Jogszabályfigyelő 2018 – 17. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben tekintve, hogy a 2018/57–59. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a jogalkalmazói munkát elősegítő szakmai tájékoztatók, közlemények, állásfoglalások közül válogattunk.   

E heti összeállításunkban az új Pp. szerinti keresetlevél felépítéséről, valamint a gondnokolti nyilvántartásból történő elektronikus adatigénylésről olvashatnak.

 

Tartalom:

A keresetlevél szerkezeti egységei és a kötelező tartalmi elemek sorrendje az új Pp. alapján

Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából álláspályázathoz is

 

A keresetlevél szerkezeti egységei és a kötelező tartalmi elemek sorrendje az új Pp. alapján

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jogértelmezési kérdéseinek a megválaszolása érdekében a Kúria – a bírói kar elismert tagjainak a részvételével – szakmai konzultációs testületet hozott létre és működtet a jogalkalmazói munka elősegítése céljából. A konzultációs testület állásfoglalásai nem kötelező érvényűek a bíróságokra nézve sem, mindenképpen célszerű azonban a bírói testület véleményét megismerni a megválaszolt kérdések tekintetében.

Az utóbbi időben leginkább a keresetlevelek formai és tartalmi követelményeivel kapcsolatos (kezdeti) bírósági gyakorlat borzolja az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok kedélyeit. Ezzel kapcsolatban a Kúria konzultációs testülete (34. számon közzétett véleményében) akként foglalt állást, hogy nem lehet visszautasítási ok,

– ha a keresetlevél egymástól elkülönülten, felismerhetően tartalmazza mindhárom Pp. szerinti szerkezeti egységet (bevezető rész, érdemi rész, záró rész), bár azoknak a címe nem került feltüntetésre;

– az egyes szerkezeti egységeken belül a tartalmi elemek nem a kódex szerinti sorrendben szerepelnek. A tartalmi elemek tekintetében a Pp. vonatkozó rendelkezései (Pp. 170. §) ugyanis a konzultációs testület álláspontja szerint nem állapítanak meg sorrendet.

A fentiekből tehát az a következtetés szűrhető le, hogy a keresetlevél főbb szerkezeti egységeinek sorrendben és elkülöníthető módon kell szerepelniük a keresetlevélben, a szerkezeti egységen belül ugyanakkor a kötelező tartalmi elemek sorrendjének már nincs alapvető jelentősége. Mindennek következtében a kúriai vélemény szigorúan nyelvtani értelmezése szerint tehát, arra nincs ugyanakkor lehetőség, hogy egy adott kötelező tartalmi elem (pl. költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem) teljesen egyértelműen egy másik szerkezeti egységben (mondjuk érdemi rész) kerüljön feltüntetésre.

Ezzel szemben a Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez címmel a Wolters Kluwer gondozásában megjelent kiadvány – elismerve természetesen hogy a szabályozás célja (a professzionális képviselet szabályait alapul véve) egyrészt, hogy „sorvezetőként” szolgáljon a keresetlevelet készítő felperesnek, másrészt pedig, hogy elősegítse „a kereset azonnali tárgyalhatóságát”, valamint az alperesi érdemi ellenkérelem előterjesztését – egy kissé talán megengedőbb álláspontra helyezkedett. A szerző(k) véleménye szerint ugyanis a Pp. előírásaitól eltérő szerkezeti felépítés nem jelenti azt, hogy a keresetlevél nem felel meg a törvény előírásainak, feltéve, hogy az valamennyi kötelező kelléket egyértelműen tartalmazza. Lásd: Wopera Zsuzsa (szerk): Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez [online]. Wolters Kluwer, Budapest, 2017.11.10. [2018.04.15.]

A 34. szám alatt közzétett kúriai állásfoglalás itt érhető el.

Joganyag: –

Módosítja: –

Megjelent: lb.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: a Kúria konzultációs testületének az állásfoglalása

 

Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából álláspályázathoz is

Az Országos Bírósági Hivatal (birosag.hu) honlapján a közelmúltban megjelent közlemény a gondnokoltak és az előzetes nyilatkozatok nyilvántartásából való adatigénylésről ad tájékoztatást a vonatkozó jogszabály [16/2014. (III. 13.) KIM rendelet a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról] alapján.

A közlemény szerint az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a gondnokolti nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatás iránt, tekintve, hogy egyre több álláspályázat esetén várják el a nyilvántartás adatairól kiállított igazolás benyújtását.

A nyilvántartásból történő adatszolgáltatás 2017. január elejétől elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is kérhető, a kérelemben azonban akár a személyes (papír) alapú átvétel is megjelölhető.

Az adatszolgáltatásért díjat kell fizetni, amelynek mértéke annak függvényében változik, hogy az kérelmező saját magáról (3000 Ft) vagy más személyről (6000 Ft) szeretne igazolást kérni. A díjfizetési kötelezettség átutalással, postai csekken, vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel teljesíthető.

Nyomtatványok (elektronikus és papír alapú ügyintézéshez) elérhetők itt.

Joganyag: –

Módosítja: –

Megjelent: birosag.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: jogérvényesítést elősegítő tájékoztató

---