Beszámoló az új büntetőeljárási törvényről tartott konferenciáról – 3. rész

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. június 5.
Rovat:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az új Be. legfontosabb jogalkalmazói kérdéseiről tartott konferencia záró részében Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a védői jogok új kihívásairól, míg Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője a hatályon kívül helyezésről beszélt.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál pápáról elnevezett díszterme adott otthont annak a konferenciának, mely az új büntetőeljárási törvény (Be.) hatálybalépése előtti legfontosabb jogalkalmazói kérdésekre kereste a választ. A konferenciáról közölt beszámolónk első részében Polt Péter, Erdei Árpád és Belovics Ervin, a második részben Békés Ádám és Tóth Mihály előadásának összegzését közöltük, a mostani cikkben pedig az utolsó két előadó, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, c. egyetemi tanár és Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője által elmondottakról számolunk be. Előbbi a védői jogok új kihívásairól, utóbbi pedig a hatályon kívül helyezésről beszélt.

Bánáti János előadásának központi kérdése, vajon a védői jogok gyakorlásának milyen új kihívásai várhatóak az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével. Az előadás kitért a hatékonyság és a gyorsaság fontosságára, de egyúttal figyelmeztetett arra a gyakran hangoztatott elvre, miszerint az eljárás hatékonysága nem járhat a garanciák csökkentésével.

Bánáti felhívta a hallgatóság figyelmét arra, amikor az ügyvéd a tanú segítőjeként vesz részt az eljárásban. Ebben az esetben az ügyvéd az eljárás későbbi szakaszában védőként már nem járhat el, kivéve, ha az ügyfele, vagyis a tanú terhelt lesz. Ez pedig azzal a következménnyel jár, az ügyvédek nem fogják elvállalni, hogy a tanúk segítői legyenek, mert ekkor a terhelteket már nem védhetik. Az összeférhetetlenségi szabályok abban az esetben is másként alakulnak az új Be.-ben, amikor egy védő több terhelt képviseletét látja el. Ha a terheltek közötti érdekellentét felmerül, akkor a védő egyik terheltet sem képviselheti, és az eljárásból kizárják.

Vajon hogyan fog működni a kirendelés elosztása? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak Bánáti. A problémát kezdetben az okozza majd, hogy ennek részletes szabályait csak azután lehet kidolgozni, amikor megjelenik az új Be. végrehajtási rendelete. Ezt, valamint a szabályzat megalkotását követően lehet csak kidolgozni azokat az informatikai megoldásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az új Be. kirendeléssel kapcsolatos rendelkezései megvalósulhassanak a gyakorlatban. Mivel ez július 1-jéig már nem lehetséges, ezért az új Be. hatályba lépésekor nem fog tudni érvényesülni az a szabály, hogy a kirendelés a kamarákon keresztül történjen. Mivel a törvény kimondja, hogyha a kamara egy órán belül nem jelöli ki a védőt, akkor a hatóság tesz lépéseket ez ügyben, így a hatályoshoz képest semmi változás sem történik majd.

További kérdést jelent az új kódexben, hogy vajon a védő befolyásolhatja-e a terheltet az egyezség megkötése érdekében. Kitért Bánát a védő azon feladataira is, amelyeket az új Be. a távollévő terhelt esetében határoz meg.

Bánáti János (képünkön) szerint az új Be.-ben sok a Pp.-szerű megoldás: példa lehet a kötött fellebbezés, mely a büntetőeljárásban rosszabb helyzetbe hozza az ügyvédeket, mint a polgári perben. Az előbbiben ugyanis a bejelentett fellebbezés a későbbiekben már nem terjeszthető ki, ezért önvédelemből az ügyvédek minden ellen fellebbezést fognak bejelenteni

Az iratmegismerés szabályainál is lesznek változások. Az eljárás ügyiratait a terhelt és védője a gyanúsítotti kihallgatást követően, erre irányuló indítványra ismerheti meg. A nyomozás során az új Be. eme rendelkezését folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a terhelt és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.

Bánáti szerint ellehetetlenül számukra a szakértői bizonyítás, mivel olyan korlátokat állít fel az új törvény, amely megakadályozza majd az új szakértő kirendelését. A magánszakértői vélemény sem lesz járható út, hiszen a bizonyítási eszközök sorában ez már nem okirat lesz, hanem – ahogy a törvény indokolása fogalmaz: kiegészítő jellegű, a védekezés jogához és a fegyverek egyenlőségéhez társított garanciális biztosíték – védői vélemény csupán.

