A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2017/164–167. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a bírósági nemperes eljárások új szabályairól, a hagyatéki eljárást érintő módosításokról, valamint az Alkotmánybíróság földforgalmi törvénnyel kapcsolatos döntéséről olvashatnak.
Tartalom:
A bírósági nemperes eljárások új szabályai
A hagyatéki eljárást érintő módosítások
Megváltás a végrendeleti örökösnek, ha az állam szerzi meg a földtulajdont
A bírósági nemperes eljárások új szabályai
Elfogadta az Országgyűlés az új polgári perrendtartási kódex hatálybalépésére tekintettel szükségessé vált új bírósági nemperes eljárási szabályokat. A törvény első fejezete a bírósági nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket, illetve a későbbiekben szabályozott nemperes eljárások közös szabályait, míg a második fejezete a holtnak nyilvánítási eljárás, a halál tényének megállapítása iránti eljárás, az eltűntnek nyilvánítási eljárás, az apaság vélelmének megdöntése iránti eljárás, a házassági életközösség alatt a házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő megszüntetése és helyreállítása iránti eljárás tekintetében alkalmazandó különös szabályokat tartalmazza.
A törvény 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Hatályát veszti ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában elfogadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet, valamint a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet.
Bővebben olvashat erről itt.
Joganyag: 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/166. (X. 12.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A hagyatéki eljárást érintő módosítások
A Végrendeletek Országos Nyilvántartásával, illetve házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos a hagyatéki eljárásról szóló törvénynek azon módosítása, amely a közjegyzőket és az egyes igazságügyi törvényeket érintő, alábbiakban hivatkozott törvénycsomagban került elfogadásra.
A módosítás értelmében a közjegyző a hagyatéki eljárásban mindkét fent említett nyilvántartást megkeresi az örökhagyó esetleges vagyonjogi rendelkezéseinek a beszerzése érdekében. Ezen felül a törvénymódosítás szerint az ügyvédi kamarai irattárban elhelyezett végintézkedések adatait a Magyar Ügyvédi Kamara átadja Végrendeletek Országos Nyilvántartása részére, valamint adategyeztetést írnak elő a kamara és a Végrendeletek Országos Nyilvántartása számára az ügyvéd által készített vagy letétbe vett végintézkedéseknek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzett adatai tekintetében, annak érdekében, hogy ezen iratok a kamarai irattárban kerüljenek elhelyezésre.
Joganyag: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
Módosítja: 2017. évi CXIX. törvény
Megjelent: MK 2017/166. (X. 12.)
Hatályos: 2017. 12. 01., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Megváltás a végrendeleti örökösnek, ha az állam szerzi meg a földtulajdont
Egy, az Alkotmánybíróság elé került ügyben az örökhagyó külterületi, szántó művelési ágú földterületei vonatkozásában alaki szempontból kifogástalan végrendeleti intézkedést tett. A végrendelet tételét követően néhány évvel került sor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) azon módosítására, amely a végrendeleti úton történő földtulajdon-szerzés tekintetében korlátozásokat állapított meg a földművesnek nem minősülő tulajdonszerzők esetében (birtokszerzési maximum). A végrendeleti öröklés esetén a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyáshoz kötött, amelynek megtagadásához a végrendelet érintett rendelkezésének az érvénytelensége fűződik jogkövetkezményként, azaz e körben a törvényes öröklés rendje, végső soron pedig az állam szükségképpeni öröklése érvényesül. A jogszabály azonban nem tartalmaz rendelkezéseket a végrendeleti örökös kompenzációja tekintetében.
E helyzet következett be egy konkrét ügyben, melyre tekintettel a végrendeleti örökös alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a tekintetben, hogy Földforgalmi tv.-ben nem szerepel olyan szabály, amely „a végintézkedésen alapuló tulajdonszerzés jóváhagyásának megtagadása esetére, amennyiben a törvényes öröklés rendjén az állam öröklése áll be, a végrendeleti örökös javára megváltást állapít meg.”
E mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére az Alkotmánybíróság az év végéig adott határidőt az Országgyűlés számára. Ezzel egyidejűleg a Földforgalmi tv. 34. § (3) bekezdése utolsó mondatát – miszerint „ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni” – 2017. október 11-ei hatállyal megsemmisítette.
Joganyag: 24/2017. (X. 10.) AB határozat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/165. (X. 10.)
Hatályos: 2017. 10. 11.
Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!