktörvény tervezett módosításai a jogászi körökben. A lakáscseréhez kapcsolódó illetékalap-kedvezményt (forgalmi értékek különbözete utáni illetékfizetés lehetőségét) akkor is igénybe lehet majd venni a jövőben, ha magánszemély a lakását nem magánszeméllyel cseréli el. Pontosítják a cserét pótló vétel és ezzel összefüggésben az illetékkiszabási eljárás felfüggesztésének szabályozását is, ha a megszerzett lakás forgalmi értéke valószínűleg kisebb a később értékesítendő lakás forgalmi értékénél. Változnának továbbá az ingatlanlízing illetékszabályai és a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos forgalmiérték-megállapítási előírások is. Bővülhet azoknak az illetékmentes ajándékozásoknak a köre, amelyek esetében nem kell majd az adóhatóság felé bejelentést tenni.

Megszüntetnék az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget – derül ki a tervezethez fűzött indokolásból – és könnyítenék az egy százalékos adófelajánlás szabályait is.

Az adózás rendjét érintő újdonság, hogy a jövőben gazdasági társaságok a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlájuk számát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját is kötelesek lesznek az adóhatóságnak bejelenteni, illetve a 2017. előtt igénybe vett székhelyszolgáltatás ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esik majd. A NAV a honlapján közzéteszi majd azoknak az adózók adatait is, akik több mint két alkalommal elmulasztották az áfabevallásuk benyújtását.

A módosítások túlnyomó többsége 2018. január elsején léphet hatályba a javaslat szerint, néhány előírást azonban már idén is alkalmazni kell.

 

Joganyag: T/15428. számú törvényjavaslat egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: adómódosításokat és a kapcsolódó törvények módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Parlament előtt az ügyvédi törvény tervezete

Részletes vitára vár a jelenleg hatályos, 1998-ban elfogadott ügyvédi törvény helyébe lépő új kódex tervezete, amely már a címében is alapvető koncepcionális változásra utal. A törvény ugyanis nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó, a kor kihívásainak megfelelő, egységes szemléletű előírásokat tartalmazza majd az általános indokolás szerint.

Kiemelkedő újdonságnak tekinthető az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosok integrálása az ügyvédi kamarákba. A jogi képviseletet ellátó, okiratok ellenjegyzését végző jogtanácsosok a tervezet szerint e tevékenységüket csak kamarai taggá válásuk esetén és a kódex szabályai alapján folytathatják a jövőben. A jogtanácsosok önkéntes alapon léphetnek majd az ügyvédi kamarába, ellenben, ha a fent jelzett tevékenységet szeretnék folytatni, úgy e körben a kamarai tagság kötelező lesz. Egy évi ún. kamarai jogtanácsosi tagság után lehetőség nyílik az ügyvéddé válásra – derül ki az előterjesztésből.

Kiterjed a szabályozás azokra a jogi előadókra is, akik kamarai jogtanácsos irányítása alatt, ugyancsak kamarai nyilvántartásba vétel mellett tevékenykednek. Érdekesség ugyanakkor, hogy az ügyvédi kódex hatálybalépésével a jogtanácsosokra vonatkozó törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyeznék, így a nem kamarai tag jogtanácsosokra csak az általános munkaügyi szabályok vonatkoznak majd ezt követően.

Az ügyvédi tevékenységek meghatározása mellett alapvetően nem változik a szabályozás abban a tekintetben, hogy az ügyvéd az ügyfél megbízása vagy hatósági kirendelés alapján, illetve jogi segítői szolgáltatási szerződés alapján jár el. Újdonságnak tekinthető azonban a sikerdíj tervezett szabályozása. A „tevékenység eredményéhez kötött” munkadíjban történő megállapodás nem lesz tilos a jövőben sem, korlátozzák azonban annak bíróság előtti érvényesíthetőségét. Ez azt jelenti, hogy nem lesz bírói úton kikényszeríthető az a sikerdíj, amely a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. Sok egyéb változás mellett emelkedne az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege (fokozatosan 15 millió forintra) és módosulnának az ügyvédi letét szabályai is.

Jelentősen átalakulhat az ügyfél-azonosítás rendszere a tervezet elfogadása esetén. Az átalakulás egyik sarokpontja, hogy a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelezővé teszik az ügyfél-azonosítást, míg a másik alapvető változás, hogy az ügyvéd a törvény erejénél fogva válik jogosulttá és egyben kötelezetté az ügyféladatok megismerésére. Újdonságnak tekinthető, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell majd vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.

Átalakulhat a kirendelt védőre vonatkozó szabályozás is az új büntetőeljárási kódexre tekintettel, a kirendelés alapján eljáró védőt az ügyvédi kamara fogja kijelölni. A törvénytervezet szabályozza az ügyvédi társulást, a bejegyzett irodaközösséget és ugyancsak újdonságként nevesíti a helyettes ügyvédet és az ügyvédasszisztenst – olvasható az általános indokolásban –, valamint megváltoztatja az országos és a területi kamarák közötti feladatmegosztást.

Az irodai tagsággal nem rendelkező ügyvédnek az akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbíznia. A helyettes ügyvéd megbízása a kamarai tagságnak is az előfeltétele lesz. Ettől függetlenül a konkrét esetekben, ügyekben történő helyettesítéséről az ügyvéd külön megállapodással is gondoskodhat. Az ügyvédasszisztens pedig a „munkáltató képviselőjeként funkcionál” majd az adminisztratív feladatok teljesítése során. Az ügyvédasszisztensek esetében is feltételként fogalmazódik meg a kamarai nyilvántartásba vétel.

Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek majd hatályba, egyes rendelkezések ellenben már 2017 októberétől, mások viszont csak 2018 júliusától alkalmazhatók a jelenlegi állapot szerint.

 

Joganyag: T/15371. az ügyvédi tevékenységről

Módosítja: –

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: részletesvita-szakasz megnyitására váró javaslat

 

---