Az előadó úgy véli, hogy az új Be.-ben sok a polgári perrendtartásszerű (Pp.) megoldás. Példaként a kötött fellebbezést említette, mely a Be.-ben rosszabb helyzetbe hozza az ügyvédeket, mint a polgári perben. Az előbbi esetében ugyanis a bejelentett fellebbezés a későbbiekben már nem terjeszthető ki, ezért önvédelemből az ügyvédek minden ellen fellebbezést fognak bejelenteni.

Bánáti előadását azzal zárta, hogy napjaink informatikai őrülete elérte a büntetőeljárás világát is, és bár a jogalkotó célja ezzel leginkább az volt, hogy az igazságszolgáltatást is áthassa a modernkor szelleme, de félő, hogy a jó szándék ellenére ez inkább csak akadálypályát jelent majd a jogalkalmazónak.

Székely Ákos, a hatályon kívül helyezésről beszélt. Előadásának első felében kitért a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportjának korábbi összefoglaló véleményére, mely 2013-ban két javaslatot is tett a jogalkotónak. Már pár évvel ezelőtt indokoltnak tartották, hogy a Be.-ben benne legyen, ha a Kúria helyez hatályon kívül és utasít új eljárásra, akkor a döntésében kifejtett iránymutatás – eltérően a még most hatályos Be.-től – ne csupán figyelembe veendő, hanem kötelező legyen. Indokoltnak tartották továbbá, hogy kimondja a Be, miszerint a bármely más bíróság által meghozott, hatályon kívül helyező döntéssel szembeni fellebbezés elbírálására a Kúria legyen jogosult. Mindkét javaslat lényege és indoka szerint a Kúriának – a legfelső szint egyedülállóságából fakadóan – kivételes jelentősége és felelőssége van.

A korábbi javaslatok ismertetése után Székely Ákos rátért az új kódexre, és ismertette annak a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos fontosabb szabályait. Ahogy a törvény indokolása is írja, a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének megváltoztatása mögött az áll, miszerint korrigálni kell a hatályon kívül helyezések és a megismételt eljárások erőforrás-pazarló gyakorlatát, és ösztönözni kell azt a törekvést, hogy a büntetőeljárásban szükségtelen ismétlések ne legyenek. Ugyanakkor a másodfokú bíróság a korlátozott felülbírálat keretei között is hivatalból vizsgálja az esetleges abszolút és relatív eljárási szabálysértéseket, amelyek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vonják, vagy vonhatják maguk után.

A megalapozatlanságra kitérve, a részleges megalapozatlanság esetén az új Be. a másodfokú bíróság kötelességévé teszi, kísérelje meg annak megszüntetését úgy, hogy vagy kiegészíti, vagy helyesbíti a tényállást az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy felvett bizonyítás alapján. A teljes megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróságnak továbbra is hatályon kívül kell helyeznie az első fokú bíróság döntését.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A vádlott felmentése esetében, ha az ítélet megalapozatlan, lehetőség van arra, hogy a másodfokú bíróság kimondja a vádlott bűnösségét, ha az ügyészség által indítványozott bizonyítás következtében eltérő tényállást állapítanak meg. Itt kell megjegyeznünk, ha a vádat alátámasztó bizonyíték beszerzését az ügyészség nem indítványozza és az ítélet megalapozatlansága nyilvánvalóan erre vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei nem alkalmazhatóak, azaz nem kerülhet sor az ítélet hatályon kívül helyezésére.

A törvény a harmadfokú eljárás feltételrendszerén nem változtat, azonban a felülbírálat terjedelme jelentősen szűkül. Ez azt jelenti, hogy csak az eltérő döntés vonatkozásában érvényesül a teljes körű felülbírálat. Az indokolatlan hatályon kívül helyezések megelőzése érdekében a törvény újdonságként vezeti be az egyes ügydöntő, érdemi határozatokat hatályon kívül helyező másod- és harmadfokú végzések elleni fellebbezés lehetőségét.

Az előadásokat a szervezők azzal zárták, hogy az új Be. hatályba lépése után a jogalkalmazás hétköznapjaiban felmerülő kérdések egy része talán további konferenciák segítségével lesz majd megválaszolható.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.