Jogszabályfigyelő 2018 – 22. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. június 2.
Rovat:

Alábbi cikkünkben a 2018/74–77. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, valamint a Parlament előtt lévő, elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.   


E heti összeállításunkban a számlázóprogramok adatszolgáltatásának új szabályairól, illetve az Alaptörvény és az infotörvény tervezett módosításáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Számlázóprogramok adatszolgáltatása

Az Alaptörvény hetedik módosítása – a betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme

Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében

 

Számlázóprogramok adatszolgáltatása

Újabb alcímmel egészül ki 2018. július elsejei hatálybalépéssel a számlákról, nyugtákról és az elektronikus számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 2014-es NGM rendelet a számlázóprogramok adatszolgáltatását illetően.

A módosítás egyértelműen rögzíti az adatszolgáltatás teljesítésének a feltételeit, a hibás adatszolgáltatás esetén végrehajtandó feladatokat, a manuális rögzítés lehetőségét, illetőleg a fogadó rendszer üzemzavara, karbantartása, továbbá adóalany rendszerének üzemzavara vagy internetszolgáltatásának elégtelensége esetén követendő eljárás részletszabályait.

A fent jelzett módosító rendelkezések 2018. július elsején lépnek hatályba. 

Joganyag: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet

Módosítja: 2/2018. (VI. 1.) PM rendelet

Megjelent: MK 2018/77. (VI. 1.)

Hatályos: 2018. 06. 02., 2018. 07. 01.

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

 

Az Alaptörvény hetedik módosítása – betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme

A Kormány nevében eljárva az igazságügyi miniszter a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény hetedik módosítását, amelynek alapvető célja a nemzeti szuverenitás védelme és idegen népesség Magyarországra történő betelepítése tilalmának a rögzítése – olvasható az előterjesztői indokolásban. Változnak emellett a Magyarországon történő tartózkodásnak és a menedékjognak az alapvető szabályai is.

A jogászi szakma számára kiemelkedő jelentőségű módosításként „a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására” vonatkozó lehetőség megteremtése emelhető ki. Fontos továbbá, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása pontosítja a bírósági jogértelmezést. E körben rögzíti, hogy a bíróságok a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Újdonság ugyanakkor, hogy a jogszabály céljának a megállapítása során alapvetően annak a preambulumából, illetve az indokolásából kell kiindulni. „Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Az Alaptörvény hetedik módosításának az elfogadásával a jogalkotó alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni azt is, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának többek között külső korlátja lehet mások magán- és családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való joga”. E körben a következő előírást tartalmazza a javaslat: „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

Joganyag: T/332. számú javaslat Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében

A GDPR 2018. május 25-ei hatálybalépésére tekintettel szükségesnek tartja a Kormány az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosítását. A Parlamenthez benyújtott javaslat értelmében a GDPR szabályait „a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni”, a hazai kis- és középvállalkozások tekintetében azonban az arányosság elvére támaszkodva szükséges rögzíteni, hogy elsősorban a figyelmeztetés jogkövetkezményét kell jogsértés esetén alkalmazni. Ennek érdekében a módosítás kimondja, hogy a hatóság a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások első alkalommal történő megsértése esetén „elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik”.

Joganyag: 2018. évi ….. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról (T/335. számú javaslat)

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

 

Kapcsolódó cikkek:


Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban
2019. február 20.

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban

Cikkünkben a Pest Megyei Kormányhivatal ingatlan-nyilvántartási osztályvezetőinek értekezletén elhangzott gyakorlati kérdések földhivatali megítéléséről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét
2019. február 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/18–22. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes
2019. február 15.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes

A versenytilalmi megállapodás alapvető feltétele, hogy a munkavállaló - ideértve a vezető állású munkavállalót is - kötelezettsége teljesítése fejében a munkáltató ellenértéket fizessen. Az ellenérték a munkavállaló lényeges joga korlátozásának kompenzálását szolgálja, mivel a megállapodás az új munkaviszony létesítésében gátolja – a Kúria eseti döntése.