Jogszabályfigyelő 2018 – 22. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. június 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/74–77. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, valamint a Parlament előtt lévő, elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.   


E heti összeállításunkban a számlázóprogramok adatszolgáltatásának új szabályairól, illetve az Alaptörvény és az infotörvény tervezett módosításáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Számlázóprogramok adatszolgáltatása

Az Alaptörvény hetedik módosítása – a betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme

Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében

 

Számlázóprogramok adatszolgáltatása

Újabb alcímmel egészül ki 2018. július elsejei hatálybalépéssel a számlákról, nyugtákról és az elektronikus számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 2014-es NGM rendelet a számlázóprogramok adatszolgáltatását illetően.

A módosítás egyértelműen rögzíti az adatszolgáltatás teljesítésének a feltételeit, a hibás adatszolgáltatás esetén végrehajtandó feladatokat, a manuális rögzítés lehetőségét, illetőleg a fogadó rendszer üzemzavara, karbantartása, továbbá adóalany rendszerének üzemzavara vagy internetszolgáltatásának elégtelensége esetén követendő eljárás részletszabályait.

A fent jelzett módosító rendelkezések 2018. július elsején lépnek hatályba. 

Joganyag: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet

Módosítja: 2/2018. (VI. 1.) PM rendelet

Megjelent: MK 2018/77. (VI. 1.)

Hatályos: 2018. 06. 02., 2018. 07. 01.

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

 

Az Alaptörvény hetedik módosítása – betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme

A Kormány nevében eljárva az igazságügyi miniszter a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény hetedik módosítását, amelynek alapvető célja a nemzeti szuverenitás védelme és idegen népesség Magyarországra történő betelepítése tilalmának a rögzítése – olvasható az előterjesztői indokolásban. Változnak emellett a Magyarországon történő tartózkodásnak és a menedékjognak az alapvető szabályai is.

A jogászi szakma számára kiemelkedő jelentőségű módosításként „a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására” vonatkozó lehetőség megteremtése emelhető ki. Fontos továbbá, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása pontosítja a bírósági jogértelmezést. E körben rögzíti, hogy a bíróságok a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Újdonság ugyanakkor, hogy a jogszabály céljának a megállapítása során alapvetően annak a preambulumából, illetve az indokolásából kell kiindulni. „Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Az Alaptörvény hetedik módosításának az elfogadásával a jogalkotó alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni azt is, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának többek között külső korlátja lehet mások magán- és családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való joga”. E körben a következő előírást tartalmazza a javaslat: „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

Joganyag: T/332. számú javaslat Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében

A GDPR 2018. május 25-ei hatálybalépésére tekintettel szükségesnek tartja a Kormány az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosítását. A Parlamenthez benyújtott javaslat értelmében a GDPR szabályait „a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni”, a hazai kis- és középvállalkozások tekintetében azonban az arányosság elvére támaszkodva szükséges rögzíteni, hogy elsősorban a figyelmeztetés jogkövetkezményét kell jogsértés esetén alkalmazni. Ennek érdekében a módosítás kimondja, hogy a hatóság a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások első alkalommal történő megsértése esetén „elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik”.

Joganyag: 2018. évi ….. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról (T/335. számú javaslat)

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

 

Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolattartás a nyári szünetben
2019. július 23.

Kapcsolattartás a nyári szünetben

Az OBH Jogos a kérdés rovata dr. Csorba Petrával, a Kecskeméti Járásbíróság bírájával beszélgetett a kapcsolattartásról.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

A cégtörvény szerinti törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítandó, ha a kérelmező jogi érdekét nem valószínűsíti. A cégnyilvántartás közhitelessége biztosításának célja közvetlen jogi érdek nélkül a kérelem érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé. A cégbíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálhatja az eljárás lefolytatásának szükségességét, de eljárását a kérelmező nem kényszerítheti ki – a Kúria eseti döntése.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat
2019. július 18.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Tiszavasvári Önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és zaklatta a szegregátumban élő helyi kisebbséget, amikor az önkormányzat munkatársai a Becsület  Légiója egyesülettel együtt tartottak bejárást és ellenőrzést a kisebbség által lakott településrészen.