Jogszabályfigyelő 2023 – 51. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/182–189. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az év végi jogalkotási dömping során született, legfontosabbnak ítélt jogszabályokról, illetve módosításokról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Ingatlan-nyilvántartási módosítások
2. A közbeszerzési törvény módosítása
3. Változik a munkabalesetekkel kapcsolatos szabályozás
4. Digitális állam és digitális szolgáltatások a jövő év második felétől
5. Az internetes közvetítő szolgáltatások szabályai
6. Törvénycsomag a gazdasági szereplők versenyképességének az erősítése és a közigazgatás hatékonyságának a növelése érdekében
7. Az Alaptörvény tizenkettedik módosítása
8. A nemzeti szuverenitás védelme
9. Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások
10. Büntetőjogi tárgyú törvénymódosítások

  

Ingatlan-nyilvántartási módosítások

A tulajdonilap-másolat és az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját illetően módosította az Országgyűlés az ún. Díjtv. szabályait. Ezen felül –az Inytv. és az új, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény szabályait, továbbá a földmérési, térképészeti szabályokat is érinti – mások mellett – az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag. A megváltozott előírások utóbbi körben a tulajdoni lapok, az ingatlan-nyilvántartási térképi adatok lekérdezésének, valamint a másolatok beszerzésének és díjának, illetve a díjmentességnek a kérdéskörével kapcsolatosak, de módosultak egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárási szabályok is. 

• Joganyag: 2023. évi CXVI. törvény egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/189. (XII. 23.)
• Hatályos: 2023. 12. 24., 2024. 01. 01., 2024. 03. 01., 2024. 03. 25., 2024. 10. 01.
• Megjegyzés: 6 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

A közbeszerzési törvény módosítása

Az Országgyűlés a 2023. december 13-ai ülésnapján fogadta el az alábbiakban hivatkozott módosítást, amely főszabályként 2024. február 1-jén lép hatályba. Ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezték az egyes közbeszerzési szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint az ezzel összefüggő rendelkezések módosításáról szóló 330/2023. (VII. 19.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet szabályait. 

• Joganyag: 2015. évi CXLIII. törvény közbeszerzésekről
• Módosította: 2023. évi CXVII. törvény
• Megjelent: MK 2023/189. (XII. 23.)
• Hatályos: 2024. 02. 01., 2024. 02. 21., 2024. 04. 01.
• Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Változik a munkabalesetekkel kapcsolatos szabályozás

A bejelentőlapot és a munkabalesetek kivizsgálásának részletszabályait érinti döntően a munkavédelmi törvény módosítása, amely egy rendelkezés kivételével 2024. január 1-jétől hatályos. 

• Joganyag: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• Módosította: 2023. évi CXVIII. törvény
• Megjelent: MK 2023/189. (XII. 23.)
• Hatályos: 2024. 01. 01., 2024. 03. 01.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Digitális állam és digitális szolgáltatások a jövő év második felétől

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 1. §-ában megfogalmazottak szerint a jogszabály alapvető célja az ún. digitális állampolgárság létrehozása, amelynek keretében felhasználóbarát alapokra helyezi a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatásokat. Széles körű digitális szolgáltatásokat biztosít, ezek különösen: azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer. Egyebek mellett a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális kapcsolatra alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességéről rendelkezik, valamint meghatározza a digitális ügyintézés egységes kereteit és a magánjogi jogviszonyok digitalizációját. (Lásd: 2023. évi CIII. törvény 1. §).

Fontos előírás, hogy: „[a] digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra. A felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat.” Amennyiben igen, úgy szükséges az ún. felhasználói profil aktiválása. Ugyanakkor „[a] felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktiválja, vagy azt inaktiválja.” (Lásd: 2023. évi CIII. törvény 4. §).

A digitális állampolgárságról szóló második részben a törvény a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, illetve a digitális állampolgár azonosító és a digitális állampolgárság nyilvántartás szabályait, valamint az adatkezelési előírásokat határozza meg. A harmadik rész az elektronikus ügyintézésről szól, így tartalmazza például a kötelező elektronikus ügyintézés eseteit, az elektronikus ügyintézés módjait, az ún. elektronikus ügyintézési pont útján történő ügyintézéssel és az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket, a szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, illetve a digitális állampolgárság szolgáltatásokat.

A törvény negyedik része a digitális szolgáltatást biztosító, valamint egyéb szervezetek informatikai együttműködését rendezi, míg az ötödik rész a digitális tér és a szolgáltatók kapcsolatát, a hatodik rész pedig a bizalmi szolgáltatást szabályozza. A hetedik rész 56. címe foglalkozik az elektronikus okiratokkal a magánjogi jogviszonyokban.

