Jogszabályfigyelő 2018 – 22. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. június 2.
Rovat:

Alábbi cikkünkben a 2018/74–77. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, valamint a Parlament előtt lévő, elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.   


E heti összeállításunkban a számlázóprogramok adatszolgáltatásának új szabályairól, illetve az Alaptörvény és az infotörvény tervezett módosításáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Számlázóprogramok adatszolgáltatása

Az Alaptörvény hetedik módosítása – a betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme

Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében

 

Számlázóprogramok adatszolgáltatása

Újabb alcímmel egészül ki 2018. július elsejei hatálybalépéssel a számlákról, nyugtákról és az elektronikus számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 2014-es NGM rendelet a számlázóprogramok adatszolgáltatását illetően.

A módosítás egyértelműen rögzíti az adatszolgáltatás teljesítésének a feltételeit, a hibás adatszolgáltatás esetén végrehajtandó feladatokat, a manuális rögzítés lehetőségét, illetőleg a fogadó rendszer üzemzavara, karbantartása, továbbá adóalany rendszerének üzemzavara vagy internetszolgáltatásának elégtelensége esetén követendő eljárás részletszabályait.

A fent jelzett módosító rendelkezések 2018. július elsején lépnek hatályba. 

Joganyag: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet

Módosítja: 2/2018. (VI. 1.) PM rendelet

Megjelent: MK 2018/77. (VI. 1.)

Hatályos: 2018. 06. 02., 2018. 07. 01.

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

 

Az Alaptörvény hetedik módosítása – betelepítés tilalma, közigazgatási felsőbíráskodás, az otthon védelme

A Kormány nevében eljárva az igazságügyi miniszter a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény hetedik módosítását, amelynek alapvető célja a nemzeti szuverenitás védelme és idegen népesség Magyarországra történő betelepítése tilalmának a rögzítése – olvasható az előterjesztői indokolásban. Változnak emellett a Magyarországon történő tartózkodásnak és a menedékjognak az alapvető szabályai is.

A jogászi szakma számára kiemelkedő jelentőségű módosításként „a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására” vonatkozó lehetőség megteremtése emelhető ki. Fontos továbbá, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása pontosítja a bírósági jogértelmezést. E körben rögzíti, hogy a bíróságok a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Újdonság ugyanakkor, hogy a jogszabály céljának a megállapítása során alapvetően annak a preambulumából, illetve az indokolásából kell kiindulni. „Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Az Alaptörvény hetedik módosításának az elfogadásával a jogalkotó alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni azt is, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának többek között külső korlátja lehet mások magán- és családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való joga”. E körben a következő előírást tartalmazza a javaslat: „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

Joganyag: T/332. számú javaslat Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Infotörvény-módosítás a kkv-k védelme érdekében

A GDPR 2018. május 25-ei hatálybalépésére tekintettel szükségesnek tartja a Kormány az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosítását. A Parlamenthez benyújtott javaslat értelmében a GDPR szabályait „a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni”, a hazai kis- és középvállalkozások tekintetében azonban az arányosság elvére támaszkodva szükséges rögzíteni, hogy elsősorban a figyelmeztetés jogkövetkezményét kell jogsértés esetén alkalmazni. Ennek érdekében a módosítás kimondja, hogy a hatóság a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások első alkalommal történő megsértése esetén „elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik”.

Joganyag: 2018. évi ….. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról (T/335. számú javaslat)

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvénymódosítási javaslat

 

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

A szerző felhasználásra vonatkozó kizárólagos joga olyan személyhez kötött jog, amely a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultja kifejezett engedélye nélkül nem engedményezhető – a Kúria eseti döntése.