Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2018/74–77. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, valamint a Parlament előtt lévő, elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a számlázóprogramok adatszolgáltatásának új szabályairól, illetve az Alaptörvény és az infotörvény tervezett módosításáról olvashatnak.
Tartalom:
Számlázóprogramok adatszolgáltatása
Az Alaptörvény hetedik módosítása – a betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme
Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében
Számlázóprogramok adatszolgáltatása
Újabb alcímmel egészül ki 2018. július elsejei hatálybalépéssel a számlákról, nyugtákról és az elektronikus számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 2014-es NGM rendelet a számlázóprogramok adatszolgáltatását illetően.
A módosítás egyértelműen rögzíti az adatszolgáltatás teljesítésének a feltételeit, a hibás adatszolgáltatás esetén végrehajtandó feladatokat, a manuális rögzítés lehetőségét, illetőleg a fogadó rendszer üzemzavara, karbantartása, továbbá adóalany rendszerének üzemzavara vagy internetszolgáltatásának elégtelensége esetén követendő eljárás részletszabályait.
A fent jelzett módosító rendelkezések 2018. július elsején lépnek hatályba.
Joganyag: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet
Módosítja: 2/2018. (VI. 1.) PM rendelet
Megjelent: MK 2018/77. (VI. 1.)
Hatályos: 2018. 06. 02., 2018. 07. 01.
Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás
Az Alaptörvény hetedik módosítása – betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme
A Kormány nevében eljárva az igazságügyi miniszter a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény hetedik módosítását, amelynek alapvető célja a nemzeti szuverenitás védelme és idegen népesség Magyarországra történő betelepítése tilalmának a rögzítése – olvasható az előterjesztői indokolásban. Változnak emellett a Magyarországon történő tartózkodásnak és a menedékjognak az alapvető szabályai is.
A jogászi szakma számára kiemelkedő jelentőségű módosításként „a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására” vonatkozó lehetőség megteremtése emelhető ki. Fontos továbbá, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása pontosítja a bírósági jogértelmezést. E körben rögzíti, hogy a bíróságok a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Újdonság ugyanakkor, hogy a jogszabály céljának a megállapítása során alapvetően annak a preambulumából, illetve az indokolásából kell kiindulni. „Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Az Alaptörvény hetedik módosításának az elfogadásával a jogalkotó alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni azt is, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának többek között külső korlátja lehet mások magán- és családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való joga”. E körben a következő előírást tartalmazza a javaslat: „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”
Joganyag: T/332. számú javaslat Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása
Módosítja: –
Megjelent: www.parlament.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében
A GDPR 2018. május 25-ei hatálybalépésére tekintettel szükségesnek tartja a Kormány az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosítását. A Parlamenthez benyújtott javaslat értelmében a GDPR szabályait „a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni”, a hazai kis- és középvállalkozások tekintetében azonban az arányosság elvére támaszkodva szükséges rögzíteni, hogy elsősorban a figyelmeztetés jogkövetkezményét kell jogsértés esetén alkalmazni. Ennek érdekében a módosítás kimondja, hogy a hatóság a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások első alkalommal történő megsértése esetén „elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik”.
Joganyag: 2018. évi ….. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról (T/335. számú javaslat)
Módosítja: –
Megjelent: www.parlament.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!