A rendezvény betiltásának alternatívái

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A EJEB álláspontja szerint a magyar hatóságoknak megegyezésre kellett volna törekedniük a szervezőkkel és egy megfelelő alternatív helyszínt kellett volna felajánlaniuk, a Repülőtér közelében, ahol a demonstráció ugyanolyan jelentőséggel tartható meg.

Az alapügy

Az ügy még 2012 októberében kezdődött, amikor a szakszervezet vezetője bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, hogy demonstrációt kíván tartani a Ferihegyi Repülőtérre vezető úton. Bejelentésében előadta, hogy a rendezvényt egy forgalom által elzárt területen kívánja megrendezni, ezért az az út forgalmát nem zavarja. A demonstrációval fel kívánták hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér (Repülőtér) vezetése a dolgozói bérek csökkentését tervezi, amely súlyos helyzetbe hozhatja őket. A rendezvényt délután 3 és 5 óra között, körülbelül száz fő részvételével tervezték megrendezni, ahol beszédeket tartottak és nyílt levelet készítettek volna.

A rendőrség elfogadta a bejelentést és nyilvántartásba vette a rendezvényt, illetve jelezte a szervezők számára, hogy a program és a szükséges rendőri biztosítás egyeztetése érdekében személyes találkozót kezdeményeznek.

Még ugyanezen a napon a szakszervezet vezetői találkoztak a Monori Rendőrkapitányság illetékeseivel, akik javasolták, hogy a rendezvényt valahol máshol tartsák meg, mert a tervezett helyen való tüntetés akadályozhatja a forgalmat. A rendőrség úgy látta, hogy a tüntetés elérhetetlenné teheti a Repülőteret és megakadályozhatja az utasokat azon joguk gyakorlásában, hogy elhagyják Magyarországot. A rendezvény megtartása továbbá a KRESZ szabályait is sértené, mivel a forgalom elől elzárt területen gyalogosok nem tartózkodhatnak. A szervezők biztosították a rendőröket, hogy a tüntetés résztvevői minden közlekedési szabályt be fognak tartani, az útnak kizárólag a közforgalom által nem használt részét fogják elfoglalni, illetve szórólapokat fognak osztogatni. A szervezők kijelentették, ha a rendezvényen jogszabálysértést tapasztalnak felfüggesztik vagy feloszlatják azt. A rendőrség a fenti biztosítékok ellenére mégis megtiltotta rendezvény megtartását.

A szakszervezet vezetői kezdeményezték a rendőrség határozatnak bírósági felülvizsgálatát, mert álláspontjuk szerint a határozat sérti a gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat. A szervezők érvelése szerint a demonstrációt kizárólag akkor lehetett volna megtiltani, ha az a Repülőtér forgalmának biztosítása érdekében szükséges, illetve, ha a Repülőteret más úton nem lehetne megközelíteni. A rendezvény nem okozott volna nagyobb fennakadást a közlekedésben sem.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyetértett a rendőrség álláspontjával, ezért annak döntést helybenhagyta.

[htmlbox gyulekezesi_komm]

A kérelmező álláspontja

A szakszervezet vezetői ezt követően az EJEB-hez fordultak, mivel úgy ítélték meg, hogy a rendőrség és a bíróság döntésével Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) garantált gyülekezés és egyesülés szabadságára vonatkozó jogukat.

A kérelmezők azt állították, hogy a rendőrség nem jogszerűen korlátozta a gyülekezési jogukat, mert döntését a gyülekezési törvény kiterjesztő értelmezésére alapította. A gyülekezési jog korlátozásának jogszerű célja sem volt, azt politikai alapon tiltották be.

A gyülekezési jog a gyülekezés helyének, idejének és programjának szabad megválasztására is vonatkozik, így a Ferihegyi Repülőtérre vezető út használatának megtiltásával Magyarország megsértette az EJEE 11. Cikkét. 

A szervezők szerint a demonstrálók gyülekezéshez való jogának gyakorlásához fontosabb érdek fűződött, mint a légi utasoknak azon jogukhoz, hogy zavartalanul elérhessék a Repülőteret. Az esetleges forgalmi fennakadások pedig nem indokolhatják a rendezvény teljes betiltását, hiszen minden rendezvény akadályozza valamilyen mértékben a közlekedést, a közhatalmi szerveknek pedig engedélyezniük kell a jogszabályoknak megfelelő, békés rendezvények megtartását. A helyszín jelentőségével kapcsolatban kifejtették, hogy a demonstrációt a Repülőtér munkavállalói a Repülőteret érintő ügyben szervezték, ezért fontos, hogy a rendezvényt a Repülőtér közelében lehessen megrendezni.

