A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2017/177–183. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban két salátatörvényről, illetve a kilakoltatási moratóriumról, valamint a társaságiadó-törvény újabb végrehajtási rendeletéről olvashatnak.
Tartalom:
Belügyi salátatörvény
Kilakoltatási moratórium
Az új ügyvédi törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások
Korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vétele
Belügyi salátatörvény
Több mint két tucat törvény módosítása bújik meg a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról címet viselő salátatörvényben, így egyebek mellett az illetéktörvény, a vízgazdálkodási törvény, az ingatlan-nyilvántartási törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény, a szabálysértési törvény, a körözési nyilvántartásról szóló törvény, a földforgalmi és a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvények, továbbá az elektronikus ügyintézési törvény, valamint az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvény is. A módosítások egy része a vízgazdálkodási feladatokkal és hatósággal függ össze.
Joganyag: 2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/182. (XI. 10.)
Hatályos: 2017. 12. 01., 2018. 01. 01., 2018. 05. 10., 2019. 01. 01.
Megjegyzés: 26 törvény módosítását tartalmazó jogszabály
Kilakoltatási moratórium
A lakóingatlanok végrehajtási eljárás keretében történő kiürítésére november 15-étől április 30-nem kerülhet sor magánszemély kötelezettek esetében, kivételt képeznek: az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése, illetve azon eljárások, amelynek során a kötelezettekkel szemben korábban már rendbírságot szabtak ki.
Joganyag: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
Módosítja: 2017. évi CXXXV. törvény
Megjelent: MK 2017/182. (XI. 10.)
Hatályos: 2017. 11. 11.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az új ügyvédi törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások
Több mint félszáz törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott salátatörvény, amelynek elfogadására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépése szolgáltatott okot.
A módosítások túlnyomó többsége szövegcserés módosításnak tekinthető az új ügyvédi törvény fogalmainak és szóhasználatának való megfelelés érdekében. Terjedelmesebb változás érinti ugyanakkor a végrehajtási törvényt, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a hagyatéki eljárásról szóló törvényt, a bírósági szervezeti törvényt, az új polgári perrendtartási törvényt, valamint magát az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt is. Ezek közül az alábbi érdekességeket emeljük ki.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. szóló törvény kiegészül a „polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartása”szabályaival. Ennek értelmében a hirdetményi kézbesítésekről a bíróságok számítógépes nyilvántartást vezetnek, amelyeknek az országosan összekapcsolt közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezeli. Az adatokról az OBH elnöke meghatározott költségtérítés ellenében felvilágosítás ad a kérelmezőnek a saját személyére vonatkozóan. Másnak ellenben – a bíróságok, hatóságok kivételével – csak akkor adható felvilágosítás, ha a törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybelépés előtti módosítása körében felhívjuk a figyelmet a képviselet szabályait érintő módosításokra, illetve az okiratokat érintő szabályozás változására, de több ponton módosul a kódex egyéb, az ügyvédi törvénnyel összefüggésben nem álló kérdés tekintetében is.
Érdekesség továbbá, hogy a salátatörvény módosítja magát ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt is. Egyes rendelkezéseknek az eltérő szöveggel történő hatálybalépését rendeli el, illetve több helyen kiegészíti a már kihirdetett törvényszöveget.
Joganyag: 2017. évi CXXXVI. törvény az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/182. (XI. 10.)
Hatályos: 2017. 11. 18., 2018. 01. 01., 2019. 01. 01.
Megjegyzés: 52 törvény módosítását tartalmazó salátatörvény
Korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vétele
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2017. január elsejétől hatályos módosítása állapította meg a korai fázisú vállalkozás fogalmát és az arra vonatkozó speciális szabályokat. Az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet a korai fázisú, valamint az azokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályokat határozza meg.
A nyilvántartás vezetése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozik. A jogszabály részletesen meghatározza mind a korai fázisú, mind pedig a támogató vállalkozások nyilvántartásba vételi kritériumait, a kérelem tartalmát és az eljárási szabályokat.
Fontos kiemelni, hogy az a kérelmező is jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtani, amelynél legkorábban 2017. január 1 elsején fennálltak a kormányrendelet szerinti előfeltételek.
A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Joganyag: 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/181. (XI. 09.)
Hatályos: 2017. 12. 09.
Megjegyzés: új jogszabály
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!