A felhatalmazó rendelkezések szerint akár több tucat végrehajtási rendelet is kapcsolódhat majd a törvényhez, amelynek rendelkezései három időpontban, 2024. július 1-jén, szeptember 1-jén és 2025. június elsején lépnek majd hatályba.

Tekintve, hogy 2024. szeptember 1-jével veszti az E-ügyintézési törvény, számos rendelkezés kapcsolódik az átmenethez is.

Kiemelendő végezetül, hogy a digitális állampolgárság szolgáltatásokat legkésőbb az alábbi időpontoktól kezdődően biztosítják: a keretalkalmazást, a digitális személyiadat-tárca szolgáltatást, az eAláírás szolgáltatást és az eAzonosítás szolgáltatást 2024. szeptember 1-jétől, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatást 2025. június 1-jétől, az ePosta szolgáltatást, az eDokumentumkezelés szolgáltatást és az eFizetés szolgáltatást pedig 2026. január 1-től. (Lásd: 2023. évi CIII. törvény 119. §). 

• Joganyag: 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/187. (XII. 22.)
• Hatályos: 2024. 07. 01., 2024. 09. 01., 2025. 07. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Az internetes közvetítő szolgáltatások szabályai

„Az Országgyűlés az online tér biztonsága, a közvetítő szolgáltatók felelősségének szabályozása, a fogyasztók online térben gyakorolható jogainak kiemelt védelme, az elektronikus kereskedelem előmozdítása, az európai uniós testületek és szabályozó hatóságok hatékony együttműködése, valamint az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés céljából […]” és a booking.com botrány nyomán törvényt alkotott az internetes közvetítő szolgáltatásokról, amely módosítja többek között az Szjt. és az Ekertv., valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szabályait is. 

• Joganyag: 2023. évi CIV. törvény az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/187. (XII. 22.)
• Hatályos: 2024. 02. 17., 2024. 10. 18.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Törvénycsomag a gazdasági szereplők versenyképességének az erősítése és a közigazgatás hatékonyságának a növelése érdekében

Több mint hatvan törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, amelyek között számos kódex és jelentős jogszabály is szerepel, egyebek mellett a polgári jog, munkajog, adójog, gazdasági jog, büntetőeljárási jog területéről. 

• Joganyag: 2023. évi CIX. törvény a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/187. (XII. 22.)
• Hatályos: 2023. 12. 23., 2024. 01. 01., 2024. 01. 02., 2024. 03. 01., 2024. 09. 01., 2024. 10. 01., 2025. 01. 01., a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024-es választásának napjától, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter határozatának közzétételét követő naptól
• Megjegyzés: 63 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

Az Alaptörvény tizenkettedik módosítása

Az Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, amelynek célja: „[…] egyrészt a honvédelemmel, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítása, másrészt a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások átvezetése. Tartalmazza továbbá […] a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítést is.” (Lásd: Általános indokolás Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosításához.)

(Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege a Magyar Közlöny 2023/186. számában, 2023. december 22-én jelent meg.)   

• Joganyag: Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása (2023. december 12.)
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/185. (XII. 21.)
• Hatályos: 2023. 12. 22., 2024. 01. 01., 2024. 04. 01., 2024. 07. 01.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

A nemzeti szuverenitás védelme

A Szuverenitásvédelmi Hatóság felállításáról, jogköréről, szervezetéről rendelkezik a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény. Az újonnan létrehozott hatóság alapvető feladata, hogy: „[…] feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett érdekképviseleti, dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket − ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik −, valamint azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy ilyen tevékenységek támogatására irányul.” (Lásd: a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényhez fűzött Általános indokolás).

A 2023. évi LXXXVIII. törvény 32. §-a a Btk. módosítása folytán egy új bűncselekményt állapít meg: „A jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, továbbá a jelölt, aki nyilvánvalóan külföldről származó támogatás felhasználásával megszegi a pártfinanszírozási vagy az újonnan bevezetett, az egyesületek, jelöltek finanszírozására vonatkozó szabályokat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, emellett pedig vele szemben kötelezően alkalmazni kell a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést. A javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy a külföldi támogatás tilalmára vonatkozó szabályok szándékos kijátszása esetén, az ily módon biztosított vagyoni előny tényleges felhasználója a jelölt, a jelölő szervezet lesz, így a jogellenes vagyoni előny felhasználójaként a jelölt, a jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője büntetőjogi felelőssége megállapítható. A kijátszásra irányuló megállapodás tényállási elemmé válása okán a vagyon eredetét leplező megállapodást kötő másik fél a büntetendő cselekmény – a felhasználás – tekintetében részesi magatartást valósít meg, amely a büntetőjog általános szabályai szerint az elkövetővel azonos módon büntethető [Btk. 14. § (3) bekezdés]. A javaslat emellett meghatározza a tiltott külföldi támogatás büntetőjogi fogalmát.” (Lásd: 2023. évi LXXXVIII. törvény részletes indokolását a 25. §, 28–29. §, 32–34. §-ok alatt.)

