Jogszabályfigyelő 2018 – 23. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2018/78–81. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, valamint a Kúria sajtóközleményei közül válogattunk.   

E heti összeállításunkban az új büntetőeljárási kódex végrehajtási rendeleteiről, valamint a rokontartással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról szóló kúriai véleményről olvashatnak.

 

Tartalom:

A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályai

Titkos információgyűjtés

A Védelmi Program keretében biztosított védelem új szabályai

A büntetés végrehajtását foganatosító bv-intézet kijelölése

Összefoglaló vélemény a rokontartással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról

 

A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályai

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével egyidejűleg, 2018. július elsején lép hatályba a kódex végrehajtására kiadott, a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályait tartalmazó, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet.

A terjedelmes, 216 szakaszból álló jogszabály első része az úgynevezett általános rendelkezéseket (kizárás, áttétel, jegyzőkönyv, ügyiratkezelés, eljáró szervek viszonya, rendészeti szervek intézkedések, hatósági közreműködések, nemzetközi bűnügyi együttműködés) tartalmazza. A második részben az eljárási cselekményekkel kapcsolatos részletes előírásokat helyezték el, a harmadik rész az előkészítő eljárás lefolytatásáról, a negyedik rész a nyomozásról, az ötödik rész a leplezett eszközökről, a hatodik rész pedig az ügyészségi nyomozásról és az előkészítő eljárás során az ügyészség és más szervek közötti együttműködéséről szól. 

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közös nyomozócsoportok létrehozásáról és működéséről szóló 31/2004. (BK 21.) BM–PM együttes utasítás.

Joganyag: 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/81. (VI. 8.)

Hatályos: 2018. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Titkos információgyűjtés

Az új büntetőeljárási kódex hatálybalépésével egyidejűleg megváltoznak a titkos információgyűjtés részletes szabályai is az erről szóló belügyminiszteri rendelet értelmében. A jogszabály a bírói engedély megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait tartalmazza.

A rendelet 2018. július elsején lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a különleges eszközök és módszerek engedélyezéséről és igénybevételéről szóló 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet.

Joganyag: 13/2018. (VI. 7.) BM rendelet a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez kötött eszközei kérelmezésével és az alkalmazás végrehajtásával kapcsolatos szabályokról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/80. (VI. 7.)

Hatályos: 2018. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A Védelmi Program keretében biztosított védelem új szabályai

Ugyancsak az új büntetőeljárási kódex hatálybalépésével egyidejűleg változnak, újulnak meg a Védelmi Program keretében biztosított védelem részletes szabályai a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak tekintetében.

A rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól szóló 4/2002. (III. 28.) IM rendelet.

Joganyag: 15/2018. (VI. 7.) BM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott érintett Védelmi Program keretében biztosított védelmének részletes szabályairól

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/80. (VI. 7.)

Hatályos: 2018. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A büntetés végrehajtását foganatosító bv-intézet kijelölése

A jelenleg hatályos szabályozást felváltó új jogszabály a letartóztatottak, valamint a szabadságvesztésre és elzárásra ítéltek, továbbá a védett fogvatartottak elhelyezésére, illetve az anya és gyermek együttes elhelyezésére vonatkozó előírásokat állapítja meg. A rendelet 2018. július elsején lép hatályba. Hatályát veszti ugyanakkor a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló 55/2014. (XII. 5.) BM rendelet.

Joganyag: 16/2018. (VI. 7.) BM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/80. (VI. 7.)

Hatályos: 2018. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Összefoglaló vélemény a rokontartással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a tartásdíjjal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot tette komplex vizsgálat tárgyává. A márciusban elfogadott összefoglaló vélemény eredményeit május közepén tárta az újságírók elé dr. Makai Katalin a csoport vezetője. A meglehetősen részletes terjedelmes vélemény összefoglaló megállapításaiból csupán néhány érdekességet emelünk ki a következőkben.

A bíróságok gyakorlatát vizsgáló kérdőívek feldolgozása alapján a joggyakorlat elemző csoport arra a következtetésre jutott, hogy a fővárosban és a környékén „a nagyszámú vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző” így a tartási perekben bonyolult bizonyítást kell lefolytatni, ezzel szemben az ország kevésbé fejlett régióiban nem a vagyoni helyzet „feltérképezése okoz problémát, sokkal inkább annak mérlegelése, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő érdeke (megélhetése) is biztosítható legyen”.

A gyermektartási perekben alapvető kérdés a gyermek indokolt szükségleteinek a megállapítása, amely a kúriai vélemény szerint nem korlátozható az alapvető és a kiegészítő szükségletekre, (melyek fogalmát részletesen is kifejtik), boncolgatják ugyanakkor a speciális és a luxusszükségletek témakörét is.

A gyermek szükségletének feltérképezése mellett a másik alapvető kérdés a kötelezett teljesítőképességének a vizsgálata, amelynek tekintetében némi támpontot is nyújt a Kúria a bíróságok és a felek, valamint a jogi képviselőik számára.

Egységes álláspont alakult ki a tekintetben, hogy a tartási perekben el kell kerülni a felesleges bizonyítást; szükségtelen egy meghatározott mértéken felül a kötelezett valamennyi bevételi forrásának a feltárása; az új polgári perrendtartás szerint nagyobb a „bíróság felelőssége a hivatalbóli bizonyítás alkalmazását illetően”; továbbá figyelembe kell venni a bizonyítási szükséghelyzet szabályait.

A bizonyítás egyszerűsítése érdekében a joggyakorlat-elemző csoport a gyermek ún. szűkösen vett, köztudomású alapszükségletét 25 000 forintra teszi 2018-ban (amelyre nézve a bizonyítás lefolytatását szükségtelennek tartják); ezzel összefüggően az ún. minimáltartásdíjat 15 000 forintban jelölték meg. „Amennyiben tehát a jogosult nem kíván a 15 000 forintot meghaladó kötelezetti teljesítőképességet bizonyítani, azzal megelégszik, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítási eljárást nem foganatosít” – olvasható a dokumentumban.

A joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleménye ezen felül is számos kiemelkedően fontos és megfontolandó megállapítás tartalmaz, így a tartási perekkel foglalkozó jogi képviselők számára elengedhetetlenül szükséges lehet a dokumentum részletes tanulmányozása.

Az összefoglaló vélemény elérhető itt.

Joganyag: –

Módosítja: –

Megjelent: kúriai sajtóközlemények

Hatályos: –

Megjegyzés: kúriai joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye

 

---