Beszámoló az új büntetőeljárási törvényről tartott konferenciáról – 3. rész

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. június 5.
Rovat:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az új Be. legfontosabb jogalkalmazói kérdéseiről tartott konferencia záró részében Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a védői jogok új kihívásairól, míg Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője a hatályon kívül helyezésről beszélt.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál pápáról elnevezett díszterme adott otthont annak a konferenciának, mely az új büntetőeljárási törvény (Be.) hatálybalépése előtti legfontosabb jogalkalmazói kérdésekre kereste a választ. A konferenciáról közölt beszámolónk első részében Polt Péter, Erdei Árpád és Belovics Ervin, a második részben Békés Ádám és Tóth Mihály előadásának összegzését közöltük, a mostani cikkben pedig az utolsó két előadó, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, c. egyetemi tanár és Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője által elmondottakról számolunk be. Előbbi a védői jogok új kihívásairól, utóbbi pedig a hatályon kívül helyezésről beszélt.

Bánáti János előadásának központi kérdése, vajon a védői jogok gyakorlásának milyen új kihívásai várhatóak az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével. Az előadás kitért a hatékonyság és a gyorsaság fontosságára, de egyúttal figyelmeztetett arra a gyakran hangoztatott elvre, miszerint az eljárás hatékonysága nem járhat a garanciák csökkentésével.

Bánáti felhívta a hallgatóság figyelmét arra, amikor az ügyvéd a tanú segítőjeként vesz részt az eljárásban. Ebben az esetben az ügyvéd az eljárás későbbi szakaszában védőként már nem járhat el, kivéve, ha az ügyfele, vagyis a tanú terhelt lesz. Ez pedig azzal a következménnyel jár, az ügyvédek nem fogják elvállalni, hogy a tanúk segítői legyenek, mert ekkor a terhelteket már nem védhetik. Az összeférhetetlenségi szabályok abban az esetben is másként alakulnak az új Be.-ben, amikor egy védő több terhelt képviseletét látja el. Ha a terheltek közötti érdekellentét felmerül, akkor a védő egyik terheltet sem képviselheti, és az eljárásból kizárják.

Vajon hogyan fog működni a kirendelés elosztása? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak Bánáti. A problémát kezdetben az okozza majd, hogy ennek részletes szabályait csak azután lehet kidolgozni, amikor megjelenik az új Be. végrehajtási rendelete. Ezt, valamint a szabályzat megalkotását követően lehet csak kidolgozni azokat az informatikai megoldásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az új Be. kirendeléssel kapcsolatos rendelkezései megvalósulhassanak a gyakorlatban. Mivel ez július 1-jéig már nem lehetséges, ezért az új Be. hatályba lépésekor nem fog tudni érvényesülni az a szabály, hogy a kirendelés a kamarákon keresztül történjen. Mivel a törvény kimondja, hogyha a kamara egy órán belül nem jelöli ki a védőt, akkor a hatóság tesz lépéseket ez ügyben, így a hatályoshoz képest semmi változás sem történik majd.

További kérdést jelent az új kódexben, hogy vajon a védő befolyásolhatja-e a terheltet az egyezség megkötése érdekében. Kitért Bánát a védő azon feladataira is, amelyeket az új Be. a távollévő terhelt esetében határoz meg.

Bánáti János (képünkön) szerint az új Be.-ben sok a Pp.-szerű megoldás: példa lehet a kötött fellebbezés, mely a büntetőeljárásban rosszabb helyzetbe hozza az ügyvédeket, mint a polgári perben. Az előbbiben ugyanis a bejelentett fellebbezés a későbbiekben már nem terjeszthető ki, ezért önvédelemből az ügyvédek minden ellen fellebbezést fognak bejelenteni

Az iratmegismerés szabályainál is lesznek változások. Az eljárás ügyiratait a terhelt és védője a gyanúsítotti kihallgatást követően, erre irányuló indítványra ismerheti meg. A nyomozás során az új Be. eme rendelkezését folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a terhelt és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.

Bánáti szerint ellehetetlenül számukra a szakértői bizonyítás, mivel olyan korlátokat állít fel az új törvény, amely megakadályozza majd az új szakértő kirendelését. A magánszakértői vélemény sem lesz járható út, hiszen a bizonyítási eszközök sorában ez már nem okirat lesz, hanem – ahogy a törvény indokolása fogalmaz: kiegészítő jellegű, a védekezés jogához és a fegyverek egyenlőségéhez társított garanciális biztosíték – védői vélemény csupán.