A rendezvény engedélyezése esetén az nem akadályozta volna a Repülőtér elérhetőségét és az utasok számára sem okozott volna komolyabb fennakadást, mivel mindössze két óráig tartott volna. A demonstrációt forgalom elől elzárt területen tartották volna, amely elég nagy ahhoz, hogy körülbelül 100 ember, a forgalom zavarása nélkül elférjen. A kérelmezők azzal sem értettek egyet, hogy a tüntetés az autóvezetőkre és a tüntetőkre is veszélyt jelentett volna, mivel a rendezvény idejére sebességkorlátozást lehetett volna bevezetni az érintett szakaszon, vagy más hasonló intézkedéssel lehetett volna garantálni a közlekedők és a tüntetők biztonságát. Azt is vitatták, hogy a Repülőtér nem lett volna elérhető, mivel az számos másik úton is megközelíthető.

A kormány érvei

A kormány úgy érvelt, hogy a gyülekezési jog korlátozását a gyülekezési törvény írja elő. Tehát az jogszabályon alapult és a korlátozás jogszerű volt, mivel arra az utat használók érdekben volt szükség.

A korlátozás szükségességét a magyar hatóságok a demonstrálók gyülekezési jogának és az érintettek szabad mozgáshoz való jogának összemérésével állapították meg. Noha a rendezvényt az út forgalom elől elzárt részén tartották volna, de az szükségszerűen korlátozta volna a többi sáv használatát és a Repülőtér megközelítését akadályozhatta vagy lehetetlenné tette volna. A terminálokat nem lehetett volna megközelíteni és a Repülőteret vészhelyzetben sem lehetett volna elérni. A forgalmas úton tartott demonstráció pedig fokozott veszélyt jelentett volna a tüntetők testi épségére.

Az EJEB döntése

Az EJEB helyt adott a magyar kormány azon érveinek, hogy a korlátozás jogszabályon alapult és jogszerű volt, ezért csak azt kellett megvizsgálnia, hogy a korlátozás megfelelt-e a demokratikus társadalomban elvárt szintnek.

Mivel a demonstrációk gyakran okoznak forgalmi fennakadásokat, ezért az EJEB elutasította a kérelmezők azon érvelését, hogy a rendezvény helyét, időpontját, formáját vagy a programját a magyar hatóságok nem korlátozhatják és kimondta, hogy a gyülekezés és egyesülés szabadsága ezen körülményekre nem terjed ki.

A demonstrációk természetüknél fogva fennakadást okozhatnak a forgalomban és a mindennapi életben, de, ha a demonstráción nem várható erőszakos megnyilvánulás a magyar hatóságoknak tűrniük kell a békés rendezvény megtartását. A rendezvény engedélyezésének körülményeit minden esetben a hétköznapi életben okozott fennakadásokra tekintettel egyedileg kell megvizsgálnia.

[htmlbox mt_kommentar]

A kormány nem tudta igazolni, hogy a rendezvény betiltása során az eset egyedi körülményeit megfelelően mérlegelték. Nem vitatott, hogy az út mellé tervezett tüntetés érintette volna a Ferihegyi Repülőtérre vezető forgalmat, de az EJEB értékelte a szervezők forgalom biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását, illetve azt, hogy mindössze 100 fő tüntetett volna, amely jelentős fennakadásokat nem okozott volna, hiszen kizárólag a forgalom elől elzárt területen és mindössze két órán keresztül terveztek demonstrálni.

A fent kifejtettek alapján az EJEB úgy ítélte meg, hogy a demonstráció nem veszélyeztette volna a Repülőtér elérhetőségét. A kormány azon álláspontja pedig, hogy a Reülőtér szükséghelyzetben nem lett volna elérhető, csak puszta spekuláció. A tüntetés tehát érdemben nem hatott volna ki sem a mindennapi életre, sem a Ferihegyi Repülőtéri út forgalmára.

Az EJEB azt sem hagyhatta figyelmen kívül, hogy a demonstráció tervezett helye szimbolikus jelentőségű volt, ezért ahhoz a szervezők ragaszkodtak.

A EJEB álláspontja szerint a magyar hatóságoknak megegyezésre kellett volna törekedniük a szervezőkkel és egy megfelelő alternatív helyszínt kellett volna felajánlaniuk, ahol a demonstráció ugyanolyan jelentőséggel tartható meg. A magyar hatóságok azonban ahelyett, hogy olyan helyszínt kerestek volna a Repülőtér közelében, ahol a demonstrálók érdeküket megfelelően képviselhetik, úgy, hogy közben a Ferihegyi Repülőtérre vezető út forgalmát nem zavarják, inkább betiltották a rendezvényt, azaz a legdrasztikusabb eszközzel megakadályozták, hogy az érintettek gyakorolják a gyülekezési jogukat.

A magyar hatóságok tehát nem a megfelelő eszközt alkalmazták a jogszerű cél elérése érdekében, amikor a repülőtéri forgalom akadályozására hivatkozással betiltották a demonstrációt, ahelyett hogy alternatív helyszínt ajánlottak volna.

A fentiek alapján az EJEB 5-2 arányban megállapította az EJEE 11. Cikkében foglalt gyülekezés és egyesülés szabadságának megsértését és 2000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezők számára.

(hudoc.ehr.coe.int)

---