Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2017/118–119. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunk a nyári törvényalkotási szünet folytán, új törvények, törvénymódosítások megjelenése hiányában az igazságügyi miniszter cégjogi változásokat tartalmazó rendeletét és az Alkotmánybíróság szja egy százalékával kapcsolatos határozatát ismerteti.
Tartalom:
Cégjogi változások – bejegyzési, változásbejegyzési kérelem, székhelyszolgáltatás
Valamennyi vallási közösség részére biztosítani kell az szja egy százalékát
Cégjogi változások – cégbejegyzés, változásbejegyzési kérelem, székhelyszolgáltatás
2017. július 19-ével változott a cégbejegyzési eljárás és a székhelyszolgáltatás szabályozása. A cégbejegyzést illetően kizárólag a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem nyomtatvány tartalma módosult, amelyre azonban mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet, mivel a megváltozott nyomtatványokat a módosítás hatálybalépésére tekintettel (kihirdetést követő nap) már 2017. július 19-étől használni kell. A cégbejegyzési kérelem általános része az átalakulás, egyesülés, szétválás adatai tekintetében módosult, míg a cég- és változásbejegyzési kérelem ugyancsak átalakulás, egyesülés, szétválás adatai tekintetében, valamint az összevont éves beszámolóba bevont cégek adatait illetően, végezetül a külföldiek közvetlen magyarországi kereskedelmi képviselete adatait illetően módosult.
A székhelyszolgáltatás tekintetében újdonság, hogy könnyített feltételek mellett biztosítható a székhelyszolgáltatás akkor, ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások, továbbá, ha a székhelyszolgáltató kézbesítési megbízottként a cégjegyzékbe be van jegyezve, vagy, ha felek között a székhelyszolgáltatáson túl tartós könyvvezetési megbízási jogviszony áll fenn. Kisebb mértékben módosult a postai küldemények átvételének a szabályozása is. Kiemelendő továbbá, hogy 2018. június 30-áig kitolták a székhelyszolgáltatási rendelet előírásaihoz való alkalmazkodásra nyitva álló határidőt, azaz türelmi időt.
Joganyag: 9/2017. (VII. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet és a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/118. (VII. 18.)
Hatályos: 2017. 07. 19.
Megjegyzés: két jogszabály kisebb terjedelmű módosítása
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Valamennyi vallási közösség részére biztosítani kell az szja egy százalékát
Az Alkotmánybíróság határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet jelent, hogy a vonatkozó törvényi előírás az adózók számára nem teszi lehetővé, hogy az szja egy százalékáról szóló rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak, azaz valamennyi vallási közösség részére felajánlható legyen az egy százalék, ezért a taláros testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2017. december 31-éig a jogalkotási feladatának e körben tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: „A hatályos szabályozás azonban csak egyes vallási közösségek tagjai számára adja meg a lehetőséget, hogy adójuk meghatározott részével közösségüket támogassák, míg más közösségek tagjait e lehetőségből kizár.” Ez a különbségtétel pedig a különböző vallási közösségek követői, mint személyek oldaláról nézve „észszerűtlen és indokolatlan”.
Kiemeli ugyanakkor a határozat, hogy: „Az Alaptörvényből nem következik, hogy a bevett egyházak és a vallási egyesületek támogatását azonos módon kellene szabályozni, ugyanakkor az egyén – mint hívő és adózó – oldaláról nem tehető indokolatlan különbség.”
Joganyag: 17/2017. (VII. 18.) AB határozat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvénnyel kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról és alkotmányjogi panasz elutasításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/118. (VII. 18.)
Hatályos: –
Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása és alkotmányjogi panasz elutasítása
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!