Az előadó úgy véli, hogy az új Be.-ben sok a polgári perrendtartásszerű (Pp.) megoldás. Példaként a kötött fellebbezést említette, mely a Be.-ben rosszabb helyzetbe hozza az ügyvédeket, mint a polgári perben. Az előbbi esetében ugyanis a bejelentett fellebbezés a későbbiekben már nem terjeszthető ki, ezért önvédelemből az ügyvédek minden ellen fellebbezést fognak bejelenteni.

Bánáti előadását azzal zárta, hogy napjaink informatikai őrülete elérte a büntetőeljárás világát is, és bár a jogalkotó célja ezzel leginkább az volt, hogy az igazságszolgáltatást is áthassa a modernkor szelleme, de félő, hogy a jó szándék ellenére ez inkább csak akadálypályát jelent majd a jogalkalmazónak.

Székely Ákos, a hatályon kívül helyezésről beszélt. Előadásának első felében kitért a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportjának korábbi összefoglaló véleményére, mely 2013-ban két javaslatot is tett a jogalkotónak. Már pár évvel ezelőtt indokoltnak tartották, hogy a Be.-ben benne legyen, ha a Kúria helyez hatályon kívül és utasít új eljárásra, akkor a döntésében kifejtett iránymutatás – eltérően a még most hatályos Be.-től – ne csupán figyelembe veendő, hanem kötelező legyen. Indokoltnak tartották továbbá, hogy kimondja a Be, miszerint a bármely más bíróság által meghozott, hatályon kívül helyező döntéssel szembeni fellebbezés elbírálására a Kúria legyen jogosult. Mindkét javaslat lényege és indoka szerint a Kúriának – a legfelső szint egyedülállóságából fakadóan – kivételes jelentősége és felelőssége van.

A korábbi javaslatok ismertetése után Székely Ákos rátért az új kódexre, és ismertette annak a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos fontosabb szabályait. Ahogy a törvény indokolása is írja, a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének megváltoztatása mögött az áll, miszerint korrigálni kell a hatályon kívül helyezések és a megismételt eljárások erőforrás-pazarló gyakorlatát, és ösztönözni kell azt a törekvést, hogy a büntetőeljárásban szükségtelen ismétlések ne legyenek. Ugyanakkor a másodfokú bíróság a korlátozott felülbírálat keretei között is hivatalból vizsgálja az esetleges abszolút és relatív eljárási szabálysértéseket, amelyek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vonják, vagy vonhatják maguk után.

A megalapozatlanságra kitérve, a részleges megalapozatlanság esetén az új Be. a másodfokú bíróság kötelességévé teszi, kísérelje meg annak megszüntetését úgy, hogy vagy kiegészíti, vagy helyesbíti a tényállást az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy felvett bizonyítás alapján. A teljes megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróságnak továbbra is hatályon kívül kell helyeznie az első fokú bíróság döntését.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A vádlott felmentése esetében, ha az ítélet megalapozatlan, lehetőség van arra, hogy a másodfokú bíróság kimondja a vádlott bűnösségét, ha az ügyészség által indítványozott bizonyítás következtében eltérő tényállást állapítanak meg. Itt kell megjegyeznünk, ha a vádat alátámasztó bizonyíték beszerzését az ügyészség nem indítványozza és az ítélet megalapozatlansága nyilvánvalóan erre vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei nem alkalmazhatóak, azaz nem kerülhet sor az ítélet hatályon kívül helyezésére.

A törvény a harmadfokú eljárás feltételrendszerén nem változtat, azonban a felülbírálat terjedelme jelentősen szűkül. Ez azt jelenti, hogy csak az eltérő döntés vonatkozásában érvényesül a teljes körű felülbírálat. Az indokolatlan hatályon kívül helyezések megelőzése érdekében a törvény újdonságként vezeti be az egyes ügydöntő, érdemi határozatokat hatályon kívül helyező másod- és harmadfokú végzések elleni fellebbezés lehetőségét.

Az előadásokat a szervezők azzal zárták, hogy az új Be. hatályba lépése után a jogalkalmazás hétköznapjaiban felmerülő kérdések egy része talán további konferenciák segítségével lesz majd megválaszolható.

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadták az adócsomagot
2018. november 13.

Elfogadták az adócsomagot

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta az adócsomagot.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben
2018. november 13.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben

A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.