A fentieken túl módosítja az új törvény egyebek mellett a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény és a Civil tv. szabályait is. 

• Joganyag: 2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/185. (XII. 21.)
• Hatályos: 2023. 12. 22., 2024. 03. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások

Közel húsz törvény szabályait érinti az alábbiakban hivatkozott igazságügyi tárgyú törvénycsomag. A módosításokkal összefüggésben a végső előterjesztői indokolás általános részéből a következőket emeljük ki.

Az Fgytv. és a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítását a bírságokra vonatkozó rész tekintetében visszatartó erővel nem rendelkező minimum és maximum bírságösszegek indokolták. Ezen felül a fogyasztóvédelmi törvény az ún. honlapblokkolásra vonatkozóan és légiutas-jogokkal összefüggésben is módosult. Az Fttv. módosítása a jogellenes online tartalmat megvalósító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hozzáférhetetlenné tételéről rendelkezik.

A Kjtv. módosítása közjegyzők illetékességére, a közjegyzői pályázatokra, illetve a közjegyzői ügyleti okiratról történő másolatkiadásra vonatkozó szabályokat érintik. A Ctv. módosítása elsődlegesen szövegkorrekciós jellegű, másodlagosan a gyakorlatban felmerült kérdést rendeznek. A Kjnp. módosítása az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás szabályait érinti, azokat pontosítja. Az Fmhtv. módosítása a kötelezettek részére történő elektronikus kézbesítés érdekében kibővíti a fizetési meghagyás iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. A Hetv. módosítása az adatkezelés tekintetében az egyéb törvényekkel való összhangot szolgálja. A tartásdíj indexálását érinti a Ptk. módosítása, amely a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében csupán a normaszöveg pontosítására irányult. (Lásd: az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvényhez fűzött Általános indokolás.)

• Joganyag: 2023. évi XCVI. törvény igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/185. (XII. 21.)
• Hatályos: 2023. 12. 29., 2024. 01. 01., 2024. 03. 01., 2024. 04. 01., 2024. 04. 02., 2024. 05. 01.
• Megjegyzés: 19 törvényt módosító törvénycsomag

 

Büntetőjogi tárgyú törvénymódosítások

A Btk. a Be. és a Bv. tv. mellett számos egyéb büntető tárgyú törvény módosítása is szerepel az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomagban. A Btk.-t illetően a gyógyszerhamisítás bűncselekményét, a Bv. tv.-t illetően az ötfokozatú kategóriarendszeren alapuló új besorolási rendszert és a motivációs eszköznek tekinthető kreditrendszert, míg a Be.-t illetően az alábbiakat emeli ki a végső előterjesztői indokolás általános része: a törvény lehetővé teszi az alaptalan, ügyirat-ellenes pótmagánvád visszautasítását; a szabadságkorlátozásért járó kártalanítás kapcsán megszünteti a belső szabályozási ellentmondásokat; feljogosítja a nyomozó hatóságot, hogy sürgős esetben ideiglenesen kizárja a kiskorú érdekeit sértő törvényes képviselőt; rugalmasabbá teszi a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények esetén a bírósági tanács összetételét; lehetővé teszi, hogy a bűnjel tulajdonjogát az állam bizonyos feltételek mellett megszerezhesse; megkönnyíti a virtuális pénztárca-szolgáltatóknál tárolt bűnügyi vagyon biztosítását; új jogorvoslatot biztosít a vád tárgyává nem tett bűncselekmény miatti elítéléssel szemben; megkönnyíti a bírósági jegyzőkönyvvezetést és rugalmasabbá teszi a szakértő meghallgatását. (Lásd: Végső előterjesztői indokolás a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvényhez Általános indokolás.)

• Joganyag: 2023. évi XCVII. törvény büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/185. (XII. 21.)
• Hatályos: 2023. 12. 31., 2024. 03. 01.
• Megjegyzés: 10 törvényt módosító törvénycsomag

---