Jogszabályfigyelő 2017 – 6. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/17-20. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságát dolgoztuk fel.

E heti összeállításunkban a parlament hamarosan megkezdődő tavaszi ülésszakában tárgyalandó két jogszabálytervezetet és egy jogforrástani kérdésekkel foglalkozó kúriai döntést is ismertetünk.

 

Tartalom:

Büntetés enyhítése az eljárás elhúzódása miatt
Tovább bővülhet az egyszerű bejelentéssel végezhető építkezések köre
Büntető tárgyú törvénymódosítás közigazgatási egyeztetés alatt
A jogszabályok hatálybalépése és alkalmazhatósága

 

Büntetés enyhítése az eljárás elhúzódása miatt
Az Alkotmánybíróság egy konkrét ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasz elbírálása során megállapította: ha a bíróság a terhelttel szemben alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezményt az eljárás elhúzódása miatt enyhíti, akkor a határozatának indokolásában alapjogi követelményből eredően rögzítenie kell az eljárás elhúzódásának a tényét, a büntetés enyhítését és az enyhítés mértékét. Az ügy elvi jelentőségére tekintettel az Alkotmánybíróság elrendelte a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételét – derül ki annak indokolásából.

Bővebben itt olvashat az ügyről.

Joganyag: 2/2017. (II. 10.) AB határozat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 258. § (3) bekezdés e) pontjával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról és bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/20. (II. 10.)
Hatályos: 2017. 02. 07.
Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elbírálása

 

Tovább bővülhet az egyszerű bejelentéssel végezhető építkezések köre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter által előterjesztett és tárgysorozatba vett javaslat alapvető célja, hogy a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók legyenek egyszerű bejelentéssel – derül ki a tervezet indokolásából. Alapvető követelmény, hogy az építkezés a saját lakhatást biztosítsa.
Joganyag: T/13849. számú törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: www.parlament.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Büntető tárgyú törvénymódosítás közigazgatási egyeztetés alatt
Elkészült és a kormányzati honlapon elérhetővé vált a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosításáról szóló javaslat, amely egyebek között a bírók kizárásának a szabályait érinti.
Bővebben itt olvashat erről.

Joganyag: 2017. évi … törvény egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénycsomag-tervezet

A jogszabályok hatálybalépése és alkalmazhatósága
A Kúria egy konkrét ügyben kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban részletesen kifejtette, hogy alapvető jelentőséggel bír, hogy egy jogszabályi módosító rendelkezés mikortól válik alkalmazható, azaz mely időpontokban keletkezett tényekre, jogviszonyokra, eljárási cselekményekre alkalmazható. Ennek kapcsán elvi jelentőséggel rámutatott arra, hogy a jogszabály hatálybalépése és alkalmazhatósága egymástól eltérő fogalmak.
A jogalkotási törvény főszabálya szerint a jogszabályi rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően keletkezett tényekre, jogviszonyokra, valamint ezt követő eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A másik, ugyancsak a jogalkotási törvényben szereplő főszabály rögzíti, hogy az adott jogszabály hatálya alatt keletkezett tényekre, jogviszonyokra, megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezést annak hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Az adott jogszabály (módosító jogszabály) rendelkezhet azonban akként is, hogy előírásai a hatálybalépést megelőzően keletkezett tényekre, jogviszonyokra, megkezdett eljárási cselekmények (folyamatban lévő ügyek) esetében is alkalmazhatóak, illetve kizárhatja a hatályvesztést követő alkalmazhatóságot is. Éppen ezért döntő jelentőségű, hogy a hatályba lépett jogszabály rendelkezései mikortól (és meddig) válnak „alkalmazható” joggá – derül ki a Kúria Kfv.IV.35.631/2015. számú ügyben született döntéséből.

Joganyag: BH2017. 38.
Módosítja: –
Megjelent: Bírósági Határozatok 2017/1.
Hatályos:
Megjegyzés: elvi jelentőségű eseti döntés

 

---